IoT hálózattal melegít az 5G-re a Telekom

A Telekom standja az idei Mobile World Congressen alig látszott ki az 5G feliratok alól: a technológia kereskedelmi rajtjához közeledve egyre feszültebb a verseny, amelyben a szolgáltató nem titkoltan a dobogó első helyére pályázik. A vállalat a barcelonai világkongresszusra több, az 5G erősségeit, a technológiában rejlő lehetőségeket bemutató demóval készült - de nem csak az évek óta durrogtatott látványos, de a kereskedelmi megvalósítástól még nagyon messze járó bemutatók vitték a vállukon a cég eseményét, a Telekom a következő évekre vonatkozó ütemtervéről is beszélt, illetve érdekes kollaborációk is feltűntek a porondon.

A következő generációs hálózatok alapvető előnyeit mint a nagy sávszélesség és rendkívül alacsony késleltetés a cég többek között egy VR-szemüvegen és szenzorokkal felszerelt kesztyűkön keresztül vezérelhető, "avatar" robottal illusztrálta - a hasonló technológiák egy napon a katasztrófaelhárításban vagy épp veszélyes területek, netán más bolygók felderítésében is kulcsszerepet játszhatnak, egyelőre azonban főként technológiai kiállításokon integetnek.

A lakossági IoT alapköve

Szerencsére a repertoárban földhözragadtabb elképzelések is vannak, a küszöbön lévő megoldások között ott van a vállalt napokban bejelentett NarrowBand IoT hálózata is, amelynek kiépítését még ebben az évben nyolc országban, köztük Magyarországon is megkezdi. A listán ott van még Németország, Hollandia, Görögország, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia és Horvátország is. Az már szinte közhelynek számít, hogy az 5G legnagyobb nyertese - sőt, más nézőpontból az 5G iránti igény egyik fő megteremtője - az IoT. Az elképesztő ütemben szaporodó eszközök hatékony kiszolgálásának első lépcsője lenne a Telekom új, keskenysávú megoldása.

A rendszer aránylag szűk sávszélességgel, 250 kbps környékén kommunikáló szenzorokra épít, amelyek számos feladatra bevethetők, a parkolóhelyek megfigyelésétől egy társasház kukáinak telítettségén át a prediktív karbantartási munkákig. Az első hasonló rendszerek kiépülésére elsőként Németországban és Hollandiában kell számítani, ugyanakkor még az idei évben megjelennek majd a fentebb sorolt országokban, később pedig további régiókban is. A bevetett szenzorok akkumulátorokkal üzemelnek és viszonylag alacsony sávszélességgel dolgoznak - a cég szerint telepeik így akár tíz évig is húzhatják egyetlen feltöltéssel. A Telekom elsőként az Ista néven ismert német energetikai céggel kezdi meg a projekt tesztüzemét, a cég többek között okos mérőórákat köt majd a hálózatra.

Az 5G hoz új reményt az okosszemüvegeknek?

A cég MWC-s sajtótájékoztatóján egy másik merész kezdeményezést is felvillantott: egy okosszemüveget, amely fizikai paramétereiben és megjelenésében alig tér el egy hagyományos szemüvegtől - ahogy azt Tim Höttges DT-vezérigazgató az eseményen a prototípust felvéve demonstrálta is. A még jócskán fejlesztési fázisban járó eszközt a vállalat az optikai és optoelektronikai megoldásairól ismert Zeiss látszerész céggel közösen fejleszti, azzal pedig az 5G szerepét igyekszik szemléltetni a különböző AR (kiterjesztett valóság) alkalmazásokban. A készüléket a cég egyébként nem AR-szemüveg, hanem "adatszemüveg" néven emlegeti, a Barcelonában bemutatott prototípus, noha közelről nem volt lehetőség szemügyre venni, látszólag a jobboldali lencséjén jelenít meg adatokat, hasonlóan a repülőkről megismert HUD (head-up display) megjelenítőkhöz vagy éppen az egykor az okosszemüvegek élharcosaként ismert Google Glasshoz.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A szemüveg egyik fő megkülönböztetőjegye más hasonló megoldásokhoz képest, hogy abban a két cég igyekszik minimalizálni a szükséges hardver méretét, akár a teljesítmény rovására - a számítási feladatokból ugyanis amennyit csak lehet saját, felhős környezetébe helyeznek át. A megoldással kompakt, könnyű és hosszabb üzemidejű eszközök készíthetők, noha a koncepció lényeges kritériuma a jó minőségű, rendkívül alacsony késleltetéssel dolgozó hálózat megléte, cég pedig a hivatalosan 2020-ban rajtoló 5G-vel épp ezt ígéri.

Az 5G bevezetéséhez persze még sok mindenre szükség van, a szolgáltatók fejlesztései mellett az nagyban függ a szabályozói és politikai akarattól is - és persze jelentős befektetésre is szükség van, az öreg kontinensen akár 500 milliárd eurónál tetőzhet ez az összeg. Az új hálózatok ugyanakkor a korábban is felvázolt technológiai előrelépések mellett egy sor gazdasági előnyt is hoznak. Egy, Höttges által idézett, a területtel foglalkozó Qualcomm tanulmány szerint az 5G bevezetése akár 3000 milliárd dolláros globális GDP növekedést hoz majd 2020 és 2035 között, illetve 22 millió új munkahelyet teremt. A telekomos 5G-vízió egyik fő bástyája továbbá, a mobil és vezetékes internethozzáférés közötti határ elmosása, a cég elképzelése szerint a jövőben a felhasználó folyamatos online kapcsolatban lesz, nem kell majd különbséget tennie a különböző szolgáltatások között.