Beleegyezés nélkül figyelte nézőit a Vizio
Összesen 2,2 millió dolláros bírságot kapott a Vizio a felhasználók megfigyeléséért. Beleegyezés nélkül követte a nézettségi adatokat minden lehetséges formában, összekötötte az elérhető személyes információkkal, ráadásul utána eladta harmadik félnek.
Hozzájárulás nélkül gyűjtötte a Vizio az tévénézési adatokat, így a cégnek peren kívüli megegyezéssel 2,2 millió dollárt kell fizetnie az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és a New Jersey-i fogyasztóvédelmi hivatal számára, illetve törölni az eddig begyűjtött adatokat. A Vizio 2015-ös adatok szerint a második legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik az okostelevíziógyártói piacon az Egyesült Államokban. Mint kiderült, a 2010 óta eladott 11 millió készüléken figyelte a nézettségi adatokat a felhasználók beleegyezése nélkül egy automatikus tartalomfelismerő (ACR) szoftveren keresztül - szerepel az FTC panaszában.
A követőrendszer nem a kezdetektől, hanem 2014 februárjától működött, de a cég telepítette azt a korábban eladott és az új televíziókra, kérdés és jóváhagyás nélkül. Egyaránt gyűjtötte a nézettségi adatokat a kábeles és szélessávú szolgáltatások, a set-top boxok, a külső streamelő eszközök, a DVD lejátszók és a vezeték nélküli adások alapján - tehát gyakorlatilag mindenhogy, ahogy lehetett. A szoftver naponta legalább 100 milliárd adatpontot gyűjtött össze a Vizio készülékeken keresztül. Ezenkívül időszakonként más információkat is eltárolt a televíziókról, mint például az IP cím, vezetékes és vezeték nélküli MAC cím, Wi-Fi jel erőssége, közelben lévő Wi-Fi hozzáférési pontok és hasonló adatok.
A panasz szerint az ACR automatikusan bekapcsolt és másodpercről másodpercre rögzítette a tévé képernyőjén megjelenő információkat, amelyet egyedileg összekapcsolt a nyilvánosan elérhető televíziós-, filmes- és reklámtartalmak adatbázisával, és mindezt továbbította a gyártó szervereire. Ráadásul ezt követően az adatokat eladta harmadik fél számára, akik nézettségmérési és követési célokra használták fel azokat.
Először 2014-ben indult a megfigyelés, mikor a felhasználók tévénézési szokásait nézettségmérési okokból gyűjtötte a cég és adta el másoknak, például aggregált adatokat arról, hogy mit és hogyan néznek a vásárlóik. Ezeket a Vizio összekötötte a harmadik fél által adott azonosítókkal, és adatokat szolgáltatott az egyes műsorokról és reklámokról, hogy azokat mikor és mennyi ideig nézték, illetve milyen csatornákon. 2015-től adatelemző programokkal a reklámok hatását is mérni kezdte az IP címekkel összekapcsolva, így a cégek követhették, hogy egy reklám után a néző meglátogatta-e a weboldalukat vagy egy tévéműsor reklámja után megnézte-e a felhasználó az adott műsort. 2016-tól kezdve pedig a nézőknek célzott reklámok lehetőségét kezdte nyújtani a cég más szolgáltatóknak a tévénézési adatok alapján.
Összekötötte a Vizio az adatokat és az IP címeket a nézők demográfiai információival is, úgymint az életkor, nem, családi állapot, végzettség, jövedelem, háztartás mérete és értéke, valamint az otthon tulajdonosa. Ezáltal a háztartások és a vásárlók típusai azonosíthatóvá váltak, így lehetett célzott reklámokat is közzétenni számukra. Azt viszont a harmadik féllel kötött megállapodások tiltották, hogy a begyűjtött személyes adatok által a személyek név szerint beazonosíthatóak legyenek.
"Az ACR program soha nem párosította a nézettségi adatokat személyek szerint azonosítható információkkal, mint például név vagy kapcsolattartási adatok, ezt a Bizottság sem állítja vagy vitatja. Ehelyett, ahogy a panasz megjegyzi, a gyakorlatot a bizottság csak a nézettségmérési és közönségszokásokról szóló összefoglaló jelentések céljából gyűjtött, aggregált nézettségi adatokkal összefüggésben támadja." - írta a Vizio az Ars Technicának küldött közleményben.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Továbbá amiatt is támadja, mivel a régebbi tévéken az ACR telepítésekor megjelent egy rövid üzenet az adatvédelmi szabályzat változásáról, de a szoftverről és a nézettségi adatok figyeléséről nem volt szó, illetve a feliratot sem láthatta adott pillanatban mindenki. Az új vásárlók pedig egyáltalán nem kaptak figyelmeztetést arról, hogy a szokásaikat a tévé figyelni fogja, és a figyelmeztetés a beállítások között sem jelent meg.
A Vizio okostelevíziók inkább az Egyesült Államokban elterjedtek, úgyhogy az európai tévénézőket kevésbé érinti a mostani botrány. Viszont hasonlóan problémás adatgyűjtésről lehetett olvasni a folyamatosan aktív mikrofonokkal működő Samsung televíziókról és a Philips is a nézők tartalomfogyasztási szokásai alapján szeretne személyre szabott híreket megjelentetni a tévéképernyőkön.