Visszapillantó: 2016 legnagyobb bukásai

Szokatlan kudarcok az Inteltől

Hiába a stabil bevétel és profit, 2016 mégsem vonulhat be az Intel legjobb évei közé. Elsőként egy igen masszív, 12 000 fős leépítést jelentett be a vállalat vezetése, amit alig pár héttel később követett a közlemény, melynek értelmében az Intel kivonul a telefonos-tabletes piacról, nem készül több ultramobil eszközökhoz tervezett Atom processzor. Bár a bejelentés sem meglepő, sem logikátlan nem volt, a lépés hosszútávon mégis alapjaiban befolyásolhatja a vállalat jövőjét. Az Intel mobilos próbálkozásainak ára tízmilliárd dollár feletti összegben mérhető. 2013-ban 3,1 milliárd dollár bánta a próbálkozást, 2014-ben pedig 4,2 milliárd mínuszt termelt a részleg. Az óriási deficit a vállalat agresszív piacszerző stratégiájának volt köszönhető, az Intel ugyanis egyszerűen bevásárolta magát a gyártókhoz, hosszú évekig ingyen osztogatta telefonos és tabletes processzorait, mindhiába.

^{Bejelentés van, értékesítés nincs.}

Bezárult tehát a feneketlen pénznyelő, miközben eldőlt, hogy az éves szinten összesen nagyjából 2 milliárdos darabszámmal kecsegtető tabletes és mobilos piacból közvetlenül nem sok bevétele származik a vállalatnak, hisz már sem a processzorok megtervezésében, sem pedig a gyártásban nem kap szerepet, igaz, utóbbi még változhat. Ennél is aggasztóbb az Intel számára, hogy ez a piac a jövőben a versenytársakat, a bérgyártókat (elsősorban a Samsungot és a TSMC-t) táplálja majd, amelyek így gyorsan versenyképes gyártástechnológiát építhetnek fel és könnyen átléphetik az Intelt.

Ugyancsak csinos blama az Optane márkanévvel beígért 3D Xpoint termékek további csúszása. Ezeket még 2015 nyarán jelentette be nagy dérrel-durral az Intel, de másfél éve alatt egy darab termék sem került piacra, amit mély hallgatással próbál kompenzálni a vállalat. Ugyan várható volt, hogy nem lesz könnyű egy új alapokra helyezett, nem volatilis memória tömegtermelésének beindítása, de arra nem sokan számítottak, hogy még 2016-ban sem lát napvilágot legalább egy szál árva piacképes megoldás.

A többszörösen citromdíjas MacBook Pro

Az Apple idén példát statuált, a cég ugyanis az új MacBook Prókkal megmutatta hogyan nem szabad egy termékvonalat frissíteni. Az még hagyján, hogy a Kaby Lake helyett a korábbi, Skylake generáció processzorai kerültek a gépekbe, de a portok körüli kegyetlen mészárlás, azok között is első helyen a (méltán) közkedvelt MagSafe töltőcsatlakozó száműzése sokaknál kicsapta a biztosítékot, joggal. Erre rátett egy lapáttal az USB Type-C csatlakozós eszközök hiánya, illetve az emiatt szükséges különféle adapterek magas ára. Az elégedetlen vásárlók hangja emiatt akkora erőre emelkedett, hogy az Apple még a tőle igen szokatlan, ideiglenes árleszállítást is meglépte.

Ezzel ugyanakkor még nem ért véget a történet, sorban jöttek a további gondok. Elsőként a grafikai megjelenítést illető problémák ütötték fel a fejüket, anomáliák, összekuszált képernyő, amelyeket csak újraindítással sikerült eltüntetni. A jelenséget valószínűleg szoftveres probléma okozta, amiről az Apple mindeddig nem osztott meg konkrét információt. Az igazi fekete levest mégsem ez, hanem az akkumulátoros üzemidő jelenti, mely amellett, hogy az Apple által ígértnél és az előző generációs gépek produkciójánál egyaránt gyengébb, még kiugróan inkonzisztens is. Ezt a szakmai körökben nagy becsben tartott Consumer Reports múlt heti cikke is alátámasztja, mely a problémák fényében rendhagyó módon nem ajánlja az új MacBook Prót. A tapasztalatok alapján a hibát ebben az esetben is szoftveres probléma okozhatja, ugyanakkor ez nem mentség, ennél sokkal alaposabb minőségi ellenőrzést várnánk, pláne az Apple-től.

