Versenyellenesen túrta ki a WiMaxot a Qualcomm
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) pert indít a Qualcomm ellen - a vád a cég szellemi tulajdonával való visszaélés, és versenyellenes gyakorlat.
Hatalmas meglepetésre az amerikai FTC is pert indít a Qualcomm ellen, a versenyügyi kérdéseket is felügyelő hatóság szerint a mobilos chipek piacát domináló gyártó visszaélt piaci erőfölényével és meg nem engedett eszközökkel szorította ki a piacról versenytársait. A Qualcomm ellen nem ez az első versenyügyi eljárás, 2015 júliusában az Európai Unió rögtön két vizsgálatot is akasztott a cég nyakába, ezzel párhuzamosan pedig Kína és Dél-Korea is elmeszelte a céget. A vád többé-kevésbé mindenhol ugyanaz: a Qualcomm visszaélt azzal, hogy bizonyos, az iparági szabványok (3G, LTE, stb.) implementálásához szükséges (Standard Essential Patents - SEP) szabadalmaival visszaélt, azokat nem licencelte FRAND-elvek mentén, így torzította a piaci versenyt.
Vállalta, megszegte?
Mint ismeretes, az iparági szabványok megalkotásakor a szereplők együttműködnek, és (ideális esetben) műszaki alapon dolgoznak ki nyílt platformokat, ezeket pedig szabványosítják. A felhasznált technológiák természetesen sok szereplőtől érkeznek, ők vállalják, hogy a szabványhoz szükséges szabadalmazott technológiákat mindenkinek FRAND-alapon (fair árazás mellett, megkülönböztetés nélkül) licencelik, cserébe nem elhanyagolható bevételt kapnak a szabvánnyal kompatibilis eszközök értékesítéséből. A vállalást a cégek szerződésben is rögzítik, ez a feltétele annak, hogy a szabványt szövegező testület a cég technológiáját beemelje a közös platformba.
HTC EVO Shift 4G - WiMax +Android
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ez a modell általában csodálatosan működik, a szabványhoz szükséges szabadalompakkot általában egyben tudják a szereplők licencelni, ezzel pedig megszerzik a jogot arra, hogy saját, a szabvánnyal kompatibilis megoldásokat (például okostelefonokat) fejlesszenek. Ez a koncepció tette lehetővé, hogy a mobilos terület már a 90-es évektől látványos fejlődésnek indult és máig sokszereplős piac maradt.
A problémát persze az jelenti, hogy a cégek a szabványosítás folyamatában mindent elkövetnek azért, hogy szabadalmaik SEP-pé váljanak, vagyis kvázi kötelezőek legyenek, így önként, dalolva vállalják a FRAND megkötést. Később azonban, a szabvány sikeressé válása után abban érdekeltek, hogy a licencek árát minél magasabbra húzzák fel - hiszen az elterjedt standardot mindenkinek kötelezően követnie kell, nincs a szereplőknek választási lehetőségük, hogy licencelnek vagy sem.
Kitúrni a WiMaxot
Az FTC által benyújtott panasz szerint a Qualcomm a mobil rádiós SEP-csomag árazásával játszott, és ezt használta motiváló eszközként arra, hogy más piaci szereplők piaci viselkedését befolyásolja. Az egyik szenvedő alany az Apple volt, a kaliforniai telefongyártó sokallta a Qualcomm által megszabott árazást - a cég pedig úgy engedett a licencdíjból, hogy cserébe öt éves, 2011 és 2016 között exkluzív szerződést kapott az iPhone-ok rádiós lapkájára. Ez lehet az oka, hogy csak tavaly kezdte el az Apple kétféle modemmel szállítani az iPhone-t, a 7-esben a Qualcomm mellett Intel modem is dolgozhat, kiviteltől függően.
Ennél is súlyosabb vád, hogy a Qualcomm a szabadalmakat használta arra, hogy kitúrja a fenyegető rivális WiMaxot. Ez a 2000-es évek közepén (elsősorban Amerikában) volt komoly kihívója a GSM-alapú rádiós szabványoknak, gyakorlatilag a HSPA illetve később az LTE közvetlen ellenfele volt. Az Egyesült Államokban el is kezdődött az országos WiMax hálózat kiépítése, a Sprint komoly lefedettséget ért el. A Qualcomm azonban a 3G/HSPA és az LTE elterjedésében volt érdekelt, szabadalmait pedig arra használta fel, hogy a gyártókat megakadályozza a wimaxos termékek gyártásában.
Az FTC szerint a Qualcomm 2007-ben kiegyezett az Apple-lel, hogy a licencdíj egy részét elengedi, azzal a feltétellel, hogy a cég nem értékesít WiMax-kompatibilis iPhone-t. Ez a megállapodás akkor lenullázta a Sprint sokmilliárd dolláros befektetését a WiMax-hálózatba, és elegendő időt adott a Qualcommnak ahhoz, hogy saját istállóból elegendően gyors technológiát tegyen le az asztalra a kései 3G illetve az LTE formájában - amelyek már versenyképesek voltak az akkor szupergyorsnak számító WiMax ellenében.
A történet vége ismert, a WiMaxra nagy tételben fogadó szereplők, mint a Sprint vagy az Intel csúfos vereséget szenvedtek. Utóbbi teljesen el is vesztette a mobilos piacot, a WiMax kudarca után a cég sebtében igyekezett a 3G és LTE technológiákra átállni, ezért 2010-ben megvásárolta az Infineon mobilos részlegét - ezt viszont a korábban említett exkluzivitással túrta már ki a Qualcomm a mindennél fontosabb iPhone-okból.
A fentieken túl az FTC további vádakat is megfogalmaz. Például a cég csomagban értékesítette a modemeket és a szabadalmakat, a vásárlóknak pedig csak akkor tette elérhetővé a chipeket, ha a szabadalmakat is licencelték - ez lehetővé tette, hogy az okostelefonok után (darabonként) igen jelentős összeget gyűjtsön be. A versenytársak modemjeit használó eszközökre pedig még ennél is magasabb "adót" vetett ki a vállalat, így büntetve a telefongyártókat, ha más forrásból vettek rádiós egységet. A gyakorlat értelemszerűen helyzetbe hozta a Qualcommot és csökkentette a keresletet a versenytársak termékei iránt, ezzel torzította a piaci versenyt - fogalmaz a kereset.
Politikai felhangokkal
Az FTC döntése ugyanakkor nem egyhangú, a jelenleg három tagból álló bizottság 2-1 arányban döntött a per elindítása mellett, pontosan a demokrata és republikánus között megosztva. A szokástól eltérően a döntés ellen szavazó Maureen Ohlhausen nyilvánosságra is hozta különvéleményét, amely szerint a Qualcomm ellen felhozott vádak mögött nem állnak bizonyítékok.
Az új amerikai elnök, Donald Trump beiktatásával az FTC-nél (és az FCC-nél is) új időszámítás kezdődik, hagyományosan ugyanis az öttagú testületekbe 2-2 tagot delegál a republikánus és a demokrata párt, az elnököt pedig az elnököt adó párt adja. Ezzel mindkét bizottságban a republikánusok kerülnek többségbe, ez az FCC-nél a hálózatsemlegességi szabályozás megsemmisítését, az FTC-nél pedig a szellemi tulajdont firtató ügyek leállítását hozhatja. Érdekes kérdés, hogy a hamarosan felálló új FTC folytatja-e majd a Qualcomm ellen indított pert, vagy a gyártó legalább otthon megússza a felelősségre vonást a versenyellenes gyakorlat miatt.