Vodafone-Telekom vita: az ördög a részletekben?
Egymást perli a Vodafone és a Telekom a múlt héten keretmegállapodás aláírásával végződő központosított közbeszerzési eljárás, valamint az azt kísérő botrány miatt. A Vodafone szerint a szerződést meg se lehetett volna kötni, ezért perel, a Telekom cáfol és szintén perre megy.
A HWSW birtokába jutott az a bírósági végzés, melyben az illetékes bíró kimondta, hogy hatályát vesztette az a közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely érvénytelennek minősítette a Vodafone Magyarország ajánlatát a kormányzati mobilszolgáltatás üzemeltetésére beadott közbeszerzési eljáráson. A botrányos körülmények között finisbe érő eljárásnak a Vodafone Magyarország ment neki, miután - álláspontja szerint jogalap nélkül - zárták ki a közbeszerzésből. A Telekom szerint a Vodafone valótlanságokat állít, ezért pert indít.
Vodafone kontra
Amint azt a KEF honlapján nyilvánosan is fellelhető dokumentumok alapján lapunk múlt héten megírta, a kiírás ötmilliárd forintos keretösszegű első részéből a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján azzal az indokkal lett kizárva a Vodafone Magyarország, hogy az általa benyújtott ajánlatban szereplő két tarifacsomag (Flotta és Korlátlan) esetén a "Totál bevétel" és a "Totál kiadás" összege negatív, így bizonyosan veszteséget jelent a szolgáltatás nyújtása az operátornak. A közbeszerzési törvény szerint kizárási alap lehet, ha aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme - állt a szervezet indoklásában.
A Vodafone Magyarország ennek a határozatnak (D.1033/10/2016.) a bírósági felülvizsgálatát, valamint a végrehajtásának a felfüggesztését kérte az illetékes Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi bíróságon, mely múlt csütörtöki végzésében helyt adott az operátor kérelmének és felfüggesztette a határozatot. Elsősorban ez adta az alapot a Vodafone sajtókommunikációjában megjelenő állításnak, mellyel az eljárásból kizárt operátor tényként közölte, hogy a Telekom és a KEF között múlt hétfőn létrejött keretmegállapodás a bírósági végzés alapján érvénytelen.
Visszaszívni...
Tény, hogy az illetékes bíróság indoklásában többek között arra hivatkozott, hogy a Kúria által kiadott 4/2014. (VI. 23.) KMK vélemény szerint a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a jogerős bírósági döntés meghozataláig a közigazgatási határozathoz kapcsolódó jogokban, kötelezettségekben tényekben ne következzen be olyan változás, amely korrigálására a későbbiekben már nincs mód, vagyis nincs lehetőség az eredeti állapot visszaállítására. Emellett a bíróság a Pp. 332. § (2b) bekezdésére is hivatkozott, mely alapján a végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is, vagyis mindazon jogra, illetve mindazon jog gyakorlására, amely a felfüggeszteni kért határozatból ered.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A bíróság indoklásában a fentiek alapján rámutatott arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság vonatkozó határozatának felfüggesztése azt jelenti, hogy az abban foglaltak nem mennek foganatba, a joghatásai nem állnak be, beállásuk felfüggesztődik, valamint a már beállt joghatások hatályukat vesztik.
...amíg lehet.
Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságon folyó per kimenetelét illetően, hogy mire a bírósági végzés megszületett, addigra a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő és az ajánlatkérő KEF már három napja aláírt szerződéssel rendelkezett, ami már csak polgári peres eljárás lefolytatásával minősíthető semmisnek. Erre a tényre múlt pénteki sajtóközleményében egyébként részben maga a Vodafone Magyarország is felhívja a figyelmet, hozzátéve, hogy pert indít a Telekom és a KEF ellen, mivel álláspontja szerint a folyamatban lévő bírósági felülvizsgálati szakasz ellenére szerződést kötöttek egymással.
A Magyar Telekom a Vodafone közleményére szokatlanul éles hangú választ küldött, valótlannak nevezve a rivális mobilcég állításait. A Telekom válaszában kiemelte, hogy a cég és a KEF között kötött szerződés a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésétől függetlenül érvényes és a benne foglaltak végrehajthatók. A piacvezető szolgáltató közölte, pert indít a Vodafone ellen, amiért a sajtóközlemények és az ügyfeleknek szóló egyéb kommunikáció által félrevezeti a nyilvánosságot, illetve a potenciális ügyfélkört.
Évi 560 millió? Nagy ügy!
A nagyjából 100-200 ezer SIM-re tehető, tehát méretét tekintve pontosan meg sem határozható kormányzati "mobilflotta" nagyságát és a szolgáltatásból származó árbevételt, valamint a kormányzati kiadásokat tekintve kétségtelenül kevéssé indokolja a kialakult perpatvart, tény azonban, hogy a szolgáltatóknak a kormányzati intézmények kiszolgálása komoly presztízsértéket jelenthet. Különösen igaz ez piacvezető Magyar Telekomra, mely 2014-ig hosszú időn keresztül a kormányzat első számú mobilszolgáltatója volt, míg az akkori közbeszerzési eljárást mindenki meglepetésére megnyerte a Vodafone Magyarország.
A Vodafone 2014-es tendergyőzelme a kormányzattal éppen akkor stratégiai megállapodást kötő Telekom számára komoly arcul csapás volt, ráadásul a brit tulajdonú operátor azóta más területeken is kivívott kisebb-nagyobb győzelmeket a versenytársakkal szemben. A Telenor Magyarország mindeközben látványosan visszaszorult ebből a szegmensből, részben saját, elsősorban konzumerfókuszú piaci stratégiáját követve.
Ezzel még nincs vége
A piros logós szolgáltató jelen eljárás tekintetében igazi mélyütést vitt be a Telekomnak azzal, hogy közölte, az érintett intézményeknek kész önkéntesen a mostani pályázatban megajánlott feltételek és árak szerint biztosítani a szolgáltatást, ezzel egyszersmind felülbírálva a bíróságnak eredetileg megküldött álláspontját, melyben a cég azt vállalta, hogy változatlanul, a tavaly is érvényes árakon szolgáltat az érintett szervezeteknek. Ez esetben éves szinten csak 50 millió forint árelőnye lett volna a szolgáltatónak, szemben az új ajánlat becsült 560 millió forintos éves differenciájával.
Az ügy ezzel a fordulattal természetesen nem zárult le, hiszen az érintett intézményeket többféleképpen is lehet kötelezni az átszerződésre, a Vodafone által indítani tervezett polgári peres eljárás pedig akár évekig is elhúzódhat. Vagyis a kormányzati szervezeteket egyfelől köti majd a szerződéskötési kötelezettség, másfelől viszont a Vodafone a Telekoméhoz képest lényegesen kedvezőbb "piaci" ajánlatával fog harcba menni azért, hogy minél több régi, a döntés mérlegelésére jogosult kormányzati ügyfelét magánál tartsa.