Gépilátás-nagyágyút vesz az Intel
Felvásárolja a Google Project Tangó kezdeményezéséből ismerős Movidiust az Intel. A cég a zsákmánnyal RealSense térérzékelési technológiáját erősíti.
Egyre nagyobb összegben fogad RealSense térérzékelési megoldására az Intel, a chipgyártó újabb felvásárlással erősíti meg a technológia mögé állított kompetenciát. A cég ezúttal igazi nagyágyúval bővít, a gépi látással foglalkozó Movidiust kebelezi be - utóbbi vállalat áll többek között a Google ugyancsak térbeli képrögzítést célzó Project Tango technológiája mögött is. A cég fő erősségét VPU (Vision Processing Unit) platformja jelenti. Ennek ernyője alatt a a vállalat már több, kifejezetten gépi látásra kihegyezett chipet is kiadott, amelyek egyik zászlóvivőjére, a Myriad 2-re a Lenovo is lecsapott, mikor idén nyár elején együttműködésre lépett a Movidiusszal, a chipek várhatóan a kínai cég következő generációs VR eszközeiben tűnnek majd fel. A Myriad lapka korábbi változatai egyébként a Project Tango prototípusaiban is ott voltak.
A Movidius, a felvásárlást bejelentő blogposztja szerint olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint az említett Google, Lenovo, a drónjairól megismert DJI vagy a FLIR, amelynek hőkameráját a CAT okostelefonjában magunk is kipróbáltuk. A vállalat ambíciói ugyanakkor jóval túlmutatnak a fenti képalkotó megoldásokon, a különböző mesterséges intelligenciára építő rendszereknek nyitná fel a szemét. Sőt a cég a puszta érzékelési képességeken túl, az ahhoz kapcsolódó adatfeldolgozási folyamatokat is kézbe veszi speciális algoritmusok, illetve alacsony fogyasztású célhardver kombinációjával.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A RealSense stratégiával az Intel céljai is nagyon hasonlók, a cég saját, a felvásárlásra vonatkozó blogbejegyzésében arról beszél, speciális SoC-vel emberi szintű látást adna az online kapcsolattal rendelkező "connected" eszközöknek, amelyekből elemzők szerint 2020-ra mintegy 50 milliárd dolgozik majd világszerte. Az Intelnek nem ez az első felvásárlása a területen, a cég idén márciusban a térbeli videókkal foglalkozó izraeli Replay Technologiest is bekebelezte, nem hivatalos adatok szerint 175 millió dollárért, de a gépi tanulás területén is folyamatosak az akvizíciók, nyáron a chipgyártó a deep learning terén élen járó Nervana Systemst, illetve a kognitív technológiákban utazó Saffront is felvásárolta.
Azt az Intel nem közölte, pontosan mekkora összegért akvirálja a Movidiust, a TechCrunch adatai szerint ugyanakkor a cég több befektetési körben összesen 86,5 millió dollárt kalapolt össze olyan beruházóktól, mint a Summit Bridge Capital, a Capital-E, az Emertec Gestion vagy a DFJ. A vállalat jelenleg mintegy 180 alkalmazottat foglalkoztat, és a Szilícium-völgy mellett Romániában és Írországban is működtet irodákat.
Idei fejlesztői konferenciáján az Intel több olyan projektet is mutatott, amelyben otthonra lelhetnek a Movidius megoldásai, ilyen volt fejlesztőknek szánt drónja, az Aero, amely RealSense kamerákkal figyeli környezetét, illetve az Alloy névre hallgató, all-in-one VR szemüveg is, amely ugyancsak erősen épít az Intel térérzékelési technológiájára. Utóbbiban a szenzorok a viselő környezetét figyelik, amelyet valós időben jelenítenek meg a felhasználó számára, így a szemüveg nem csak kijelölt területen, de lényegében bárhol használható, hiszen a valós akadályok is könnyen kerülgethetők vele a virtuális térben.
A Movidius bekebelezésével az Intel a hasonló irányú fejlesztések további felgyorsulására számít, várakozásai szerint az a teljesítmény mellett az akkus üzemidők és a hőleadás terén is hoz majd előrelépést. A cég elsősorban az AR, VR, illetve a kettő elegyeként emlegetett "kevert" valóság, MR (Mixed Reality) területeken használja majd fel a cég kompetenciáit. A chipgyártó a közeljövőben az egyre okosabb drónok, biztonsági kamerák és robotok terén robbanásszerű fejlődésre számít, amelyben a gépi látás kulcsszerepet játszik majd - ennek első "előrengéseit" egyébként már a nyáron tapasztalhattuk, utolsó heteiben szinte Dunát lehetett rekeszteni a technológiára ugyancsak erősen támaszkodó önvezető autókkal kapcsolatos bejelentésekkel.