Okosórák

Ha 2016 tech-kudarcairól beszélünk a listáról semmiképp sem maradhat ki az okosórák harmatgyenge teljesítménye, a vergődő piacon különösen az Android Wear kezdett látványos mélyrepülésbe. Utóbbinál a visszaesést különösen látványosan mutatta, hogy az ASUS-tól eltekintve az idei őszi IFA-n egyetlen gyártó sem állt elő a Google platformjára építő okosórával, illetve hogy az Android Wear 2.0 megjelenése is 2017-re csúszott. A hanyatlást az IDC december elején közzétett jelentése is megerősítette, amelyből kiderült, hogy az eladási listákon Android Wearrel dolgozó gyártónak egyáltalán nem sikerült bekerülnie a legjobb öt közé. De saját plaformmal dolgozó Apple és a Samsung sem teljesített túl fényesen okosóráival, azoknak továbbra sem sikerült megközelíteniük az egyszerűbb viselhető eszközök által produkált eladásokat.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A harmatos teljesítmény után a Google jövő év elején az irányítást saját kézbe véve, egy meg nem nevezett gyártópartnerrel kötött Nexus-szerű együttműködés keretében kiadott okosórákkal próbál majd lendíteni a piacon, kérdés azonban, hogy tud-e majd olyan funkciót mutatni, amely igazolni tudja majd az eszközök jellemzően borsos, a telefonokéhoz közelítő árát. Bár a gyártók nagy erővel népszerűsítik okosóráikat, továbbra sem sikerült egyik platformon sem olyan "killer feature-t" hozni, amely nagy tömegeket csődítene a boltokba.

Project Ara

Az év egyik legnagyobb csalódása egész biztosan a Google moduláris okostelefonja, a Project Ara volt: miután a keresőóriás hónapokon, éveken keresztül húzta a mézesmadzagot a felhasználók előtt egy valóban moduláris, asztali PC-hez hasonlóan összerakható készülék ígéretével, az elképzelés végül túl nagy falatnak bizonyult még a vállalat számára is. Több környi visszakozás és egy esetleges butított verzió feldobása után a cég végül feladta a próbálkozást, így a komponensenként otthon tuningolható okostelefon - illetve az általa ígért kevesebb elektronikai hulladék - egy darabig még biztosan csak álom marad.

Az év folyamán több próbálkozást is láthattunk, amely megpróbálta magára ragasztani a "moduláris" jelzőt, ilyen volt az LG G5 zászlóshajója, amely nem aratott osztatlan sikert, főleg mert kevés modullal került piacra, azok cseréjéhez ráadásul ki is kellett kapcsolni a telefont, illetve a két új Moto Z is, amelyen viszont már menet közben cserélhetők a hátlapi modulok. Talán utóbbi áll legközelebb a Google által felrajzolt ideálhoz, főleg miután a Lenovo-Motorola a modulok fejlesztését minden érdeklődő fejlesztő számára lehetővé tette, sőt azokat versenyekkel is buzdítja az extra komponensek készítésére - ugyanakkor még ez a modell sem teszi lehetővé, hogy a telefon lényegi elemeit, cserélgessük, mint a processzor, tárhely vagy legalább a kijelző. Ennek lehetősége a Project Arával egyelőre eltűnt, a kezdeményezés idén augusztusban húzta le végleg a rolót.

Samsung Galaxy Note7

Ha valaminek ott kell lenni a konzumer-kudarcok idei listáján akkor az a Samsung Galaxy Note7 készüléke. Az okostelefon bejelentésekor az abszolút csúcsot képviselte, azt az első tesztek is dicsérték, nem volt ez máshogy a HWSW hasábjain sem. Aztán jött az első robbanás. Majd tüzek, füst, jobb esetben csak extrém melegedés - a Note7 modellek akkumulátorai világszerte közveszélyessé váltak a cég pedig visszahívta az első szériát, legalábbis Európában és az USA-ban, az eszközöket pedig ingyenesen kicserélte. A hiba forrása azonban csak nem lett meg, néhány nap után pedig az első kicserélt, mégis felrobbanó készülékről is megérkeztek a hírek. A cég ezt követően teljes körű visszahívást indított.

Hosszú időre a kollektív emlékezetbe égett ez a kép. (forrás: The Verge)

Azóta a vállalat számos módszerrel próbálja rávenni a még késlekedő felhasználókat, hogy vigyék vissza telefonjaikat a kereskedőkhöz: a különböző kedvezmények, ingyenes cserekészülékek után az elmúlt hetekben radikálisabb megoldást is felvázolt, méghozzá hogy egy frissítéssel lehetetlenné teszi a készülékek töltését. Ha a gyilkos update útnak indul végleg eltűnhetnek a robbanékony modellek, azoknak legfeljebb egy-egy utasszállító felszállása előtt bent felejtett "kérjük a Samsung Galaxy Note7 tulajdonosok haladéktalanul kapcsolják ki készülékeiket és jelentkezzenek az utaskísérőknél" üzenet állít majd emléket.

IoT? Inkább szuperhatékony botnet

Több hatalmas méretű DDoS támadás jellemezte az évet az IoT eszközök sebezhetőségének következtében, és a biztonsági kutatók félelme szerint ez még mindig csak a kezdet. Az idei legnagyobb támadások a Mirai botnetnek tulajdoníthatóak, amely internetkapcsolattal rendelkező, bármely háztartásban elérhető "okos" felszereléseket kényszerít hadba. Ezek az IoT eszközök milliós nagyságrendben könnyen elérhetőek és folyamatosan üzemelnek, például a biztonsági kamerák, okoshűtők, televíziók - mint kiderült, veszélyesen gyenge védelemmel rendelkeznek, így könnyű célpontként kínálkoznak a hackerek számára. Segítségükkel rekordnagyságú, 623 gigabites, második helyen pedig 555 gigabites DDoS offenzívát sikerült összehozni a támadóknak, mindkettőt bosszúból a KrebsOnSecurity blog ellen.

