Rengeteg kérdést vet fel a Startup Stratégia

Megjelent Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), a kormány megfogalmazása szerint azzal a céllal, hogy támogassa az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező startup vállalkozások létrejöttét és fejlődését. A hazai ökoszisztéma szereplői azonban szkeptikusan fogadták a bejelentést a Startup vállalkozók Facebook csoportban közölt hozzászólások tanúsága és az általunk megkérdezett hazai szereplők szerint - hiába az eddigi programok, alapok és támogatások, Magyarország egyelőre nem vált startup-országgá és Budapest sem lett startup-főváros a szándék ellenére.

Újabb nekifutást a témának a 2015. évi nemzeti konzultáció (InternetKon) jelentett, amelyből a kormány számára "egyértelművé vált", hogy a hazai vállalkozások digitális fejlesztését kiemelten kell támogatni, annak érdekében, hogy javuljon a magyar IKT vállalkozások, valamint az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat használó kis- és közepes vállalkozások versenyképessége. A konzultáció eredményei alapján készült el a Digitális Jólét Program, és ennek részeként Magyarország Digitális Startup Stratégiája, amely 2020-ig fogalmazza meg a kormány magyar digitális vállalkozásokkal kapcsolatos vízióját.

Összességében az a cél, hogy Magyarország "Európa egyik legmeghatározóbb startup központjává" váljon - ezt a szerepet azonban sok más európai ország is kiszemelte magának, és a jelenlegi helyzetből kiindulva rögös lesz az út, ami magából a DSS-ből is kiderül. A dokumentum hangsúlyozza, hogy jelen esetben nem csak Budapest fejlesztéséről van szó, annak ellenére, hogy sok országban a főváros jelenti az ökoszisztéma központját. Jelen esetben viszont egész Magyarország került a középpontba, persze ennek fő részeként ismét Budapesttel, de az ipari vagy egyetemi központtal rendelkező városoknak is szerepet szánt, mint például Debrecen, Győr vagy Szeged. Követendő jó gyakorlatként említi meg a stratégia Berlint a hasonló adottságok, Tallint a hasonló történelmi örökség és Lisszabont a hasonló méret, illetve az azonos problémákra adott sikeres válaszok miatt.

Mit értünk digitális startup alatt?

Definíció szerint digitális startupoknak a stratégia azokat tartja, amelyek "nagy növekedési potenciállal rendelkező, a globális piacon is értelmezhető, a digitális gazdaság körébe sorolható termék-, szervezet-, üzleti modell vagy szolgáltatás-innovációra épülő, külső befektetésre szoruló, méretüket tekintve jellemzően mikro- vagy kisvállalkozások."

A probléma már a digitális kifejezéssel kezdődik egy általunk megkérdezett hazai szereplő szerint, hiszen ez több kezdeményezést is kizár a körből. Ide sorolhatóak az orvosi-, a kozmetikai-, a divat- és általában a hardver startupok is, vagy jelen esetben csak a szoftverről van szó? Jó kérdés például, hogy az otthoni automata sörfőző Brewie, a kéz higiéniáját ellenőrző HandInScan, a Shoka Bell okoscsengő vagy a Sybrillo GoPro-stabilizátor beletartozik-e a meghatározásba. Ha ezek is részei, akkor egyszerűbb lett volna a Startup Stratégia kifejezést használni, a digitális megkülönböztetés nélkül.

Ezen belül is a kormány kifejezetten a korai fázisú vállalkozások csoportjára határolja le a témakört. Meghatározása szerint ez a következő kritériumokkal rendelkezik: más vállalkozás többségi vagy kizárólagos tulajdonában nem lévő társas vállalkozás; legfeljebb 3 éves; éves nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot; legfeljebb 20 teljes munkaidős alkalmazottja van; a cégbe korábban nem fektetett be kockázati tőkealap; nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban; nem lehet adótartozása (mely a támogatások igénybevételének feltétele).

A digitális gazdaság a GDP több mint 20 százalékát adja és a foglalkoztatottak 15 százalékának biztosítanak munkát, amely részének tekinti a kormány a hazai startupokat is. A terület fejlesztése összefoglalóan azért szükséges a stratégia szerint, mert gazdasági növekedés-ösztönző potenciállal rendelkezik, átalakítja a hagyományos iparágat, itthon tartja a munkaerőt és "nincs több évtizedes lemaradásunk" benne - maximum csak néhány éves, de a problémát főként inkább az jelenti, hogy a kérdés nem csak a startupokról, hanem a hazai oktatás, gazdaság és gondolkodásmód átalakításáról is szól.

