Információs oldallal küzd a Facebook a megfélemlítés ellen
Növelte a Facebook a Családbiztonsági központ oldalának elérhetőségét civil szervezetek bevonásával, az információk lefordításával és mobilbarát oldallal. A célja, hogy az információs biztonságról, az online zaklatásról és általában a megfelelő online viselkedésről minél több információ és forrás elérhető legyen.
Kibővült a Facebook Biztonsági központ (Safety Center) információs aloldala sok új tippel, forrásokkal, és mindez mostantól magyar nyelven is elérhető a felhasználók számára. A kezdeményezés egyáltalán nem új, a Safety Center 2010-ben jött létre, míg a Bullying Prevention Hub 2013 óta működik a Yale Center for Emotional Intelligence intézetével közösen, de csak most kezdte a Facebook széles körben népszerűsíteni a projekteket. Az oldal a biztonság kérdését többfelől járja körül, foglalkozik az informatikai biztonság és online viselkedéskultúra területével egyaránt.
Újabban 60 nonprofit partnert vont be a cég a támogatói körbe, köztük kibervédelmi és erőszakmegelőzéssel foglalkozó civil szervezeteket, hogy a kezdeményezés még inkább elterjedjen. Magyarországon például a Safer Internet programtól és Kék Vonaltól lehet további információkat kérni a feltöltött kiadványokban megtalálható források szerint. A népszerűsítést támogatja még a mobilbarát oldal, illetve hogy az információk már 50 nyelven elérhetőek - köztük magyarul is. Ez érzékelteti, hogy a probléma túlmutat az angol anyanyelvű Facebook-használókon, bár a linkelt források első sorban angol tartalmakra mutatnak.
A biztonsággal foglalkozó oldal főleg forrásokat, videókat és tippeket közöl, hogy az informatikailag biztonságos és viselkedésben is megfelelő használatban támogassa az embereket. A célközönséget leginkább a tinédzserek, a szülők és a tanárok jelentik - számukra külön-külön menüpontok jelennek meg releváns tartalmakkal. A fiatalabbak online eszközöket és forrásokat találhatnak arra az esetre, ha megfélemlítették őket vagy ismerősüket, esetleg őket vádolják zaklatással. A szülők és a pedagógusok pedig ahhoz kapnak támpontot, hogyan segítsenek a gyereknek, ha megfélemlítik őt vagy ő tesz ilyet másokkal, illetve a tanárok a megelőzésről is informálódhatnak.
Az itt olvasható közösségi alapelvek részletezik a biztonság megóvására, tiszteletteljes viselkedésre, fiókbiztonságra és személyes adatvédelemre, valamint a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó Facebook-nézeteket. Például milyen esetekben nem távolítja el a meztelenséget ábrázoló képeket, vagy mit értenek a szerkesztők gyűlöletbeszéd és erőszakos tartalmak alatt. Ez összecseng a pár nappal ezelőtt tett bejelentéshez, mely szerint a közösségi oldal csökkenteni szeretné a cenzúrát az amúgy hírértékkel bíró vagy történelmileg jelentős tartalmak esetében.
Gyakorlati segítséget is nyújt a Facebook a felhasználók fiókjának biztonságossá tételéhez, a biztonság megóvásához és az adatok védelméhez a funkciók beállítási útmutatójával. Például részletezi hogyan állíthatja be a felhasználó, hogy ki lássa a bejegyzéseit Facebookon vagy hogy ő kinek a posztjait szeretné látni. Információk találhatóak még a követések leállításával, tiltással, törléssel vagy a jelentésekkel kapcsolatban is. Összességében jól bemutatja azt, hogy milyen lehetőségei vannak a felhasználónak a saját oldalán megjelenő tartalmak szabályozására.
"Az emberek azért látogatják meg a Facebookot, hogy az életük legfontosabb pillanatai közül megosszanak néhányat, és mi azért hoztuk létre a Biztonsági központot, hogy segítsünk az embereknek a platformon irányítottan megosztani az élményeiket, és biztonságban, védve érezzék magukat, miközben önmagukat adják" - írta Antigone Davis, a Facebook biztonsági vezetője a Facebook Safety oldalon közzétett bejegyzésben.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az időzítés arra is utalhat, hogy a közösségi kontroll hiányának anyagi vonzata is lehet, ugyanis a Twitter felvásárlásától nemrég állt el a Disney és a Salesforce is, például a Business Insider szerint pont amiatt, hogy a Twitter képtelen kézben tartani az online zaklatást - mint ahogy arról már mi is írtunk. A 2015-ben publikált, focicsapatok oldalain megjelenő online zaklatást mérő Kick It Out kutatás azt mutatta, hogy a közösségi média oldalakon történő zaklatások 88 százaléka a Twitteren jelenik meg, a Facebook a második, mindössze 8 százalékkal. A két oldal között lényeges különbség, hogy Twitteren a privát fiókok kivételével bárki írhat a másiknak nyilvánosan, míg a Facebook több funkciót ad a felhasználók kezébe ennek a kiküszöbölésére, de mindez nem sokat ér addig, amíg az emberek nem tudják kezelni a rendelkezésre álló eszközöket sem.