Egyre tovább dagad az Oculus és a ZeniMax botránya

Azzal vádolja a ZeniMax, pontosabban a cégen belül működő id Software az Oculus fejlesztőit, hogy mikor John Carmack átigazolt a csapatukhoz 2013-ban, akkor a titoktartási szerződésbe ütköző adatokat osztott meg velük - és enélkül a szellemi tulajdon nélkül az Oculus Rift sem jöhetett volna létre, így az Oculus-alapító Palmer Luckey és csapata sem lehetett volna sikeres.

Maga Carmack a játékfejlesztés legendás alakja, a Doom és a Quake megalkotója, és egyben az id Software társalapítója is volt. Távozásakor viszont a volt alkalmazója szerint több fontos dokumentumot magával vitt, majd később felhasznált az Oculus műszaki igazgatójaként. A Facebook 2014-ben vásárolta fel a virtuálisvalóság-szemüveget fejlesztő céget kétmilliárd dollárért, mikor már tudott az ügyről, ezért a ZeniMax szerint a közösségi óriás is kártérítéssel tartozik.

A panaszt bírósági per követte, melyben a ZeniMax először 2 milliárd, majd összesen 4 milliárd dollárt követelt a Facebooktól és az érintettektől az anyagi és az eszmei károk miatt. A játékfejlesztő többek közt azt nevezte meg konkrétumként, hogy a Rage-alapú VR tesztkódját és a Doom 3 BFG Edition demójának forráskódjára a titoktartási szerződés vonatkozott, mégis bekerültek a Rift szoftverébe. Az Oculus tagadta, hogy bármilyen kódrészlet bekerült volna ezek közül vagy bármi másból a fejlesztésbe. Felmerült, hogy Carmack aláírása nem szerepel kifejezetten ezeken a szerződéseken, csak az általános munkahelyi titoktartás vonatkozott rá. A saját szellemi termékeit pedig többször publikálta, így akár más is felhasználhatja ezeket az ötleteket - az ügy egészében véve tipikus esete a szövevényes szellemi joggal kapcsolatos problémáknak.

_{John Carmack}

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Végül az esküdtszék ítélete szerint az Oculusnak összesen 500 millió dollárt kell adnia a ZeniMaxnak, melyből összesen 300 milliót fizet maga a cég a titoktartás megszegésének kihasználásáért, a szerzői jog megszegéséért és a védjegybitorlásért. További 150 millió dollár Brendan Iribe és 50 millió Palmer Luckey, vagyis az Oculus társalapítójának része a kártérítésből.

Tehát végül nem találta bűnösnek az Oculust (kód)lopás vádjában az esküdtszék, amit VR-fejlesztőcég sikerként és saját igazának bizonyításaként könyvel el. A fizetendő összeg ennek megfelelően csak az eredeti követelés negyede, de a Facebook így is fellebbezésre készül, mivel szerinte a titoktartást és a szerzői jogokat sem sértette.

"Az ügy középpontjában az áll, hogy az Oculus lopott-e üzleti titkokat a ZeniMax-tól, és az esküdtszék határozottan a mi javunkra döntött. Nyilvánvalóan csalódottak vagyunk a mai ítélet többi szempontja miatt, de rendíthetetlenek vagyunk. Az Oculus termékei az Oculus-technológiával készültek. A VR-ral kapcsolatos hosszú távú siker iránti elkötelezettségünk ugyanúgy megmaradt, és az egész csapat úgy folytatja a munkát, ahogy első nap elkezdte - fejleszti a VR technológiát, amely megváltoztatja majd az emberek közti együttműködés és kommunikáció módját. Fellebbezést fogunk benyújtani és végül magunk mögött hagyjuk a pereskedést." - nyilatkozta a Facebook szóvivője a Recode-nak.

A ZeniMax érthető módon kevesli a kártérítést, és vissza akarja hívatni az Oculus Riftet a piacról, mondván, nem használhatja tovább az esküdtszék szerint is a játékfejlesztő cég tulajdonába tartozó kódot. Ugyanis a cég szerint az ítélet vitathatatlanul azt jelenti, hogy "John Carmack ellopta a Rage forráskódját és más fájlok ezreit egy USB tárolón, amely a ZeniMax VR technológiáját tartalmazta" - írta a cég az Ars Technicának, de az ügyet követő jogász szerint a cég nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Az viszont látszik, hogy a történet az 500 millió dolláros kártérítéssel egyik fél számára sem ért még véget, és folytatása következik.