:

Szerző: Gálffy Csaba

2016. szeptember 6. 12:16

Hamarosan lehúzhatja a rolót az OpenOffice

Roppant aggasztó helyzetben az OpenOffice, felmerült a projekt teljes leállítása. Túl kevés a fejlesztő, nincs erőforrás még biztonsági frissítésekre sem.

Megkondult a vészharang az OpenOffice irodai szoftvercsomag fölött, a projekt olyan súlyos fejlesztőhiánnyal küzd, amely már komolyan veszélyezteti a létezését is. A figyelmeztetést Dennis Hamilton, az Apache OpenOffice alelnöke adta ki, aki a projekt nyilvános levelezőlistáján publikálta aggodalmait, és a leállítás potenciális menetét.

A levél igen keményen fogalmaz, gyakorlatilag azt állítja, hogy az OpenOffice csomag fejlesztése mára leállt. Hamilton szerint az önkéntes fejlesztők száma és a projektre fordított energiája már arra sem elegendő, hogy a biztonsági frissítések időben elkészüljenek a szoftverhez. A probléma már annyira súlyos, hogy előfordult, hogy nyilvánosságra kerültek olyan sebezhetőségek, amelyekre még nem készült el a javítást tartalmazó frissítés.

"Van még egy lakmuszpapír-teszt is, amely a kritikus szintet jelenti: van-e a projektnek olyan projektmenedzsment-bizottsága (PMC), amely képes kiadásokat létrehozni. Ez azt jelenti, hogy van legalább három ráérő bizottsági tag, akik képesek működő binárist készíteni a kiadásra jelölt kódból és akik tudnak szavazni a kód kiadásáról." Hamilton csak utal rá, hogy az OpenOffice projekt ezt a szintet jelenleg nem üti meg, ennek megfelelően az Apache Software Foundation (ASF) szigorított felügyeletet rendelt a projekt mellé és a PMC-t felkérte a helyzet javítására, és havi jelentés írására kötelezte.

Az ASF egyelőre nem hozott döntést a kérdésben, jelenleg a PMC-nél pattog a labda a megoldások kidolgozására. Az egyik ilyen megoldás pedig a projekt teljes leállítása, a projektet vezető bizottságnak mérlegelnie kell majd, hogy érdemes-e folytatni és van-e lehetőség visszatérni a fenntartható pályára. Ugyan ebben Hamilton nem foglal állást, valószínűbbnek tűnik ez a forgatókönyv.

A projektek elhantolására az ASF-nek standard módszertana van. A nyílt forráskódot a The Attic kódtárába kell feltölteni, ahol az elérhető marad hosszú távon bárki számára (de változtatásokat már nem fogad). Szintén archiválni kell az OpenOffice által használt külső könyvtárakat, erre az Apache Externals és Extras archívuma használható. Ugyanígy a függőségeket és a bináris létrehozásához szükséges fejlesztői eszközöket is archiválni kell. Hasonlóan a projekt teljes levelezőlistája, az OpenOffice Bugzilla adatbázis, és a projekt wikije is a The Attic tárolóin kap majd helyet - és így tovább, folytatva a közösségi médiás fiókokkal, a fórumokkal és számos más, a projekthez kapcsolódó elemmel.

Régen érik a halálos ítélet

Az OpenOffice.org a "nullás években" a Microsoft Office legfontosabb kihívójává vált, erős támogatást élvezett mind a szabad szoftveres fejlesztők, mind a cégek irányából. A Sun-féle StarOffice nyílt forráskódú verziójaként fejlődő szoftver irányítása a Sun kezében volt - igaz, a cég még 2000-ben ígéretet tett arra, hogy a hatalmat fokozatosan egy független szervezetnek fogja átadni. Erre azonban a Sun-Oracle felvásárlásig nem került sor, így az OpenOffice irányítása hirtelen (sok más szabad szoftverrel együtt) az Oracle-hez került.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig

Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ez fokozatosan egyre erősebb konfliktusforrássá vált az Oracle és a független fejlesztők között, ami végül töréshez vezetett. A távozó fejlesztők megalapították a The Document Foundation-t, amelynek keretei között forkolták az Oracle Open Office-t LibreOffice néven. Az Oracle ugyan reagált végül, és az Apache Software Foundationnek adta át a szoftvert, a LibreOffice körül azonban olyan pezsgés alakult ki, hogy az új projekt lendületből hagyta maga mögött az OpenOffice-t és vált mára a Microsoft Office legkomolyabb kihívójává - nem kis részben annak köszönhetően, hogy átálltnak a nagy céges támogatók is, mint a Google, a Canonical vagy az IBM.

Ahogy az Ars Technica megszámolta, a lendületkülönbség a két projekt között a kiadásokon is jól látszik. Az OpenOffice legfrissebb kiadása 2015 októberében készült, abban az évben ez volt az egyetlen kiadás, amelyet 2014-ben két másik előzött meg. Eközben a LibreOffice csak 2015-ben 14 különböző kiadást élt meg, ami a pezsgő aktivitást jelzi.

a címlapról