Linux 4.9: a legnagyobb valaha
Elkészült a Linux kernel következő, 4.9-es kiadása. A karbantartó Linus Torvalds szerint ez a legtöbb változást hozó kiadása valaha.
"Egészen biztos vagyok, hogy ez a valaha volt legnagyobb kiadásunk, legalábbis ami a változások számát illeti" - mondja Linus Torvalds a kernel fejlesztők levelezőlistáján. "Ha a megváltozott sorok számát nézzük, akkor volt nagyobb kiadás a múltban, de ezeket általában egyedi okok vezérelték (a 4.2-ben például az AMD GPU regiszterdefiníciós fájljai hoztak rengeteg sort, és voltak esetek, amikor nagy átrendezésekre került sor, mint a 3.2-esben a staging bevezetése, a 3.7-ben az UAPI headerek szétbontása, stb.). Ezzel kontrasztba állítva a 4.9 egyszerűen csak nagy."
A változások számától eltekintve viszont most átütő új fejlesztés nem került a kernelbe, csak a standard menetrend szerinti apróbb módosítások jöttek meg. A változások kétharmada a változatos meghajtók frissítéséhez kapcsolódik, a Greybus, GPU és hálózat adja Torvalds szerint ezek túlnyomó részét. További változásokat hoztak a különböző architektúra-támogatások, a dokumentáció, az általános hálózatkezelés, a fájlrendszerek is - összesen több, mint 16 ezer commit.
A Phoronix statisztikái szerint a 4.9-es kernel összesen 22.3 millió kódsorból áll, több, mint 630 ezer commit és több, mint 16 ezer szerző műveként. Csak ebben az évben több, mint 60 ezer commit érkezett, ami némi visszaesés a tavalyi 75 ezerhez képest, ezt idén több, mint 3500 különböző szerző hozta össze, szemben a tavalyi 4004-gyel.
Greybus - a hiányzó láncszem a moduláris telefonhoz
A 4.9-es kernellel érkezik a már említett Greybus alrendszer, amely alkalmazásszintű támogatást hoz az UniPro (Unified Protocol) adatbuszhoz. Ez kimondottan okostelefonokhoz (vagy hasonló energiatakarékos eszközökhöz) készült pont-pont adatátviteli protokoll, de több ponton hasonlít az Ethernethez is, switchekkel és routerekkel. Az UniPro lényege, hogy lehetővé teszi a rugalmas, moduláris telefonok megépítését azáltal, hogy rugalmas kommunikációs architektúrába szervezi a modulokat, lehetővé teszi az egymás közötti kapcsolatot, illetve ehhez programozási felületet is kínál a szoftverfejlesztők számára.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az már az irónia csúcsa, hogy a moduláris telefon, a Project Ara fejlesztését a Google időközben lelőtte, így a Greybus eredeti célját már biztosan nem fogja elérni. Ettől függetlenül az UniPro támogatás más projektekben is fontos lehet majd, a Google által tört utat pedig később más csapat sikerre viheti, így remélhetőleg a 2-3 évig húzódó fejlesztés nem vész kárba.
A 4.9 további újdonságai között szerepel a Raspberry Pi Zero és 28 másik ARM-os eszköz támogatása, a megint javuló AMDGPU támogatás (ezúttal a virtuális kijelzők támogatása érkezett meg). A biztonság oldalán a kernel stack túlcsordulás elleni védelme erősödött a Vmap stack támogatásával, illetve a memóriaoldalak (page) immár kulcsokkal védhetőek (Memory Protection Keys).
4.10 - nagyot szól az új Xeonokon
A 4.9-es kernel kiadásával megnyílt a 4.10-es verzió, a fejlesztők a következő hetekben jelölhetik változtatási kérelmeiket az új verzióhoz. Az egyik legérdekesebb/legfontosabb újdonság az Intel-féle Turbo Boost Max 3 támogatása lesz - ez az Intel legújabb órajelmenedzsment-megoldása, amely lehetővé teszi, hogy a frekvenciára különösen érzékeny alkalmazásokat a processzor jobban ki tudja szolgálni.
Ehhez persze kompromisszum kell, a rendszer egy-két mag órajelét növeli meg a hőkeret határáig, így az egy vagy két programszálat használó alkalmazások jelentősen gyorsulhatnak. A TBM 3.0 használatához azonban az operációs rendszernek is támogatnia kell azt, mivel a CPU és az OS együttműködése kell ahhoz, hogy a feltekert magokon maradjon a teljesítményre éhes alkalmazás. A megfelelő meghajtót és segédprogramot az Intel azonban kizárólag Windows platformra készítette el (Windows 7-re és Windows 10-re), Linuxra nem.
Ezen változtat a 4.10-es kernel a remények szerint, ami lehetővé tenné majd, hogy a Broadwell-E sorozatú lapkák esetében 10-15 százalékos gyorsulást kapjanak a megfelelő alkalmazások. A pull request leírása szerint a 4.10-es bevezeti az ütemezőnél a "jobb magok" fogalmát, az ütemező pedig igyekszik majd ezekre irányítani a teljesítményéhes programszálakat.