Így játszotta el lehetőségét a MakerBot

Újabb leépítés előtt a MakerBot, a 3D nyomtatókat fejlesztő cég dolgozóinak közel harmadától válik meg. A vállalat 2015-ben már eszközölt egy nagyobb létszámritkítást, akkor a kötelékében dolgozó mintegy 400 főből 80-nak intett búcsút. A csapat most 30 százalékkal lesz karcsúbb, így vélhetően egy hasonló léptékű, 100 fő környéki létszámcsökkentésről van szó.

A Stratasys által 2013-ban 400 millió dollárért bekebelezett MakerBotnak az utóbbi időben nincs könnyű dolga - miután bebizonyosodott, hogy a konzumer szegmensben egyelőre nincs kiterjedt igény az otthoni 3D nyomtatókra, a cég úgy döntött, inkább az oktatási és vállalati szektorokra koncentrál. A költségcsökkentések azonban így is elkerülhetetlenek, a vállalat ezért most hardveres és szoftveres fejlesztőcsapatát összeolvasztja. Azt nem tudni, hogy a leépítések pontosan a cég milyen területen dolgozó alkalmazottait érintik, azoknak a vállalat mindenesetre a távozóknak a végkielégítés mellett a munkahelykeresésben is segít.

A MakerBotot 2009-ben alapították, a kezdeményezés célja az volt, hogy a korábban csillagászati árú, szinte csak ipari környezetben használt 3D nyomtatókat olcsóbban és nem utolsó sorban asztali kialakításban is elérhetővé tegyék - a cég felemelkedését és bukását (vagy legalábbis a szakadék szélére sodoródását) a Backchannel hosszas írásban taglalja, az érdeklődőknek mindenképp érdemes felütni a cikket. A technológia széleskörű megjelenését az iparági egy új ipari forradalomként látta, amelynek a MakerBot állt az élére - a vásárlók és a piac ugyanakkor mint látszik, nem osztották ezt a víziót.

Ez több okra is visszavezethető, amelyek közül az egyik legjelentősebb, hogy bár a MakerBot készülékei valóban közelebb hozták a technológiát az átlagfelhasználóhoz, azok továbbra is több mint ezer dollárról indultak. Az aránylag magas ár azonban első körben a lelkes, és nem utolsó sorban hozzáértő hobbisták körében még vállalhatónak bizonyult, a csapat korai készülékeivel kitörő sikereket ért el. Később viszont a skálázódással már meggyűlt a bajuk, különösen miután a korai felhasználói bázist egy szerencsétlen, noha sokak szerint elkerülhetetlen üzleti lépéssel sikerült jórészt elidegeníteni.

Elképesztően lelkes rajt

A cégnek 2009-ben CupCake névre hallgató, otthon összeszerelhető készletként árusított első 3D nyomtatójával sikerült belopnia magát a barkácsolók szívébe. Az eszközt a későbbi modelleknél jóval barátságosabb, 750 dolláros áron dobta piacra a csapat, azt a "maker" közösségben továbbá az is rendkívül népszerűvé tette, hogy a nyílt forrású RepRap projekt alapjaira épített, a nyílt forrást pedig a vállalat maga is megtartotta. Az esetlegesen felmerülő hibákat így a hozzáértőbbek otthon is ki tudták javítani, sőt rendszeresen visszajelzéseket is adtak a cégnek a dizájn csiszolása kapcsán, amelyeket a fejlesztők a következő verzióknál figyelembe is vettek. A MakerBot, illetve első terméke a CupCake köré így nem mezei vásárlóbázis, de valódi, lelkes közösség épült. A termék utáni kereslet ráadásul akkora volt, hogy a CupCake tulajok maguk is besegítettek nyomtatóikkal az egyes komponensek gyártásába.

Ugyanezt a szellemiséget őrizte meg a vállalat második gépe, a Thing-O-Matic, amelyet a cég már kompletten összeszerelve is értékesített. Az árat a csapat itt már jóval magasabbra, 1250 dollárra srófolta, az összeszerelést pedig ennek duplájáért spórolta meg a vásárlóknak. Az új modell is rendkívül népszerű lett, de a CupCake-et is még mindig bőszen vásárolták, különösen mikor utóbbit a cég 2011-ben az apák napja alkalmából 455 dollárért tette elérhetővé.

2011 augusztusára a vállalat 5200 eladott nyomtatón volt túl és még ebben a hónapban 10 milliós tőkebefektetést is szerzett. Ezzel megindult az immár a befektetők által is elvárt, tempós növekedés útján, ami ugyanakkor később komoly áldozatokat követelt. A cég már nem a lelkes értő közönséget, hanem a nagy tömegeket kellett hogy kiszolgálja, ehhez pedig már nem egy otthon kiegészíthető, javítgatható eszközre, hanem egy készen kapható, egyszerűen használható, kiforrott termékre volt szüksége amely "csak működik".

