Itthon is megnyílnak a banki API-k!
Radikális változás küszöbén áll az európai bankpiac: a hagyományosan nehézkesen mozgó, a technológiai trendeket sokszor lemaradással követő szektor szereplői bő egy éven belül kényszerűen versenyre kell, hogy keljenek egymással, ha relevánsak akarnak maradni a piacon - amely történetének talán legnagyobb átalakulása előtt áll.
A karnyújtásnyira lévő tranzíciót a PSD2 néven ismertté vált európai uniós szabályozás hajtja, amelyet jelenlegi állás szerint 2018. január 13-tól kell majd alkalmazni - Magyarországon is. Az irányelv az intézetek, illetve azok szolgáltatásainak technológiai felzárkóztatását célozza, valamint a területen a verseny és az elmúlt évtizedekben erősen nullához közelítő innováció felpörgetését. A szabályozás arra kötelez minden európai pénzintézetet, hogy hozzon létre szabványos nyílt hozzáférést biztosító API-t, amelynek segítségével különböző harmadik felek is hozzáférhetnek a banki ügyfelek egyes adataihoz. Az adatok segítségével ezek a szolgáltatók felépíthetik saját szolgáltatásaikat.
Automatizált, kényelmes, pontos szolgáltatások
A PSD2-vel a legkülönbözőbb pénzügyi appok özöne érkezhet meg. A paletta a banki alkalmazásokon túl, a csak PFM (Personal Finance Magagement) appokként emlegetett, a személyes pénzügyek kezelésére szolgáló szoftverektől egészen mobilfizetési appokig, a hitelezési, vagyonmenedzsment szolgáltatásokig terjed. Ezekből persze most sincs hiány, PFM megoldásokat például az iOS-es és androidos alkalmazásboltokban is szép számmal találni, használatukat ugyanakkor megnehezíti, hogy a kiadásokra vonatkozó adatokat manuálisan kell bepötyögni azok nyilvántartásához. Ha a fejlesztők végre banki oldalról hozzáférést kapnak a felhasználók költéseihez, ugyanez a folyamat sokkal kényelmesebbé válik, hiszen az app a bank rendszereiből szerzett adatokkal dolgozik. A megoldás pontosabb is mint a kézi bevitelre építő appok, hiszen nem fenyeget a veszélye, hogy egy-egy tétel véletlenül lemarad a listáról, a hétvége küszöbén például már nehéz követni, hogy a társaságból melyik körben ki mit kért és azt éppen ki állta.
Hasonló, banki adatokkal dolgozó megoldás egyébként már most is van a piacon, ráadásul hazai fejlesztésről van szó - igaz az app nem hivatalos API-t használva, „kerülőúton” szerzi be a felhasználók pénzügyeire vonatkozó adatokat. A Wyze alkalmazás „favágó módszerrel”, egy PC-s plugin segítségével, a netbankba helyettünk bejelentkezve, annak felületét módszeresen végigböngészve gyűjti össze a bevételekre-kiadásokra vonatkozó adatokat. A szolgáltatás a szerzett információkat különböző kategóriákba osztja, mint az élelmiszerre vagy szórakozásra fordított kiadások.
De tradicionálisabb megoldás is került már ki a magyar fejlesztők keze alól, ilyen a már jó ideje elérhető Koin - egy hagyományos, kézi bevitelre építő PFM appról van szó, amelyben a költéseket és beérkező összegeket manuálisan begépelve, kézzel kategóriákba rendezve tarthatók szemmel a pénzügyek. Az app lényegében az otthoni, rongyos költségvetés-füzetet költözteti a telefonokra, szinkronizálható formában - egyértelmű az előrelépés a toll-papír kombótól, látható azonban, hogy a hasonló appok komoly hasznot húzhatnak majd a PSD2-ből.
Az említett Wyze a 2018-ra datált, egyszerűen Open API-ként is emlegetett kezdeményezés által előrevetített szolgáltatásokhoz nagyon hasonló felhasználói élményt kínál, ebből pedig látszik, hogy a dedikált alkalmazásfejlesztői interfész nélkül is megvalósíthatók hasonló projektek, ezzel együtt nem véletlen, hogy az európai törvényhozás szükségét látja a fogyasztói adatok védelmét biztosító API létrehozásának. A hivatalos interfész kerülőutak helyett szabályozott és biztonságos keretek között biztosít hozzáférést a felhasználói információkhoz.
