Tovább csepegteti az AMD a Zent
Tovább játszik a Zen-alapú processzorokra váró potenciális vásárlók kíváncsiságával (és türelmével) az AMD. A vállalat tegnapi rendezvényén újabb erődemonstrációt tartott, illetve néhány technikai részletet is elárult.
Újabb rendezvénnyel próbálja reflektorban tartani asztali, Zen mikroarchitektúrára épülő processzorait az AMD. A vállalat tegnapi publikus, webes csatornán bárki számára hozzáférhető (és visszanézhető) eseményén további demókkal próbálta szemléltetni a jövő év elejére ígért termékek versenyképességét, mely mellett újabb technikai részletekről is lehullott a lepel. Végül, de nem utolsó sorban a hivatalos keresztelőre is sor került, az AM4 tokozású, Summit Ridge kódnevű processzorokat Ryzen (valószínűleg a rise ige és a zen keresztezéséből) néven kerülnek majd forgalomba, amely elnevezéssel a processzoros versenybe való visszatérésére utalhat az AMD.
A tervezőcég először beszélt a várható órajelről, mely a csúcsmodell esetében 3,4 GHz feletti lesz. Az elmondottak értelmében ez a várható alapórajel, ami biztató, hisz korábban számos pletyka keringett arról, hogy a lapkákat legyártó GlobalFoundries nem tudja megfelelő szintre tornászni a frekvenciát, amit részben alátámasztott a pár hete kiszivárgott specifikációs táblázat, melyben 3,2 GHz-es alapórajelről szólt a fáma. Az órajel kérdése fontos lesz, ugyanis az eddig látottak alapján IPC-ben, tehát az egységnyi órajel alatt végrehajtott utasításokban megérkezhet az Intel szintjére a cég, nem hivatalos információk szerint a Zen mag alkalmazástól függően a Haswell-Broadwell-Skylake mikroarchitektúrák teljesítményszintjén mozog.
Az Intel jelenleg a Broadwellt használja aktuális HEDT, azaz csúcs asztali platformjánál, mely kínálat rangsorában a másodiknak számító, nyolcmagos Core i7-6900K lehet a leggyorsabb Ryzen processzor kihívottja, tegnapi bemutatójában is ezzel vetette össze a termék egyik mintapéldányát az AMD. Utóbbit fixen 3,4 GHz-en járt a mérések alatt, miközben az Intel nyolcmagosát a gyári alapbeállításoknak megfelelően futtatta a cég, ami 3,2 GHz-es alapórajelet és 3,7 GHz-es maximális turbót jelent. Ebben a felállásban először ismét a nyílt forrású Blender szoftver renderelő részét vette elő az AMD, amiben szinte pontosan egyszerre végzett a két konfiguráció. Ezt követően a Handbrake videotömörítő került porondra, melyben az AMD nagyjából 10 százalékkal bizonyult jobbnak. Fontos megjegyezni, hogy mindkét munkafolyamat tipikusan nagyon jól párhuzamosítható, így a processzorok 100 százalékos terhelés közelében működtek, azaz a számításokból mind a 16 végrehajtószál kivette a részét.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A problémát az ennél kevesebb, jellemzően 1-4 magot/szálat tornáztató alkalmazások jelenthetik majd a processzoroknak, ugyanis itt a hamarosan megjelenő Kaby Lake processzorokkal meglehetősen magas órajeleket hoz az Intel, a négymagos csúcsmodell i7-7700K alapfrekvenciája 4200, a turbó pedig 4500 MHz lesz, ezzel pedig a konkurens megoldása borítékolhatóan jobban teljesít majd kisebb terhelés mellett. Természetesen az AMD is készít majd kevesebb maggal rendelkező, hat- és négymagos modelleket, ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy ezek órajelét meddig tudja majd felsrófolni, utóbbinál mindenképpen el kellene érje legalább a 4 GHz-es küszöböt az alapfrekvencia.
