Nyolcszor reszponzívabb lehet a megújult Firefox
Fél éven belül az ígéretes, multiprocess-támogatással érkező Electrolysis architektúra futhat a Firefox felhasználóinak többségénél. A Mozilla komoly lemaradást hoz be, a teljesítménynövekedés (bizonyos paramétereket tekintve) akár 4-700 százalék is lehet.
Hatalmas előrelépést hozott a Firefox teljesítményében az új Electrolysis architektúra, amely első körben a felhasználói felületet és a tartalmat választotta különálló programfolyamatokra. Ahogy arról beszámoltunk, a fejlesztést első körben csak a kiegészítőkkel nem rendelkező felhasználók véletlenszerűen kiválasztott 1 százaléka kapta meg - a telemetriai adatok pedig a fejlesztőket igazolják.
Asa Dotzler, a fejlesztés vezetője a TechCrunchnak és a Cnetnek elmondta, az adatok szerint a szoftver reszponzivitása átlagban 400 százalékot javult, ugyanez az érték pedig kifejezetten nagyméretű weboldalak betöltésénél 700 százalékra kúszik fel. Az első kör sikerén felbuzdulva folytatódott a felhasználói kör szélesítése, a tesztbe a Mozilla következő lépésben már a jogosult (azaz "kiegészítőmentes") felhasználóinak 10 százalékát bevonta, mára pedig utóbbi felhasználóréteg egésze, azaz a teljes bázis 41 százaléka használja a frissített rendszert. A Mozilla így képet kap a megoldás gyengéiről, miközben továbbra is össze tudja vetni azt az eddig használt változattal.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az Electrolysis egyébként korántsem friss kezdeményezés, a projektet a Mozilla még 2009-ben indította. A különböző programfolyamatok szétbontásának talán leglátványosabb eredménye, hogy a böngésző sokkal stabilabbá válik, így például a JavaScript szemétgyűjtése miatt nem fog akadozni a felhasználói felület. A koncepció a teljesítmény számottevő javítása mellett biztonsági szempontból is előnyös, hiszen a fő programfolyamatot, annak jogosultságaival együtt elszigeteli a webes tartalomtól. Ez más böngészőknél már hosszú évek óta alapvetőnek számít, a Chrome a kezdetektől, az Internet Explorer pedig 2009 óta ilyen architektúrát használ.
Persze a tesztidőszakban az Electrolysis a kiválasztottak számára még nem bontakozik ki teljes dicsőségében, egyelőre csak a tartalmat és a böngésző fő programfolyamatát választja majd el, illetve még a böngészőkiegészítőket sem támogatja. A későbbi verziókban jóval több részfolyamat és sandboxolási képességek is érkeznek.
A Mozilla ütemterve szerint a Firefox következő, 49-es verziójával egyes kiegészítők már tudják majd használni a multiprocessing képességeket, az 50-es vagy 51-es verziószámmal a sandboxing és további kiegészítők támogatása érkezik meg. Az 52, vagy legkésőbb az 53-as verziókkal már a különböző online tartalmak is önálló folyamatokra bomlanak. Az egyelőre nincs tervben, hogy minden weboldal saját folyamatot kapjon, a böngésző felső határt szab majd az egy időben futtatható processek számának.