A Mirai forráskódja októberben nyilvánosságra is került, akkoriban a hadserege 233 ezer készülékből állt, de ez a szakértők szerint azóta jócskán kibővülhetett, mivel a kártevő képes átvenni az irányítást a konkurens Bashlight által fertőzött eszközök fölött is. A "közkinccsé" tett botnet azért is jelent problémát, mivel könnyen bevethető annál veszélyesebb célokra is, mint weboldalak szervereinek támadása. Ugyan nem az említett botnetekhez kötődik, de Finnországban például a központi fűtésszabályozást végző IoT eszköz sebezhetőségét használták ki a hackerek, így néhány lakóház maradt fűtés nélkül a fagypont alatti időben. Mindez még mindig csak intő jel arra nézve, hogy milyen jellegű és mértékű támadások következhetnek, ha nem javul az IoT eszközök biztonsága.

Nem találta fel magát újra a Twitter

Kivételesen nehéz év áll a Twitter mögött, nem fordult egyenesbe a helyzete az alapító-vezérigazgató Jack Dorsey visszatérése után sem. A vállalat azóta már kétszer vitt véghez 8 százalékos leépítést a dolgozói körében, költségcsökkentés reményében. A felhasználói szám stagnál, az éves növekedési ráta folyamatosan esik, ezeknek következtében a részvények októberre 40 százalékkal értek kevesebbet az előző évhez képest, a legutóbbi pénzügyi negyedéves jelentés szerint pedig a bevételek mellé 103 milliós veszteség társul. Több helyen kopogtatott Dorsey a cég eladásának reményében, de sorban kosarazta ki az üzletet a Google, a Disney és a Salesforce is. Az egyik fontos érv szerint a közösségi oldal nem tudja kezelni a trollokat, akik a platform jellegéből adódóan bárkit zaklathatnak.

^{Negatív a másodrendű derivált.}

Az egyre csalódottabb részvényeseknek a Twitter fegyelmezettebb pénzbeosztást és a fő termékre fókuszált működést ígér, továbbá elkezdte a némítás funkció bevezetését a kéretlen tartalmak ellen. A változás egyik első lépéseként kihirdette a hat másodperces videókat közzétévő Vine bezárását, ami után 200 millió csalódott aktív felhasználó reakciójával kellett szembenéznie. Végül a Vine abban a formában megmarad, hogy csak a Twitteren lehet vele videós tartalmakat közzétenni. A hangsúly a cég üzenete szerint az élő videóközvetítéseken és a Periscope fejlesztésén lesz, amelyből eddig is sikerült nagyobb bevételeket szakítania. Jövőre kiderül, hogy mindez mennyire lesz elég a túléléshez.

Androidos ökoszisztéma

Az androidos főverziók terjedése (illetve nem terjedése) e lista örökös tagja lenne, az androidos biztonság katasztrofális állapota pedig a 2015-ös listán kapott helyet. Most egy kicsit visszalépve az egész ökoszisztémát érdemes szemügyre venni. Ugyanis az egyetlen terület, ahol valóban sikeres tudott lenni az operációs rendszer, a telefonok piaca - az Android már 87,8 százalékos piaci részesedést szerzett meg. Ennek ellenére a platformra fogadó gyártók jobban szenvednek, mint valaha, a BMO Capital elemzése szerint az Apple az okostelefonos piac profitjának 103 százalékát szerezte meg (más forrás üzemi eredményt nézve 91 százalékot). Igen, az androidos gyártók (és a Microsoft) együttvéve ért el mínusz három százalékot, ami kiválóan illusztrálja a tragikus helyzetet.

^{Android + Chrome OS - sok zsákutca}

De van még más jele is annak, hogy a platformtulajdonos Google és partnerei komolyan félremenedzselik az ökoszisztémát. Az Android az elképesztően magas piaci részesedés ellenére sem tudott egyértelmű elsőséget kivívni a fejlesztők fejében az iOS-szel szemben. Épp ellenkezőleg, sok népszerű és (legalábbis a felhasználók szemében) fontos app vagy alkalmazás, mint a Super Mario Run iOS-exkluzív - ezt a Nintendo nem engedhetné meg magának, ha az Android a részesedéssel jellemezhető súlyt képviselné.

Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy az Android-alapú leszármazottak, az autós, tévés, okosórás vagy az IoT-kiadás mind-mind kudarcnak bizonyultak (legalábbis eddig), a Chrome OS-szel történő összeborulás nagyon akadozik, a biztonság és a fragmentáció kérdését pedig már említettük, összességében egyáltalán nincs jó formában a világ legnépszerűbb operációs rendszere.