FSF: ezek a kiemelt szabad szoftveres projektek idén

Kijelöli a szabad szoftveres fejlesztések irányát az FSF 2005-től kezdve minden évben kiadott "High Priority Projects" listája, most megjelent 2017-es változatából kiderül, mely területekre szeretne a szervezet idén hangsúlyt helyezni. Az alapítvány listája a szabad szoftveres közösség számára ajánlás és felkérés is: ezekhez a projektekhez várja az önkéntes segítséget - akár programozás, grafika, tervezés, szöveges vagy pénzügyi közreműködés formájában.

Felülvizsgálta a szervezet a korábbi szempontokat a közösség bevonásával, ennek alapján négy elvet tart szem előtt a lista kialakításakor: következetesen minél több embert ösztönözzön a szabad szoftverek használatára, lehetőleg minden felhasználót érintsen, tegye lehetővé a nem szabad szoftverek lecserélését, illetve hardveres és szoftveres szinten is biztosítson szabadságot.

Legizgalmasabbnak a listára újonnan felvett projektek közül a szabad mobilos operációs rendszer, az Android-leszármazott Replicant felélesztése ígérkezik. Nem csoda, hogy az FSF is kiemelten szeretne ezzel a területtel foglalkozni, mivel jelenleg az okostelefon az eszközök közül a legegyszerűbb módja annak, hogy egy fejlesztés minél több felhasználóhoz eljusson. A Replicant ötlete viszont egyáltalán nem új, már 2013-ban is foglalkoztunk azzal, hogy az FSF ennek a megvalósítására gyűjt. A kritika szerint a Google az Androidot az Apache licenc alatt hozza nyilvánosságra, azonban az operációs rendszer a felhasználókhoz sok zárt komponenssel kerül, ráadásul a Google alkalmazásai is mind zárt forrásúak.

Jelenleg az FSF-féle Replicant 4.2 verzió 12 különböző készüléken, főleg régi Samsung Galaxy mobilokon elérhető. Új verziója, a 6.0 egyelőre csak a Galaxy S 3 mobillal működik - a rendszer blogja utoljára az erről szóló bejegyzést tartalmazza, úgyhogy érthető miért szorul a projekt vérfrissítésre.

_{Replicant 4.2 verzió képernyőképei}

Másik érdekes kezdeményezés a valós idejű hang- és videochat fejlsztése, amely a Skype helyettesítését célzó projektjét váltja az FSF listájában. A cél továbbra is a Skype és FaceTime jellegű és egyéb IP protokollon keresztüli hangátvitellel működő programok "leváltása", mivel ezek jellemzően saját protokollon keresztül működnek, nem szabadon hozzáférhető implementációkkal - ezek közül a Google Hangouts sem jelent kivételt. A szervezet álláspontja szerint az ilyen szoftvereknél soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ki hallgathat bele a beszélgetéseinkbe, ha nem látjuk a kódját. Ezért sem egy Skype-kompatibilis kliens fejlesztése lenne a végcél, hanem annak a helyettesítése egy szabad szoftveres változattal, beleértve a szabad VoIP, videó és chat protokollok használatát, mint például a SIP, a WebRTC, és az XMPP/Jingle. Az FSF javaslata a fejlesztők számára, hogy a munkát működő projekteken végezzék, ilyen például az Ekiga, a Jitsi Meet, a GNU Ring és más WebRTC alapú projektek.

Nem hagyhatta ki az alapítvány a sorból a mostanában népszerű, intelligens személyi asszisztens (IPA) szabad szoftveres megoldásának támogatását sem. Ebben az esetben is igaz, hogy a meglévő megoldások (Siri, Google Assistant, Cortana, Alexa) kódjai nem hozzáférhetőek a felhasználók és a szerverek számára, miközben sok adathoz kérnek hozzáférést, jellemzően a naptárhoz, helyadatokhoz, e-mailekhez és chat beszélgetésekhez. A szabad szoftver fejlesztők számára kihívást jelentő feladat, mivel a szolgáltatásnak együtt kell működnie képfeldolgozó eljárásokkal, beszédfelismerővel és a természetes nyelvi feldolgozás módszereivel. Az FSF főképp a Lucida (korábban Sirius) IPA projektet ajánlja a fejlesztők figyelmébe a megkezdett munka folytatására, vagy a Mycroft AI csapatának beszédfelismeréssel foglalkozó OpenSTT szabad szoftverét.

A bemutatott három projekt mellett további öt kiemelt terület szerepel az FSF 2017-es listájában, köztük a személyes felhő, a szabad szoftverek nemzetközivé tételének megoldása mérnöki beavatkozás nélkül, ezek elfogadtatása kormányzati szervekkel, a szoftverekkel együttműködő driver-firmware-hardver tervezés, valamint olyan emberek közreműködésének ösztönzése, akik egyelőre alulreprezentáltak a közösségben. A felsoroltak egy része inkább távlati tervnek tűnik, amely nehezebben követhető vagy számon kérhető, azonban jól kijelölik az alapítvány által megszabott irányvonalat.

Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.

Tíz projekt lekerült a listáról mostanra 2016-hoz képest, az FSF indoklása szerint azért, hogy még szűkebben véve tudjon koncentrálni a magasabb prioritással rendelkező projektek megvalósítására. Nem szerepel már a felsorolásban több különböző fejlesztés: a Gnash GNU Flash videolejátszó, a szabad szoftveres videoszerkesztő, az automatikus átiratkészítő, a GNU debuggerben visszafelé követhető programok, valamint a hálózati routerek számára driverek létrehozása. Továbbá különböző helyettesítő szoftverek fejlesztése is lekerült a napirendről: a Google Earth, az Oracle Forms, a Bittorent Sync, a Matlab és az OpenDWG könyvtárak alternatíváinak fejlesztése sem kiemelt prioritású már.

Az Alapítvány elnöke Richard Stallman, a listán szereplő témakörök feltételezhetően részben az ő elképzeléseit tükrözik, de az FSF hangsúlyozza, hogy a lista kialakításába bevonta a közösség tagjait is. A változásokból az látszik, hogy míg 2016-ban is a fejlesztők egy-egy konkrét megoldás leváltását tartották szem előtt, idén már inkább a népszerű témakörökben a szabad szoftveres lehetőségek megteremtése a cél.