Láthatáron a teljesen elektromos, önvezető BMW

Az Audi után most újabb felső kategóriás autógyártó, a BMW hozta nyilvánosságra a következő pár évre vonatkozó terméktervét, amelyben akárcsak a Volkswagen Group szárnyai alá tartozó riválisnál, kiemelt kapnak az elektromos autók és nem utolsó sorban az önvezető funkciók. A vállalat következő kilenc évre vonatkozó tervében, a jelenlegi két fő elektromos, illetve hibrid csúcsmodelljét, az i3-at és az i8-at is frissíti - még érdekesebb azonban a cég berkein belül egyelőre Projekt i20 néven futó kezdeményezés, amely az említett két jármű között helyezkedhet majd el az autógyártó termékpalettáján, és teljesen elektromos hajtáslánca mellett a BMW eddigi legfejlettebb önvezető rendszerével szerelik fel.

A vállalat terveiről az Automobile Magazine számolt be, az oldal szerint az i20 vagy iNext kódnéven is emlegetett modell teljesen elektromos hajtáslánccal rendelkezik majd, akárcsak az i3, és már öt éven belül, 2021-ben a kereskedésekbe kerülhet, igaz, ekkor még nem teljes mértékben önvezető kivitelben. Miután az i3 és az i8 közé pozicionált autóról van szó, a jármű vélhetően i5 vagy i6 néven kerül majd piacra, többféle kivitelben, a 136-tól egészen a 247 lóerős változatig - a cég termékterve szerint a gépkocsiból 2025-re érkezhet a teljesen önvezető verzió.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A következő generációs i3 és i8 modellek jelenlegi állás szerint 2022-re várhatók, ekkorra az i8 is teljesen elektromos hajtásra vált, 750 lóerővel és új akkumulátorainak hála több mint 480 kilométeres hatótávolsággal. Utóbbi egyébként kulcsfontosságú tényező az elektromos autóknál, sokakat tarthat vissza a vásárlástól a járművek korlátozott akkus kapacitása - nem véletlen, hogy a Tesla is nagyon komoly hangsúlyt fektet fejlesztéseire a területen. Hogy ezen a téren az i3 és az i20 hogy teljesít majd, egyelőre nem tudni.

Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy egy másik kulcstényezőn a gyártónak mindhárom modellnél sikerül javítania, mégpedig azok borsos árán. A hazánkban az i3 esetében is 10 millió forint fölötti összegben komoly szerepe van járművek szénszálas felépítésének. A konstrukció annak dacára továbbra is kifejezetten drága, hogy a vállalat élen jár az alapanyagból készült elemek tömeggyártásában. A frissített modellekben a cég jelenleg az alumínium és az acél számottevően olcsóbb kombinációjával is kísérletezik, amelyet helyenként újrahasznosított, szénszálas komponensekkel egészítene ki, ezzel érezhetően visszanyesve az autók árából.

A ténylegesen önvezető járművek tehát egyre gyorsabban közelednek a piaci rajthoz, a területen már szinte minden nagy autógyártó gőzerővel folytatja a fejlesztéseket. A fentebb említett Audi külön leányvállalatot hozott létre a projekthez, a Tesla törekvéseit e téren pedig valószínűleg már senkinek nem kell bemutatni. Noha jóval csendesebben, de a Toyota berkein belül is készülnek már az első autonóm kísérleti modellek - olyannyira, hogy idén év elején a japán vállalat rendelkezett a legtöbb, önvezető autókra vonatkozó szabadalommal, azokból mintegy 1400-at tudhatott magáénak. A piacot ráadásul nem csak az autógyártók, de olyan óriáscégek mint a Google vagy az Uber is megostromolni készülnek.

Mára pedig az önvezető autók széles körű rajtjának időpontja is egyre határozottabban körvonalazódik, jelenlegi tempóban egy szűk évtizeden belül, a 2020-as évek közepén már menet közben is hátradőlhetünk egy délutáni alvásra a volán mögött.