Monoron is mindennapos lehet a gigabites internet

Tegnap az első lakossági DOCSIS végpont bekötésével hivatalosan is megkezdődött az elátkozott 29-es monori primer körzet távközléstechnikai felzárkóztatása, legalábbis az inkumbens UPC Magyarországnál. A körzetben gyakorlatilag 20 éve nem változott semmi egészen mostanáig, és a helyi előfizetők joggal gondolhatták azt, hogy a UPC valójában már letett arról, hogy bármit is kezdjen a helyzettel. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy az első DOCSIS 3.0-s végpont bekötését Balan Nair-ra, a UPC anyavállalatának, a Liberty Globalnak a technológiai igazgatójára bízták. Nairt a beruházás hátteréről, és a Liberty Global várható technológiai fejlesztéseiről kérdeztük a monori bekötést követően.

HWSW: Hallotta, hogy a monori körzetet szokás Magyarország digitális sivatagának is nevezni?

Nair: Nem. Tényleg? De ez mostantól már biztos nem igaz! (nevet)

Tényleg ennyire speciális ez a környék, vagy csak mi magyarok érezzük annak? A Liberty Global szolgáltatási területén belül sok ilyen "29-es körzet" van?

Igen, szinte mindenhol van ilyen terület. Az idei célunk az volt, hogy kiépítsünk 1,5 millió új elérést, zömében olyan otthonokba, melyeknél eddig nem volt elérhető igazi szélessávú internet. Angliában, Németországban, Magyarországon, Romániában vagy akár Chilében és Puerto Ricón is folynak jelenleg ilyen jellegű beruházások. A monori körzet valójában egy kitűnő példa erre a projektre. Ahogy más országokban, úgy itt is igaz, hogy az új háztartásokba a legmodernebb technológiánkat visszük el, legyen szó internetről vagy tévéről.

Akárcsak Magyarország más részein, úgy itt is EuroDOCSIS végpontokat telepítenek az ügyfeleknél. A vezérigazgatójuk, Mike Fries idén ősszel jelentette be, hogy a hálózatukat jövőre továbbfejlesztik az EuroDOCSIS 3.1-es szabványnak megfelelően. Magyarországon is lesz upgrade?

Szinte mindenhol lesz ilyen fejlesztés, igen. Jelenleg is fejlesztjük azt a végfelhasználói terminált, mely már kompatibilis lesz az új szabvánnyal, de egyelőre nem árulhatom el, hogy konkrétan mikor kerülhet ilyen az előfizetőkhöz.

Ez is olyan eszköz lesz, mint a részben házon belül fejlesztett Connect box?

Igen, lényegében ez lesz a Connect box következő verziója.

Mennyire jelent bonyolult feladatot ez a fejlesztés?

A hálózatunk jelentős része már most is alkalmas arra, hogy bevezessük az újabb technológiát, a munka hátralévő része elsősorban az imént említett terminálokhoz köthető. Több chipgyártóval és eszközgyártóval is együtt dolgozunk ezen a projekten.

Milyen kézzelfogható előnyöket hozhat majd az új rendszer?

A DOCSIS 3.1-gyel 1 Gbps fölé emelhetjük a letöltési sávszélességet, de már most dolgozunk egy olyan technológián, ami a várakozásaink szerint legkorábban 3 év múlva 10 Gbps szimmetrikus végponti sávszélességet kínálhat. Egyelőre a laboratóriumi teszt fázisban tartunk ezzel.

Az internettől elkanyarodva kicsit a tévé felé: ott voltam 2011-ben Amszterdamban, amikor bemutatták a Samsunggal és az Intellel közösen készített új generációs Horizon beltéri egységeket. A Magyarországon idén megjelent Horizon médiabox viszont egy jóval kisebb, jóval szerényebb tudású, felhőalapú megoldás. Mi lehetett az oka ennek a piaci szegmentációnak?

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ma már a Samsung beltéri egység is teljesen felhőalapú, a két megoldás közötti legfontosabb különbség tehát nem ez. Az eredeti Horizon box egy triple play megoldás, ami egyszerre kezeli a hang- és adatkapcsolatot, illetve a televíziós jelet. És nem mellékesen van benne egy jó nagy merevlemez is, amit itt annyira nem éreztünk relevánsnak, hiszen a magyar Horizon médiaboxokkal elérhető a műsorvisszanéző szolgáltatás, amivel a csatornák tartalma egy hétre visszamenőleg lekérhető.

Ha már a tévénél tartunk, a Liberty Global jórészt DVB-C technológiára épít, miközben más szolgáltatók az IPTV-ben látnak lehetőséget. Ön szerint melyik a jövőtállóbb technológia?

Nem hiszem, hogy ennek akkora jelentősége lenne, különösen mivel már a mi eszközeink is IP-képesek és számos videoszolgáltatásukhoz használjuk az IP-jelfolyamot. Emellett már olyan szolgáltatásaink is vannak, melyekkel az IPTV-hez hasonlóan közvetlenül IP-végpontokat érünk el. Ilyen például a Horizon Go. De ettől függetlenül nagyon sok ügyfelünk használ DVB-C eszközöket a tévézéshez, és semmiképpen nem tartanánk jó ötletnek közölni velük, hogy mivel áttérünk teljes IP-alapú működésre, dobják el ezeket a berendezéseket. Igazából nem is kell egy ügyfélnek ezzel törődnie, az előfizetők túlnyomó része nem tudja, mi az a DVB-C vagy az IPTV, egyszerűen csak jó képminőséget várnak, és ezt megkapják, ehhez már hozzászoktak.

Ön szerint a magyar piacra is áll ez a megállapítás?

Igen. Mivel a magyar piacon élénk a verseny, ez mindenkiből a legjobbat hozza ki. A magyar fogyasztó nagyon szerencsésnek érezheti magát, mivel a szolgáltatások ár/érték aránya más országokkal összehasonlítva nagyon jó itt. Fontosnak tartjuk ezt a piacot, ezért is fektetünk be az itteni hálózatba, a termékekbe és a szakembergárdába. A mai monori esemény arra is kitűnő példa, hogy a közszféra igenis tud segíteni a magánszférának abban, hogy újabb befektetések érkezzenek az országba.