A Telenor is készül a gigabites mobilnettel
A Magyar Telekom után a Telenor Magyarország is bemutatta újságírók előtt, hogy mire lesznek képesek akár a jelenlegi frekvenciakeret mellett pár év múlva a mobilnet-hálózatok. A cég törökbálinti székhelyén a ZTE eszközeivel demózta a gigabites sávszélességű LTE Advanced technológiát.
A jelenlegi átviteli kapacitás többszörösét lesznek képesek nyújtani a mobilszolgáltatók akár pár éven belül is részben már most rendelkezésre álló technológiai háttérrel és spektrummal - legalábbis ennek adta tanúbizonyságát szerdán a Telenor, mely törökbálinti székházában újságírók előtt demózta az LTE Advanced technológiában rejlő lehetőségeket. A szolgáltató izolált rádiós kísérleti helyiségében elvégzett teszt során tartósan 1,2 Gbps sávszélességű mobil adatkapcsolatot tartott fenn a szolgáltató a ZTE kísérleti állomásával, termináljával és rádiós berendezéseivel.
A Telenor a tesztrendszert a szolgáltató hálózatában jelenleg is elterjedten használt vivőaggregáció nagyobb spektrummennyiséget felölelő kiterjesztésével, továbbfejlesztett antennarendszerrel és magasabb rendű modulációval (256QAM) érte el. A rendszer három frekvenciasávot (800 MHz, 1800 MHz és 2600 MHz) fogott össze, ebből különlegesség, hogy az 1800 MHz-es spektrumban egy 20 és egy 10 MHz-es duplex blokk is felhasználásra került. A rádiós egységekhez csatlakozó antennák a nem egészen egy méterre lévő vevőre szórták a jelet, melyet a ZTE kísérleti terminálja dolgozott fel.
Ez a megoldás egyébként egyáltalán nem új keletű, már Magyarországon is mutatott be ezzel szinte teljesen megegyező rendszert a Magyar Telekom hálózatieszköz-beszállító partnerével, az Ericssonnal karöltve. Ahogy a Telekom, úgy a Telenor szakemberei is hangsúlyozták, hogy az ehhez hasonló rendszerek kereskedelmi bevezetésére legkorábban valószínűleg 2018-ban kerülhet sor, ennél előbb már csak azért sem, mert jó eséllyel nem lesznek olyan terminálok (tipikusan modemek) a piacon, melyek ezt az antennatechnológiát és modulációt egyszerre lesznek képesek kezelni. A rendszer bevezetéséből azonban a régebbi eszközök is profitálhatnak majd, hiszen a vivő aggregáció már önmagában jótékony hatással van a cellahatárokon tapasztalható sávszélességre.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A kereskedelmi hálózat továbbfejlesztése, illetve a kapacitásnövelés ezzel együtt is elsősorban azt a célt szolgálja majd - állítják a Telenornál -, hogy a mobilhálózatok olyan alkalmakkor is el tudják vezetni üzembiztosan a forgalmat, melyek során rendkívül sok kliens koncentrálódik egyetlen cella körzetébe. Ilyen helyzet lehet tipikusan egy-egy nagyobb tömegrendezvény, például sportesemény vagy koncert.
A szolgáltatók mozgástere a következő években valószínűleg tovább növekszik majd, hiszen a rádiós közegben rejlő tartalékok az újabb frekvenciasávok mobilhálózatok bővítse céljából történő felhasználása révén tovább nőhetnek majd a következő 5 évben. Így várható, hogy 2020-ra felszabadul, illetve hozzáférhetővé válik a második digitális hozadéksáv, az 1400-1500 MHz-es sáv és a 2300-2400 MHz-es sáv bizonyos blokkjai, melyeket összefogva még tovább lehet skálázni a kapacitást.
A magyarországi mobilszolgáltatók ma mintegy 500-550 MHz-nyi spektrumot használnak a jelenlegi szolgáltatások nyújtására (GSM hang, 2G, 3G, 4G mobil adat, később 4G hang) az 5G hálózatok indulását követően azonban ennek a spektrummennyiségnek akár több mint a kétszeresét is licencelhetik majd az operátorok az államtól.