Borús hazai helyzet

Nem kérkedik azzal a stratégia sem, hogy a hazai helyzet jelenleg túl biztató lenne ebben a kérdésben, több nemzetközi összehasonlításban mért lesújtó adatot is sorol. Magyarország az uniós Small Business Act („SBA”) rangsora szerint az adminisztratív hátteret, szabályozási környezetet vizsgálva az európai átlag alatt helyezkedik el. A World Economic Forum összesített versenyképességi rangsorában a 63. helyen áll, ami a világátlagnál valamivel jobb helyezés, viszont az Európai Unión belül sereghajtó szerepet jelent, főleg a szabályozások, illetve a kkv-kat sújtó adminisztratív terhek miatt. A Nesta-féle European Digital City index (EDCi) listáján 35 európai városból pedig Budapest a 22. helyet érte el a vizsgálat időpontjában (most éppen a 33. helyen áll), a kutatók következtetése szerint az adminisztratív környezeten, a fiatalok vállalkozási kompetenciáin és az angol nyelvtudáson kellene javítani.

_{Magyarország adatai a World Economic Forum 2015-2016-os jelentése alapján}

A helyzetelemzés további problémás területekkel folytatódik, eszerint szabályozói oldalról a komplikált támogatói rendszerek és az adminisztrációs terhek jelentik a magyar startup ökoszisztéma legfontosabb versenyhátrányát. A kedvezményeket biztosító magyar programok túl szűk körben, bonyolultan határozzák meg a kedvezményekre vagy a részvételre jogosultak körét, különösen a nemzetközi összehasonlítások alapján. Több kisebb adókedvezmény és kedvezményes adózási forma létezik, de ezek egyike sem biztosít jelentős előnyt a startupok számára, illetve nem könnyíti meg a forráshoz jutást. A kutatás-fejlesztés költségeit pedig nem tudják leírni az adóból, mert a technológiai startupok más hitelezési és forrásszerzési modellekkel működnek (például kockázati tőke, angyalbefektetés), mint ahogy az megszokott.

Részletes és egészen reális SWOT elemzések is találhatóak a dokumentumban, amelyek szintén nem vetnek jó fényt a helyzetre. Megjelennek olyan fontos szempontok is, amely szerint alacsony a nyelvi kompetenciák szintje, a pénzügyi kultúra színvonala és a vállalkozási hajlandóság egyaránt. A fiatalok vállalkozási kompetenciái elmaradnak az EU-átlagtól az OECD felmérése alapján is. Egy valami magas, a kudarctól való félelem, ami kifejezetten hátránynak számít a startup-életben.

Nem is említ minden szempontot a SWOT gyengeségeket taglaló listája. Hazai mentorok tapasztalata szerint az előadói felkészülés gyakran úgy kezdődik, hogy a startupverseny vagy a konferencia előadójának a lámpalázát kell csillapítani, mivel az iskolában nem szokott hozzá a szerepléshez. Meg kell továbbá tanítani a startuppert, hogy ne zavarja őt a kritika, és merjen saját maga is kérdéseket feltenni. Sok más országban mindez alapvetőnek számít, ezért jelent problémát, hogy a fejlesztési eszközök között inkább olyan szempontok jelennek meg, amelyek külföldi stratégiákból adaptáltak, nem pedig a hazai viszonyokból indulnak ki.

Veszélyek közt szintén fontos elemek jelennek meg, úgy mint a szakemberek külföldre költözése, a magyar vállalkozások közvetlen külföldi rajtja, a támogatási rendszer következtében megjelenő járadékvadász startupok vagy hogy nem sikerült felzárkóztatni a hazai oktatási rendszert. Bár ezek a szempontok teljesen jogosak és mindenkiben felmerülhetnek, de a stratégia nem ad rájuk megfelelő választ.

Pillérek, célok és eszközök

Egészen engedékenyen fogalmaz a stratégia azzal kapcsolatban, hogy mi nevezhető sikernek. Ide tartozik az is, ha egy gyorsan növő startupot egy nagyobb szereplő felvásárol, ha munkahelyeket teremtő kis- és középvállalkozás válik belőle, vagy ha "több milliárd dolláros cégbirodalom". A kormány viszont azt leszögezi, hogy első sorban azokat a vállalkozásokat érdemes fejleszteni a magyar piac kis mérete miatt, amelyek már a születésükkor globális piacokat céloznak meg.

