Itt a Microsoft új szabad szervere

Bemutatta következő generációs, saját használatra szánt szerverplatformját a Microsoft. A cég tervei szerint a Project Olympus a következő generációs Azure hardverplatform lesz - várhatóan 2017-ben vagy még később. A most leleplezett új elemek között van egy új univerzális alaplap, egy nagy rendelkezésre állású tápegység beépített akkukkal, 1U és 2U magas szerverházak, egy nagysűrűségű tárolótömb, valamint egy új szekrényszintű PDU (power disztribution unit). Ezek az elemek egyenként is átvehetőek és használhatóak, de egymással is kombinálhatóak, így adják ki a Project Olympus platformot. Ez lesz egyébként a Microsoft Azure adatközpontjaiban a következő generációs hardverplatform, így ezzel a szemmel is érdemes megnézni a szervereket.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Ezt tette az AnandTech, és eléggé meglepő eredményekre jutott. A nyílt specifikációk szerint ugyanis a Project Olympus "univerzális alaplapja" az LGA 3647-es foglalatot használja. Ez a foglalat ismerős lehet már, ebbe illeszkednek az Intel tavaly bemutatott Knights Landing kódnevű Phi lapkái, de eddig csak ezek. A Microsoft dokumentációja alapján így kikövetkeztethető, hogy az Intel következő generációs szerverplatformja, a Purley (Skylake -EX és/vagy EP) szintén erre a foglalatra vált majd. Ennek lenne létjogosultsága, a Purley kapcsán várt új Omni-Path architektúra illetve a memóriavezérlők száma szintén szükségessé teheti a "háromezerlábú" foglalatot.

Legyen tényleges kooperáció

A Microsoft blogbejegyzése egy érdekes meglátást is hoz: az OCP projektben részt vevő cégek általában a fejlesztés legvégén publikálják és teszi elérhetővé a hardverek "forráskódját", a leírásokat, dokumentációt, stb. Ez azt jelenti, hogy az ilyenkor beérkező külsős visszajelzések, módosítási javaslatok már csak nagyon kis eséllyel kerülnek be a projektbe, hiszen azok elfogadása egy új iterációs ciklust és a projekt elnyúlását jelentené.

A Microsoft ezért úgy döntött, hogy a Project Olympus terveit jóval korábban, mintegy 50 százalékos készültségnél közrebocsátotta. Ez azt jelenti, hogy ha valaki most dönt úgy, hogy saját Olympus-alapú szervert szeretne gyártani, akkor jóval hamarabb nekifoghat a munkának, és értelemszerűen sokkal hamarabb el is kezdheti használni a saját módosított verzióját. A Microsoft előnye mindebből, hogy a visszajelzésekre még viszonylag korán reagálni tud, kisebb-nagyobb módosításokhoz esélyt adhat önmagának.

Közösen hardvert is lehet?

Az Open Compute Project eredeti gondolata, hogy a nagy cloud-szolgáltatók a Linux-modellt kiterjesztik a hardverre is. A Linux kernel is pontosan ugyanígy készül: a nagy cégek a saját prioritásaiknak megfelelő elemeket beledobálják a közösbe, és cserébe élvezik azokat a részeket, amit más hajlandó belefejleszteni. A szabad szoftver hozadéka pedig, hogy a nagy közös projektet senki nem sajátíthatja ki és teheti zsebre, a licencfeltételek garantálják annak permanens nyíltságát.

^{Az ominózus foglalat a dokumentációban}

A hardverek esetében ez elvben úgy csapódott volna le, hogy az OCP keretében kialakul egy nagy közös hardverplatform, amelynek testre szabott, itt-ott módosított változatát a nagy felhős szolgáltatók használni tudják. A megközelítés előnye a méretgazdaságosság, a közös elemeket nagy szériában, olcsón lehet gyártani, az egyedi elemekért pedig mindenki fizet a saját zsebéből. Egyelőre ez nem látszik megvalósulni, a nagy szolgáltatók (Facebook, Microsoft illetve a Google) egyelőre inkább teljes saját implementációkat hoztak a projektbe, nem látszik, hogy kezdene beindulni a közös munka.