:

Szerző: Hlács Ferenc

2016. augusztus 2. 16:06

Air, Air, Air: kifogyott a levegőből a Lenovo és a Xiaomi?

Csupán néhány nap választja el egymástól a Lenovo Air 13 Pro és a Xiaomi Mi Notebook Air notebookjait. Gyors vélemény a gyártók nevezéktanba fektetett minimális erőfeszítéséről.

Kétségbeejtő tempóban fogynak ki a készülékgyártók az ötletekből mind a termékdizájn, mind pedig a nevezéktan kapcsán, a végeredmény pedig mindkét területen egyre többször hajaz az Apple eszközeire. Noha a cupertinói cégtől sosem állt távol, hogy másolással vádoljon versenytársakat - emlékezzünk csak a "lekerekített sarkú téglalap" néhány évvel ezelőtti levédetésére - az elmúlt napokban gyors egymásutánban két nagy, kínai gyártó is olyan terméket dobott piacra, amely több, mint hasonló az Apple saját gyártmányaira, és nem csak ipari formatervben.

Airedeti ötletek

A Xiaomi múlt héten, a Lenovo pedig tegnap leplezte le legújabb ultrabookját: előbbi Mi Notebook Air, utóbbi pedig Air 13 Pro névre hallgat, nem meglepő módon mindkettő a jól ismert Apple MacBook és MacBook Air ellen indul harcba. Dizájn terén mindkét modell, akárcsak az Apple gépe, a piacon az utóbbi időben kötelező (nem hibrid) ultrabook-külsőt hozzá, méretes touchpaddel, ránézésre egy darabból mart fém házzal és az eszköz hosszának nagy részén végighúzódó zsanérral. A hasonló formaterv egyébként még a kisebbik gond, ez a külső mára lényegében szabványossá vált az újonnan megjelenő ultrabookok között, a gyártók jellemzően éppen csak elég vonalat rajzoltak át az eszközökön, hogy senkivel ne legyen belőle komolyabb jogi konfliktus.

Lenovo Air 13 Pro

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod

Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A teljesség kedvéért szaladjunk végig a hardvereken: a Lenovo eszközére egy 13,3 hüvelykes Full HD kijelző jutott, akár Intel Skylake szériás Core i5 vagy Core i7 processzorral is felszerelhető, a tárhely 512 gigabájtos SSD-nél, a memória pedig 8 gigabájtnál tetőzik. Mindezek mellett egy 2 gigabájtos Nvidia GeForce GTX940MX dedikált GPU is kérhető a notebookba. A Xiaomi készüléke 13,3 és 12,5 hüvelykes kiadásban is megjelenik, ugyancsak Full HD felbontással, Skylake Core i5 lapkával, 256 gigabájtos SSD-vel, illetve egy szabad SATA kiegészítőaljzattal. A RAM mérete itt is 8 gigabájt és ugyanaz a dedikált GPU kérhető az eszközbe, mint a Lenovo notebookjába. Jól látszik, hogy a küzdelem jórészt kiegyenlített, ez pedig az laptopok árában is megmutatkozik, mindkettő 750 dollárnak megfelelő összegért kapható.

Xiaomi Mi Notebook Air

Noha önmagában a formaterv hasonlósága nem lenne ennyire bosszantó, hiszen az ultravékony eszközöknél szó szerint egyre kevesebb hely marad a látványos vizuális megkülönböztetésre, elszomorító, hogy gyártók már a készülékek elnevezésében sem hajlandók elrugaszkodni az Apple-től. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy egyre kevésbé sikerül eredetit alkotni a piacon -  persze érthető, hogy mi mozgatja ezt a hozzáállást, hiszen sokkal biztonságosabb a köztudatba már jól bevésődött vizuális elemeket és neveket használni, amelyek ismerősen, bizalomgerjesztően csengenek a vásárlók számára - valamilyen szintű kockázatvállalás nélkül azonban lehetetlen erős, önálló termékvonalakat építeni.

Azt is túlzás lenne ugyanakkor állítani, hogy a gyártóktól egyáltalán nem láttunk eredeti ötleteket elég csak a kifejezetten elegáns, óraszíjszerű zsanérral szerelt Lenovo Yoga modellekre, vagy a Xiaomi kerámia hátlapos csúcstelefonjaira gondolni. Ezek azok az irányvonalak amelyek valóban kiemelhetik a gyártókat a riválisok tömegéből és amelyekre azoknak az "Air" márkanevekkel való dobálózás helyett erőforrásaikat csoportosítaniuk kellene.

Eleged van az eltérő környezetekből és az inkonzisztens build eredményekből? Frusztrál, hogy órákat kell töltened új fejlesztői környezetek beállításával? Többek között erről is szó lesz az AWS hazai online meetup-sorozatának ötödik, december 12-i állomásán.

a címlapról