48 maggal megy neki az Intelnek a Qualcomm
Újabb potenciális konkurenset kapnak az Intel Xeonok. A Qualcomm vadiúj szerveres processzorcsaládjába mindent belead, a magok száma mellett a gyártástechnológiával sem spórol a tervezőcég.
Megvillantotta első szerverprocesszorát a Qualcomm, melynek mintapéldányait hamarosan meg is kapják az érdeklődő partnerek. A Centriq 2400-ról egyelőre nem árult el túl sok részletet a tervezőcég, a legalapvetőbb tulajdonságok viszont napvilágot láttak. A processzor legfeljebb összesen 48 magot vonultat majd fel, ráadásul az azokat tartalmazó lapka 10 nanométeres gyártástechnológiával készül majd, ami bizonyos mértékű előnyt jelenthet majd az Intel 14 nanométeres megoldásaival szemben. Ennek ellenére a siker még korántsem garantált, a Qualcommnak olyan processzorokat kell letennie az asztalra, melyek egyértelműen kedvezőbb alternatívát jelentenek az Intel termékeivel szemben.
A legnagyobb meglepetést a már említett gyártástechnológia jelentheti majd. Azt egyelőre nem tudni biztosan, hogy a Samsung vagy a TSMC 10 nanométeres jelölésű eljárását használja-e majd Qualcomm, de jelen állás szerint a dél-koreai cég tűnik esélyesebbnek. Ennek oka, hogy a két vállalat a Snapdragon 820 előállítása óta (gyártó)partneri viszonyt ápol, ami az utód Snapdragon 835 előállítására is kiterjed, ettől kezdve pedig kézenfekvő a szerveres chipek gyártását is a Samsungra bízni.
Korábbi információk szerint a Samsung 10 nanométere tranzisztorsűrűségben felülmúlja az Intel 14 nanométerét, teljesítményre (órajelre) kihegyezett lapkánál közel 17 százalékkal kisebb SRAM cellák gyárthatóak a dél-koreai cég eljárásával. Az Intel jövőre érkező Skylake-alapú szerverprocesszorai még a 14 nanométeres eljárásra épülnek majd, 10 nanométeres modellek legkorábban 2018 második felében kerülhetnek piacra, a Qualcomm tehát viszonylag hosszú ideig élvezhet valamilyen gyártástechnológiai előnyt.
Ez viszont csak az egyik fontos részlet, a számítási teljesítményt és a teljesítmény/fogyasztás mutatót a mikroarchitektúra is komolyan befolyásolja. Ezért egy új, kifejezetten a szerveres igényekhez optimalizált megoldást dolgozott ki a cég, amely ehhez korábbi AMD, Intel, és Broadcom mérnököket is szerződtetett. Az így megszületett ARMv8-A utasításarchitektúrát használó Falkor mikroarchitektúra egyes részleteiben egyezik a legújabb Snapdragonokból ismert Kryoval, de a pontos azonosságokról és eltérésekről egyelőre mélyen hallgat a tervezőcég. A Falkor valószínűleg számottevően erősebb és nagyobb mint az okostelefonokhoz tervezett Kryo.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A csúcskategóriás modell(ek) összesen 48 magot vonultatnak majd fel, mely mennyiség a Qualcomm utalása alapján két 24 magos lapkából áll össze, amiket a tervezőcég egyetlen tokozásra ültetett, így a meglehetősen magas magszám eléréséhez elég egyetlen foglalatot használni. A magok mellé nagy (harmadszintű?) gyorsítótár, illetve többcsatornás (legalább 4) memóriavezérlő várható.
Miért kéne bárkinek is?
Az ARM-alapú szerverprocesszorok kalandjába eddig jóformán mindenki belebukott, a Calxeda mellett a listán ott az Applied Micro X-Gene családja, vagy a Broadcom Vulcan projektje, és az AMD kvázi halva született Opteron A1100 sorozata is. Utóbbi vállalat egyelőre jegelte is a második generációs, K12 kódnevű fejlesztést, ezzel pedig a Qualcomm kvázi konkurencia nélkül próbálhat harcba szállni ARM-os versenyzőként az Intellel, valamikor a jövő év második felében.
A meccs még nem tekinthető lefutottnak, amennyiben a Qualcomm saját tervezésű processzormagjai megfelelő teljesítményre képesek, illetve sikerül kiaknázni a 10 nanométeres gyártástechnológia előnyeit, abban az esetben lehet esélye a Centriq családnak az Intel Xeonjaival szemben. A hangsúly a költség/teljesítmény mutatón lehet, mivel a nagy (felhős) adatközpontokkal rendelkező vállalatok számára ez az egyik legfontosabb szempont.
A Google korábban elmondta, hogy már 20 százalékkal kedvezőbb költség/teljesítmény mutató mellett átállnának POWER processzorokkal szerelt rendszerekre, az IBM megoldása pedig behelyettesíthető szinte bármivel, ma már az eltérő utasításarchitektúra nem jelent komoly akadályt az egyedileg kiépített adatközpontok esetében - itt ugyanis a szoftveres kötöttség nem olyan nagy probléma, a szabad szoftveres környezetek relatíve könnyen fordíthatóak újra más processzorokra.
A Qualcomm szerint sikerükből (a konkurenseken kívül) a teljes iparág profitálna, az évek óta tartó Intel uralom korlátozza az innovációt, egy esetleges verseny pedig az árakra is jó hatással lehetne, miközben a paletta bővülésével több választási lehetőséghez juthatnának az adatközpontokat üzemeltető vállalatok, akik jelenleg versenyképes alternatíva híján az Intelre vannak utalva.