Öt régi-új technológia
A demók mellett az AMD friss fejlesztésének egyes további részleteit is ecsetelte, az előadás elsősorban az energiagazdálkodásról és a mikroarchitektúra előbetöltésről (prefetech) szólt. A vállalat együttesére a SenseMI nevet húzta rá, melynek utolsó két betűje az épp tegnap bemutatott Radeonokhoz hasonlóan valószínűleg a Machine Intelligence-re utal, de minden funkcióra külön fantázianevet is gyártott a cég marketingosztálya.
Ennek első pontja a Pure Power, mely az energia lehető leghatékonyabb kamatoztatásáért felel. Ehhez a lapka különféle, a pillanatnyi fogyasztást, hőmérséklet, feszültséget, és frekvencia érzékelők szenzorokat kapott, melyekkel az Infinity Fabric néve keresztelt, a lapka összes főbb komponensét körülölelő vezérlés igyekszik optimális szinten tartani a processzor főbb paramétereit. Ennek végeredménye a mindenkori órajelhez fenntartásához szükséges legalacsonyabb fogyasztás biztosítása, ami segít elérni a fogyasztási kereten belüli legmagasabb turbó órajelet.
Ehhez szorosan kapcsolódik a Precision Boost, mely az éppen szükséges teljesítménynek, illetve a lapka egyes elemeinek fogyasztásának fényében igyekszik maximalizálni az órajelet. A megoldás egyik újdonsága, hogy a korábban látottaknál lényegesen finomabb lépcsőkkel operál, az a frekvenciát mindössze 25 MHz-es fokozatokban képes adagolni. Az egyelőre nem világos, hogy ezt pontosan miként éri el a rendszer, de a legvalószínűbbnek a tört szorzók tekinthetőek (pl. 10,25) 100 MHz-es referenciaórajel mellett.
Az egyik legérdekesebbnek az Extended Frequency Range (XFR) hangzik, mely amolyan turbó a turbón túl, a Ryzen processzorok ugyanis átléphetik maximális órajelüket, amennyiben az adott környezet ehhez megfelelő alapot kínál. Az elmondottak alapján elsősorban a hűtésnek, azaz a processzor hőmérsékletnek kell megfelelő szinten lenni ehhez. A rendszer a paraméterek fényében automatikusan elvégzi az emelést, mely ennek tükrében egy egyszerű túlhajtási funkciónak is tekinthető, amit valószínűleg tetszőlegesen lehet majd kapcsolgatni a BIOS-ban, vagy akár az operációs rendszer alól.
A Neural Net Prediction és a Smart Prefetch már a mikroarchitektúrához, illetve az utasításvégrehajtáshoz kapcsolódik. Előbbiről nem ejtett túl sok szót a cég, a kissé homályos meghatározás alapján ez a végrehajtást optimalizálja, igyekszik a leghatékonyabb döntésekkel gyorsítani az egyes műveletek elvégzését, például a megfelelő utasítások előbetöltésével, és (valószínűleg) az elágazásbecslés pontosságának javításával.
Végül, de nem utolsó sorban az előbetöltésen, azaz a prefetchen is javított az AMD, ez az a terület, amit szinte lehetetlen tökéletesre csiszolni, a fejlesztési potenciál kvázi végtelen. Az utasítások és adatok előbetöltését egyaránt végtő Smart Prefetch technikát a manapság egyre divatosabb gépi tanulással vonja párhuzamba a cég, ugyanakkor túl sok részlet erről sem derült ki, ami betudható annak, hogy ez a processzorok egyik legféltettebb titkai közé tartozik, a megfelelőn hatékony és kiegyensúlyozott előbetöltés kifejlesztése ugyanis rendkívül hosszú és bonyolult feladat.
Ott vagyunk már?
Az újabb részletek csepegtetése közben arra sajnos továbbra sem derült fény, hogy pontosan mikor kerülnek piacra a processzorok. Az AMD csupán a korábbi ígéretét ismételgeti, mely alapján jövő év első negyedévében jelennek meg az első Ryzen termékek, ami a közelmúltban kiszivárgott pletykák alapján jó esetben a januárt takarhatja.