Megkezdte helymeghatározó szolgáltatását a Galileo
Végre igénybe vehetőek a Galileo műholdak szolgáltatásai, amire több mint tíz évig kellett várni. Az ingyenes hozzáférésben a helymeghatározás, navigáció és időszinkronizálás szerepel. Van lakossági szolgáltatás is, de a lényeg a kormányzati titkosított kapcsolat.
Elindult Európa műholdas navigációs és helymeghatározó rendszere, igénybe vehető a Galileo kezdeti szolgáltatáscsomagja. Már több mint tíz éve készül az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) által működtetett, 20 milliárd eurós költségűre becsült rendszer, ez idő alatt az Európai Parlament már több alkalommal sürgette a késlekedő program megvalósulását.
Az első tesztműholdak 2005-ben és 2008-ban indultak útjukra - a kettő között is azért telt el ennyi idő, mert a startot késleltette a tönkrement fedélzeti számítógép és a Szojuz hordozórakéta alkatrészhiánya. Az első hivatalos, nem teszt céllal készült műhold 2011-ben állt pályára, azóta folyamatosan indítják az EU-s tagországokban rajzversenyt nyert gyerekekről elnevezett műholdakat. A magyar Lisa műhold egy hónappal ezelőtt, három másik műholddal együtt repült fel Ariane-5 hordozórakétával a Guyana Űrközpontból. Így jelenleg 18 Galileo rendszer pásztáz az űrből, de a tervek szerint 2020 körül eléri számuk a 30 műholdat.
2018-ra jönnek a Galileoval felszerelt autók
Már most elindulnak az első szolgáltatások, melyeknek kezdeti irányítója az Európai GNSS Ügynökség (GSA), a rendszer telepítése és az operatív feladatok műszaki támogatása az ESA felelőssége, míg a projekt átfogó felelőse az Európai Bizottság. A Galileo alapvető szolgáltatásai ingyenesek és nyitottak bárki számára, míg a pontosabb adatokért fizetni kell a vásárlóknak. A műholdak és a földi infrastruktúra már készen áll, az Európai Bizottság közleménye szerint "rendkívül pontos", viszont nem folyamatosan elérhető.
Négy nagyobb csoportra oszlik az elérhető szolgáltatások köre, köztük biztonsági, navigációs és idő alapú funkciókkal. A kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (PRS) támogatja például a polgári védelmi- és a humanitárius szolgálatokat, a rendőrséget, illetve a vámhivatalokat. Terrortámadások esetén és egyéb veszély- vagy válsághelyzetekben teljesen titkosított szolgáltatást kínál a kormányzatoknak. Másrészt a kutatás-mentés szolgáltatással (SAR) a Galileóval kompatibilis jeladót használó személyeket 10 percen belül megtalálhatják a mentők, így esélyesebb a megmenekülése például a tengerből vagy a hegyekből. A későbbiekben ígérik a fejlesztők, hogy a segítséget kérő személy is értesülhet, ha már meghatározták a mentők a tartózkodási helyét.
Okostelefonokba és az autók navigációs rendszerébe is lehet majd építeni a lakosság számára fejlesztett navigációs szolgáltatást használó lapkakészleteket. Idén ősszel már forgalomba került az ezzel ellátott Aquaris X5 Plus okostelefon a spanyol BQ gyártótól, amely az amerikai GPS-hez képest pontosabb helymeghatározást tud nyújtani. A Bizottság közleménye szerint 2018-tól az Európába forgalomba hozott autókba már gyárilag bekerül a Galileo navigáció és az e-segélyhívó rendszer.
"A földrajzi helymeghatározás napjaink digitális forradalmának központi kérdése, a mindennapi életünket átalakító új szolgáltatások alapja. A Galileo megtízszerezi a földrajzi helymeghatározás pontosságát, és a helymeghatározáson alapuló olyan technológiák következő generációjának működését teszi lehetővé, mint amilyenek az autonóm autók, az összekapcsolt eszközök és az okos városi szolgáltatások." - nyilatkozta Maroš Šefčovič, a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
Navigációs adatok mellett időszinkronizálást is kínál a rendszer kritikus infrastruktúrák számára, mint például amilyenek a banki és pénzügyi tranzakciók, a telekommunikáció vagy az intelligens energiahálózatok. Ez a műholdakon elhelyezett nagy pontosságú órákkal válik lehetővé, mivel mindegyiken elhelyeztek két hidromézer és két rubídium atomórát. Ezek az órák időjelet közvetítenek a vevő felé, és megmérik mennyi időbe telik míg elér a jel, majd háromszögeléssel kiszámítják a különböző műholdakról sugárzott jelekből a vevő pozícióját.
Békében együttműködnek
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Hasonló helyzetmeghatározó műholdas rendszer az ismertebb amerikai Navstar GPS és az orosz GLONASS, továbbá az egyelőre főleg Ázsiából elérhető Bei Dou, illetve az idén indított indiai NavIC. A költséges rendszerre elvileg azért van szükség, mert ugyan az amerikai és orosz adatok elérhetőek Európából is, sőt Galileo "teljes átjárhatóságban együttműködik" a GPS-szel, de háború vagy egyéb politikai konfliktus esetén felfüggeszthetik ezeknek az elérhetőségét. Ezen kívül a saját műholdak pontosabb helyadatokat küldenek, horizontális és vertikális irányban is egyméteres pontosságot ígérnek az előfizetőknek, titkosított kapcsolat esetén pedig egy centiméter alatt is tarthatja a szolgáltató az értékeket. Mindez alkalmazható a közlekedésben, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és legfőképp a hírszerzésben is.