Ennek a célnak a megvalósítását két eszköz támogatná a jövőben: a DSS Intézkedési Terv, amely a konkrét tennivalókat írja le, illetve teszi mérhetővé a felelősök és a határidők megszabásával. A másik eszköz pedig a Startup Hungary módszertani és koordinációs központ létrehozása, amely az akciótervet készíti és a közreműködőket irányítja. A terv és a központ kérdése a legfontosabb abból a szempontból, hogy hogyan fog a gyakorlatban működni a kormány elképzelése, de erről egyelőre kevés derül ki a dokumentumból.

_{Digitális Startup Stratégia pillérei}

Konkrétabban az elérni kívánt célokat és a javasolt eszközrendszert öt pillér tartalmazza: vállalkozó szellem, vállalkozói kompetenciák, együttműködés kultúrája, támogató üzleti környezet és a finanszírozási források. Ezek az általánostól egészen a konkrétumokig tartalmaznak különböző szempontokat a startup vízumtól a női startup vállalkozók támogatásán át a "párhuzamosságok megszüntetéséig".

Összességében viszont a program nem rendszerszintű megoldásokat kínál az általunk megkérdezett iparági forrás szerint, viszont túl központosítottá próbál tenni egy olyan területet, amelynek a független működés a lényege. A startupok szempontjából sikeres országokban a kormány az alulról működő kezdeményezéseket igyekszik támogatni, nem pedig külön központba kiszervezni a támogatást. Fontos kérdés lesz majd például, hogy a képzők képzésében milyen alapon fogják kiválasztani a hozzáértőket, és milyen ismeretet kell megtanítaniuk? Mit jelent majd pontosan a "járulékteher könnyítés"? A félelmek közé tartozik, hogy a támogató szemlélet helyett inkább a behajtás és a számonkérés fog érvényesülni.

"A startup egy születésénél fogva szabad, rakoncátlan, szinte szabályozhatatlan műfaj. Elég arra gondolni, hogy a legnagyobb és legsikeresebb startupok - Uber, AirBnB, Facebook - szinte mindig hajlandóak tesztelni a korlátaikat és ha úgy gondolják, hogy a helyes úton járnak, akkor át is lépik azokat a korlátokat. A másik, az állami szereplők számára nagyon idegen jellemzője a startupnak a gyorsaság. Abban a környezetben érzi jól magát a startup - digitális vagy hardware - ahol a környezete nem lassítja. Ezzel talán el is mondtam mindent." - fogalmazott kérdésünkre Hild Imre, a Global Traction ügyvezető igazgatója és a Digital Factory közreműködő partnere.

Volt egyszer egy Startup Credo

Még 2013-ban készült el a Startup Credo, amelynek összeállításában Budapest HUB munkacsoport néven részt vettek a hazai startup élet képviselői és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői egyaránt. Az általuk kidolgozott terv négy elemre és kölcsönhatásaikra épült, amelyek kifejezés használatukban hasonlítanak a DSS öt pilléréhez, részleteiben viszont mégsem. Mindkettőben megjelenik például a támogató környezet és a forrásokhoz való hozzáférés, de a mostani stratégia mintha teljesen külön működési formaként kezelné a startupokat más vállalkozásoktól, nem csak az induló terhek csökkentésében és a támogatásban szeretne segíteni.

_{Startup Credo 2013-ból}

A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.

"A felülről vezérelt, irányított ökoszisztéma kialakulhat (volt már hasonlóra példa nemzetközileg is és itthon is, a Jeremie korszakában, 2009-től kezdve) de valószínűleg ez inkább egy sajátos hazai működési formát fog mutatni. Ma már minden startupnak a nemzetközi versenytársakhoz kell mérnie magát ha globális szinten sikeres akar lenni.  Ezért fontos, hogy a magyar startupok minél hamarabb és minél konkrétabb formában bekerüljenek a nemzetközi vérkeringésbe.  Mivel sebességben, piacfókuszban és növekedési potenciálban még van mit tanulni a legtöbb magyar startupnak, ezért minden kezdeményezésnek ezeket a készségeket kellene ösztönözni. Ez pedig nem mindig pénzkérdés, sokkal inkább a helyes szemlélet és képzés eredménye." - tette hozzá Hild.

A stratégia egy víziót határoz meg 2020-ra, vázlatos cél- és eszközrendszerrel, amelyet majd az Intézkedési terv és a Startup Hungary központ fog részleteiben kialakítani - de az még nem pontosan derül ki, hogy hogyan. Arra sem ad választ a stratégia, hogy a nemzetközi tanulmányok vizsgálata mellett milyen formában képzeli az aktív párbeszédet a hazai startupélet képviselőivel, hogy a célok és eszközök alkalmazkodni tudjanak a hazai helyzethez.