Apple-rekordbírság: válaszlépéssel fenyeget az USA
Akár 19 milliárd dollárra is büntetheti az Európai Bizottság az Apple-t adóelkerülés miatt. Az Egyesült Államok védelmébe vette a céget, válaszlépéssel fenyegeti az EU-t, ha kiszabná a rekordméretű bírságot.
Csillagászati büntetést szabhat ki az Apple-re az Európai Bizottság: a testület azzal vádolja a cupertinói gyártót, hogy az Írországgal privát, részrehajló adókedvezményeket alkudott ki ("sweetheart tax deal"), azok keretei között pedig nyereségét olyan ír leányvállalatokba mozgatta, amelyek száz százalékos tulajdonában voltak - így csökkentve a rá kiszabott társasági adó összegét. A Business Insider szerint a Bizottság a következő hónapokban akár nem kevesebb mint 19 milliárd dollárt is követelhet a vállalattól - ezt azonban nem csak a cupertinói vállalat, de az Egyesült Államok kormánya sem nézi jó szemmel.
A fejlődő országok is tartják majd a kezüket?
Az Apple feje fölött lebegő baljós ítélettel kapcsolatos nemtetszésének az ország államkincstára is hangot adott, egy az intézmény felelős titkára, Jack Lew nevével fémjelzett white papreben, ahol védelmébe vette az amerikai nagyvállalatokat, köztük az Amazont, a Starbucksot és az Apple-t is. Az írás nemzetek fölé helyezkedőnek, "szupranacionálisnak" nevezi a Brüsszelben indított vizsgálatot, mondván, az Európai Bizottság igazságtalanul vesz célba amerikai vállalatokat.
A Bizottság tagadta, hogy negatívan elfogult lenne az USA-ból érkező cégekkel szemben, kiemelve, hogy vizsgálata minden Európában tevékenykedő vállalatra kiterjed. Amennyiben a szervezet folytatja a vizsgálatot az ügyben, az Államkincstár "potenciális válaszlépéseket" helyezett kilátásba, illetve arra figyelmeztetett, a vizsgálattal a testület egy "szerencsétlen nemzetközi adópolitikai precedenst" teremthet, amelyre hivatkozva később a fejlődő országok is kopogtathatnak a kimaradt adóösszegekért, mind az amerikai, mind pedig az európai cégek ajtaján.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Hogy a kormányzat ilyen szinten védelmébe veszi az amerikai óriáscégeket, azért is érdekes, mert a cupertinói vállalat hazai pályán sem rajong az adózási feltételekért, több milliárd dollárt tart offshore adóparadicsomokban. Egy 2013-as az Egyesült Államok szenátusa által indított vizsgálat szerint a vállalat négy éven keresztül összesen mintegy 74 milliárd dollár nyereség után egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fizetett adót, kihasználva az ír és amerikai szabályozások nyújtotta kiskapukat - noha illegális tevékenységet a nyomozás nem állapított meg. Az írországi kerülőutakat egyébként a vállalat nem is tagadja, Tim Cook szerint erre minden lehetőségük adott az Egyesült Államok szabályozásai alapján - azt ugyanakkor a vezérigazgató nem ismerte el, hogy Írországgal speciális megállapodást kötöttek volna a jókora készpénzállomány kedvezőbb parkoltatása kapcsán.
Szép befektetések, nem lenne jó, ha valami bajuk történne...
Brüsszel már egy ideje vizsgálja az Apple-nek feltűnően előnyös feltételeket biztosító írországi adómegállapodásokat, és a The Guardian szerint a következő hónapban hoz majd ítéletet az ügyben - ha a fentebb említett 19 milliárd dollár környéki összeg kifizetésére kötelezik a céget, ez lehet minden idők legnagyobb hasonló adóelkerülési ügye. Tim Cook mindenesetre az Obama kormánnyal együtt igazságtalannak tartja a vizsgálatot, ahogy fogalmaz "nincs mögötte igazság" és az "Apple minden adódollárt befizet amivel tartozik".
Egyelőre kérdéses, hogy az amerikai Államkincstár közleménye milyen hatással lesz az Európai Bizottság döntésére, előbbi szerint ugyanakkor "erősen preferált és kölcsönösen előnyös" végeredmény lenne, ha az EU visszatérne ahhoz az adóegyüttműködéshez, amely "jó ideje elősegíti az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak határain átívelő befektetéseket". Az mindenesetre nem kérdéses, hogy a nagyvállalatok által folytatott adóelkerülési manőverekkel az Uniónak kezdenie kell valamit, azok ugyanis évente mintegy 50-70 milliárd euróval károsítják meg a tagállamokat.