Ezen az úton a csapat először a 2012-es CES-re szánt MMM (Mass Market Makerbot) készülékével indult el, amelyet egy játékkonzol áráért tervezett piacra dobni. Néhány éles irányváltás után ez az eszköz lett az első Replicator modell, amely nagy sikert aratott a konzumerelektronikai kiállításon. A gép árát ugyanakkor nem hogy nem sikerült alacsonyan tartani, de az már egészen 1750 dollárig lőtt ki - ezzel együtt a készülék szép eladásokat produkált, még annak dacára is, hogy nem volt mentes a problémáktól, mint a kiégő fűtőszálak vagy épp a statikus elektromosságra való érzékenység. A gép ugyanakkor még mindig nyílt forrású volt, a "hardcore" közönség így akár saját hatáskörben is nekiállhatott a javításoknak.

Ekkoriban már közelített a csúcshoz a 3D nyomtatókat övező, 2017-ből visszatekintve láthatóan erősen túlzó lelkesedés, és sorra bukkantak fel a riválisok a piacon, a MakerBoténál jelentősen olcsóbb termékeikkel. Ez ismét komoly nyomás alá helyezte a csapatot, hogy lejjebb vigye árait vagy legalábbis új stratégia után nézzen - az utolsó csepp a pohárban a Kickstarteren rajtolt TangiBot volt. A 3D nyomtató készítője egy az egyben lemásolta a Replicatort, amit végtére is megtehetett, hiszen a gép teljesen nyílt forrású volt, és a gyártást Kínába kiszervezve a MakerBotnál jelentősen olcsóbban árulta termékét. Szerencsére a hobbisták közössége gyorsan rámutatott az etikátlan húzásra, a TangiBotnak pedig nem is sikerült összegyűjtenie a kitűzött 500 ezer dolláros finanszírozási célt.

Újabb támadástól tartva bezártak a kapuk

A botrány ugyanakkor arra késztette a MakerBotot, hogy a hasonló esetektől tartva szakítson a cég eredeti lendületét adó nyílt forrású szellemiséggel és a Replicator 2-t már zárt komponensekkel adja ki. A lépésre a közösség nem meglepő módon felhördült, különösen miután a termék bezárásával a cég olyan megoldásokat is sajátjává tett, amelyeket korábban a felhasználók tanácsaira vezetett be. A vállalat ezzel komoly kockázatot vállalt, hiszen amellett, hogy közönségének leghűségesebb magját magára haragította, a technológia körbefalazásával már nem engedhetett meg magának olyan hibákat, mint a Replicator első generációjánál. Az új terméknek hibátlanul kellett működnie.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Időközben, 2013-ban a fentebb említett Stratasys 400 millió dollárért bekebelezte a céget, 2014-ben pedig a CES-en a MakerBot három új termékkel is előállt - noha a legolcsóbb modell, a MakerBot Mini még mindig jócskán ezer dollár fölött, 1350 dolláros áron volt kapható. Ebben az évben a cég eladásai, annak ellenére, hogy az árakat évek küzdelmével sem sikerült érdemben karcsúsítani, valósággal szárnyra kaptak, majdnem 40 ezer 3D nyomtatót értékesített, azaz alig 1200-zal kevesebbet, mint a megelőző években összesen.

Az öröm azonban nem volt felhőtlen, az eszközök ugyanis hibákkal tele érkeztek, amelyeket immár nem lehetett otthon kijavítani - a vásárlók annyira elégedetlenek voltak, hogy a Change.org-on még petíciót is indítottak, hogy a vállalat hívja vissza eszközeit. A gyenge minőség 2015-ben az eladásokon is kezdett nyomot hagyni - ebben az évben a cég vezérigazgatót is váltott, a Stratasys saját emberét, Jonathan Jaglomot állította a vállalat élére. Az eladások lendületét azonban neki sem sikerült visszaszereznie, ebben az évben megkezdődtek a masszív leépítések és költségcsökkentések, közben pedig a cég számára is egyértelművé vált, hogy a 3D nyomtatás nem az a technológia, amely minden otthonban ott lesz - legalábbis nem most és nem ezen az áron.

Ugyanakkor az, hogy az emberek nem vágynak 3D nyomatóra a nappaliban, nem jelenti hogy ne lenne kereslet a készülékekre: az oktatásban és a vállalati szegmensben szép számmal vásárolják az eszközöket. Erre a piacra helyezte át a fókuszt (talán még nem későn) a kétségbeesetten küzdő MakerBot is, amely mára az asztali 3D nyomtatók szegmensében birtokolt vezető pozícióját is elveszítette, a trónt a tajvani XYZprinting vette át.

A helyzet persze nem reménytelen, az üzleti vásárlóknál és az oktatásban sikerül megvetnie a lábát a MakerBot még visszaszerezheti hajdani dicsőségét, jelenleg azonban a cég a sorozatos leépítésekkel, költségcsökkentéssel, "erőforrás-fókuszálással" egyértelműen leszállóágban van. A csapat oktatásban való terjeszkedését mindenesetre itthon is érezni, hazai iskolák is pályázhattak tavaly a vállalat eszközeire.