A kezdeményezés ráadásul olyan új megoldások előtt is utat nyit, mint a számla információkat összesítő vagy a fizetés kezdeményezési szolgáltatások. A PISP (fizetéskezdeményezési) szolgáltatóknak, mint harmadik feleknek ezáltal lehetőségük nyílik a fogyasztók nevében és felhatalmazásával online fizetéseket kezdeményezni, például e-kereskedők felé, egyenesen a felhasználó bankszámlájáról, egy webes felületen keresztül. A 2018 után várható szolgáltatáshullám másik nagy ágát az AISP-ként (Account Information Service Provider) is emlegetett számlainformációkat összesítő szolgáltatók jelentik majd, amelyek a felhasználói tranzakciókat, egyenlegeket és egyéb fiókadatokat gyűjtik össze.
Magyarország sem marad ki a sorból - ideje készülni
Az open banking API érkezése a magyarországi piacot is felforgatja majd - azoknak a hazai cégeknek és bankoknak pedig akik ki akarják használni, jó lesz azonnal belevágni a fejlesztésekbe, sőt ideális esetben azokkal már most haladó fázisban járnak. Az új generációs pénzügyi szolgáltatások nyújtotta lehetőségek (mind felhasználói, mind üzemeltetői oldalon) a magyar környezetben nem mondhatni, hogy széles körben ismertek lennének, pedig a Koin és a Wyze példája is jól mutatja, hogy a hazai fejlesztők és startupperek is tapogatóznak a területen.
Hogy a piac, illetve az innováció minél előbb berobbanjon tehát megfelelő edukációra is szükség van, ezt célozza az MKB által indított, négyhetes FinTech Akadémia. A képzés heti egy alkalommal járja körbe a digitális bankolás fejlődését, irányvonalait, best practice-eit, a gyakorlati megoldásokat fókuszba helyezve. Az akadémia lezárultával pedig a már meglévő üzleti tervvel, alfa-bétacímkés termékkel rendelkező csapatok FinTech Versenyen mérhetik össze megszerzett tudásukat.
Az MKB fejlesztők, UX-esek, "megmondóemberek" jelentkezését várja, az Akadémiára, illetve mindenkiét aki szeretne tanulni a különböző fintech megoldásokról, illetve a digitális pénzügyek jelenéről-jövőjéről. A képzés végén a vizsga sem marad el, a hallgatók egy rövid kvíz keretei között adhatnak számot tudásukról - az eredménytől függően pedig elektronikus oklevelet is kapnak az Akadémia elvégzéséről, amely mellé egy a közösségi oldalakra kitűzhető, virtuális badge is jár.
A négyhetes kurzus mindenki számára nyitott, de a részvétel jelentkezéshez között, erre a kezdeményezés weboldalán van lehetőség. Az MKB az Akadémia végeztével sem engedi el a résztvevők kezét, azok pályafutását a tervek szerint a későbbiekben is követi majd, függetlenül attól, hogy teljesítenek a képzést követő megmérettetésen. A versenyen a startupok PFM, vagyonmenedzsment, digitális fizetés, big data modellek, akvizíciós megoldások kategóriákban indulhatnak, a csapatok egy szakmai zsűrinek mutathatják majd be kezdeti stádiumban járó elképzeléseiket.
Coworking iroda és anyagi támogatás
A legjobbnak ítélt megoldások az MKB Bank inkubációs programja keretében komoly hátszelet kapnak a pénzintézettől: egy mentor programban vehetnek részt, amelyben kiterjedt banki, fintech, IT biztonsági, UX és jogi tanácsadásban is részesülnek, hogy minél hatékonyabban vihessék piacra termékeiket. A szolgáltatásokat mindezek mellett valós banki környezetben, az MKB Open API sandboxában tesztelhetik, integrációs próbákkal, illetve a banki tranzakciók és egyéb munkafolyamatok emulációjával. A munka és a mentorokkal való egyeztetés egy budapesti coworking irodában zajlik majd, a csapatok továbbá pénzbeli támogatást is kapnak az arra érdemesnek ítélt projektek megvalósításához.
A FinTech Akadémiára az érdeklődők október 25-ig jelentkezhetnek, az első előadás időpontja október 27., ezt követően november 7-én, 14-én és 21-én folytatódnak az órák, amelyeket november 25-én egy FinTech Jam Buli zár majd. A FinTech Verseny pályázatainak leadási határideje december 1., a legjobb kiválasztott pitchek listája december 6-ára várható, amelyeket készítőik ugyanezen hónap 15-én adhatnak elő a zsűrinek.
[A MKB Bank Zrt. megbízásából készített anyag.]