Van élet az App Store-on túl?
Úgy harap bele a bevételbe, hogy cserébe semmilyen pluszt nem biztosít a fejlesztőknek - szűrhetjük le a következtetést két különböző fejlesztő tapasztalataiból. Nem működik az asztali App Store.
Nem tölti be legfontosabb szerepét a Mac App Store - szűrhetjük le több önálló fejlesztőcsapat saját tapasztalataiból. Úgy tűnik, hogy az Apple asztali operációs rendszeréhez tartozó szoftverbolt nem hoz új vásárlókat, cserébe viszont az Apple zsebre teszi a tranzakciós illetéket.
Egybevágó tapasztalatok
A cikk apropóját a Rogue Amoeba fejlesztőstúdió friss blogposztja adja, amelyben a csapat beszámol App Store-os tapasztalatairól. A cég Piezo nevű, egyszerű hangrögzítő alkalmazását saját weboldalán keresztül és az App Store-on keresztül is kínálta párhuzamosan, azonban egy évvel ezelőtt levette a szoftverboltból és kizárólag közvetlenül értékesítette.
Ahogy az ábrán látható, 2015-ben az értékesítés közel felét generálta az App Store, ennek megfelelően az volt a fejlesztők várakozása, hogy e disztribúciós csatorna lezárásával megfeleződik az értékesítés. Erről azonban szó sincs, a teljes csendben végrehajtott lépés nyomán egyáltalán nem esett vissza az eladás, a következő négy negyedévben is nagyjából hasonló volument sikerült értékesíteni, annak ellenére, hogy a fejlesztők elmondása szerint jelentős fejlesztés vagy új verzió nem jött ki a termékből, sőt, az ár is fixen 19 dollár maradt.
A Rogue Amoeba konklúziója kemény: "esetünkben tiszta, hogy mi szolgáltuk az Apple-t és nem az Apple szolgált minket". Ezt a cég arra érti, hogy a vásárlásokat amúgy is a saját marketingtevékenységük generálta, az Apple-féle disztribúció ehhez nem tett hozzá érdemben, a boltba is ugyanúgy a saját felületeikről küldték a vásárlókat, mint a saját weboldalukra, más forrásból pedig nem jöttek vevők.
Hasonló eredményre jutott egyébként az App Store-ból botrányos körülmények között kitiltott Dash fejlesztője is. Az egyszemélyes Kapeli stúdió beszámolója szerint az App Store kieső bevételeit egészében pótolni tudta a direkt értékesítés - igaz, itt a publicitás még erősen bekavart, a kitiltás hírét ugyanis széthordta a média, a hír pedig valószínűleg számottevő konverziót is hozott, így önmagában még nem volt bizonyító erejű.
A két fenti példa mellett talán még meggyőzőbb, hogy a Sketch is kivonult 2015 végén a Mac App Store-ból. A szupernépszerű UI-design program fejlesztői akkor arra panaszkodtak, hogy a szoftverbolt olyan szigorú korlátozásokkal rendelkezik, amelyek már a felhasználói élményt is befolyásolják. Előírás például a sandboxing, vagyis hogy az alkalmazásnak nagyon korlátozott jogosultság mellett kell futnia, így a "rendes" macOS appokhoz képest kisebb funkcionalitást nyújthat.
Fun fact: GAget v2 has been rejected 7 times for various small bugs.
- Zoltán Hosszú ⚡️ (@zoltanhosszu) February 11, 2017
Waiting for that 8th review 😐
Másik komoly probléma az alkalmazások jóváhagyási folyamata, amely rendszeresen több, mint egy hetet vett igénybe (2015-ben) a Sketch-fejlesztők szerint, ami a hibajavítások kiadását rendszeresen hátráltatja. Nem egyedi vélemény ez, Hosszú Zoltán, a GAget App (Google Analytics kliens) fejlesztője is pont a napokban panaszkodott arra Twitteren, hogy a Mac App Store-ba szánt alkalmazását immár nyolcadszor dobta vissza az Apple "változatos apró bugok" miatt, ezzel a v2 kiadását hetekkel elnyújtva. Igaz, az egy-egy jóváhagyási kör az utóbbi időszakban alaposan elrövidült, a 2 hetes ciklusról mintegy 3 napra, maga a Mac App Store és a mögötte álló infrastruktúra azonban évek óta változatlan és meglehetősen bugos - mondja Hosszú.
Ez bizony nincs ingyen
A tény, hogy az App Store-ból való kilépés bevételsemleges, még jó hír is lehetne, igazolja, hogy a macOS platformon a független fejlesztők is pénzt tudnak csinálni. Csakhogy az App Store bizony nincs ingyen, a listázásért cserébe az Apple igen jelentős, 30 százalékos bevételarányos sarcot szed - ez amúgy nem kirívó, hanem általános a szoftverboltok körében. És persze még mindig alacsonyabb arány, mint amit a játékkiadók szednek be (nem ritkán 50-60 százalék). Ezért cserébe viszont disztribúciót, és ami sokkal fontosabb, marketinget is a termék mögé tolnak, legyen szó a Steamről vagy más boltokról/kiadókról, a kooperáció révén a termék új vásárlókhoz tud eljutni.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A fentiek legfontosabb konklúziója, hogy az App Store, mint disztribúciós platform nem működik hatékonyan, vagyis nem generál a felületén keresztül extra bevételt. Ez kritikus eleme minden disztribúciós platformnak, akkor éri meg ugyanis belistázni a szoftvert, ha e lépéstől bevételnövekedést várhat a fejlesztő. A fenti elvárásnak azonban az App Store nem felel meg, így funkcióját sem tölti be.
A fenti tétel persze irreleváns az Apple másik szoftverboltjában, az iOS-es App Store-ban. Ez ugyanis exkluzív forrása az alkalmazásoknak, vagyis tetszik-nem tetszik, az appok kizárólag innen tölthetőek le. Ez azt is jelenti, hogy a fejlesztőknek maguknak is elemi érdekük, hogy a felhasználókat az App Store felé (és azon belül a saját appjuk felé) tereljék, hiszen az app csak ott érhető el - versenyhelyzet, alternatív beszerzés nincs.
És a Windows Store?
A fentiek azért is nagyon izgalmasak, mert nem csak az Apple próbálkozik alkalmazásbolttal asztali környezetben, hasonló irányt követ a Microsoft is a Windows Store-ral és a Valve Steam is nyilván hasonló, bár játékokra szakosodott disztribúciós platform. A Windows Store hasonlóképp nem sikertörténet, mint a Mac App Store, igaz, ebben szerepet játszott, hogy a közelmúltig Win32-es alkalmazások nem kaptak helyet a boltban. Az azonban mindenképp intő jel, hogy az automatikus telepítés-frissítés, illetve a tranzakciók kezelése önmagában még nem jelent győzelmet egy szoftverbolt számára, kell az erőteljes jelenlét és a promóciós lehetőségek ahhoz, hogy a fejlesztők számára ez vonzó lehetőség legyen.
A Steam ennek kiváló példája, a boltba nem csak akkor térnek be a felhasználók, ha célzottan valamelyik játékot meg akarják vásárolni, hanem a ciklikus akciókkal és promóciókkal, direkt kommunikációval, közösségépítéssel aktívan igyekekszik a Valve vissza-visszatérő vendéggé tenni a vásárlót. Ez a figyelem pedig okos húzásokkal, célzott ajánlatokkal (például a Discovery funkció) vásárlássá is konvertálható, ahogy azt a Steam elképesztő sikere is jól demonstrálja.