Felbukkant a radaron az Nvidia Volta
Már néhány hónap múlva befuthat az első Volta-alapú Nvidia termék, egyelőre viszont úgy fest, hogy a játékosoknak még egy darabig nélkülözniük kell a legújabb mikroarchitektúrát, azzal ugyanis egy ideig csak a vállalati szegmenst célozza majd a tervezőcég.
Egyre több információ szivárog az Nvidia következő, Volta kódnevű grafikus mikroarchitektúrájáról. Az új fejlesztésre épülő első chipek a TSMC 12 nanométeres gyártástechnológiájára épülhetnek, a termékekkel pedig csak a vállalati piacot, azon belül is a különféle gyorsítók kínálatát venné célba az Nvidia. Mindez azt is jelentené, hogy a Pascal-alapú GeForce-ok idén is a piacon maradnak, azokat némi finomhangolás után újrapozicionálná a cég, ahogy az a GTX 700-as kártyák (Kepler) esetében is történt.
A vállalat tudni vélt stratégiája logikus, hisz a nem-grafikus gyorsítós kínálatban az AMD idén új termékcsaláddal próbálkozik, miközben az Intel már tavaly konkurenciát állított a Knights Landing termékekkel. Ezekre a lehető leggyorsabban válaszolni kell, hogy a dinamikusan növekvő piacból minél nagyobb bevételt és részesedést tudjon kihasítani az Nvidia. Ugyancsak a Volta mihamarabbi rajtja mellett szól, hogy az IBM komolyan számol a GPU-s megoldásokkal, a Nagy Kék POWER9-es processzoraiba integrálja az Nvidia NVLink 2.0 buszt, ami a CPU és gyorsító közötti, rendkívül nagy sávszélességű adatkapcsolatot biztosítja majd. Az első POWER9-es rendszerek megjelenése az év második felére datálható, ekkorra már a Volta-alapú gyorsítóknak is piacképes állapotban kell lenniük.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Volta további fejlesztéseiről egyelőre nincsenek konkrét információk. A nem-grafikus gyorsítós piac tükrében valószínűleg a compute képességek kerülnek előtérbe, azon belül is a gépi tanulás. Az irányra már a Pascallal ráállt a cég, a gépi tanulásos számításoknál előszeretettel használt 8 bites egészszámos (INT8) teljesítményben már a Titan X is kiemelkedik, a GP102-es GPU-val hajtott kártyára 44 TOPS-os (Tera-Ops) elméleti maximális értéket specifikált az Nvidia. Emellett elképzelhetőnek tűnik, hogy a vállalat már egy szinttel lejjebb is beveti a rétegezett, HBM2 memóriát, amelynek költségei miatt a technológia előnyeit jelenleg csak a GP100-ra épülő csúcs Tesla gyorsítók élvezhetik.
Az igyekezet a GeForce-os fejlesztések rovására mehet, ezt viszont az Nvidia jelen helyzetben könnyen bevállalhatja. Az AMD továbbra is csak a középkategóriában tud konkurálni a Pascal-alapú GeForce-okkal, a Polaris-alapú Radeonok pedig nincsenek olyan technikai előnyben, amit finomhangolásokkal ne lehetne kompenzálni. Ezen részben változtathatnak a felsőkategóriát célzó, az év első felére beígért Vega GPU-s kártyák, de az előzetes információk szerint ezektől sem kell komolyan rettegnie a GeForce-oknak, frissített (magasabb órajelű) Pascal GPU-kkal valószínűleg fenntartható lesz a termékek jelenlegi versenyképessége, amivel a cég kihúzhatja komolyabb GeForce-os fejlesztések nélkül az idei évet a piaci részesedés, és a rekordokat döntögető bevétel jelentősebb csorbulása nélkül.