Japán tulajdonba kerül az ARM

Több mint 32 milliárd dollár értékű üzlet keretében cserélhet gazdát az brit ARM Holdings. Az elsősorban mobilos processzorairól és architektúráiról elhíresült vállalatot a SoftBank konglomerátum veheti meg. A tranzakcióval rendkívül értékes technológiához juthat a japán óriás, az ARM jelenleg uralja az okostelefonos, illetve tabletes piacot, és várhatóan az IoT eszközökben is hasonlóan erős pozíciót harcol majd ki.

Nem láttuk jönni

A bejelentés szinte bombaként robbant, meglepte az iparágat, az üzletnek ugyanis a processzortervező oldaláról nem voltak előjelei, a közelmúltban még pletyka szinten sem került szóba az ARM felvásárlása. A SoftBank június elején jelentette be, hogy nagyjából 10 milliárd dollárnyi Alibaba-tulajdonrészétől válna meg, amit néhány héttel ezelőtt a Supercell értékesítése követett, a japán vállalat 8,6 milliárd dollárért adott túl a finn mobiljáték-fejlesztő cégen. Utóbbi két eseménynek adhat értelmet a mai bejelentés, a SoftBank ezekkel már valószínűleg az ARM-os üzletre próbálta összeszedni a szükséges forrást.

A kialkudott 32,2 milliárd dolláros (vagy 24.3 milliárd angol fontos) összeg fényében ezekre szükség is volt, a SoftBank ugyanis igen magas, 43 százalékos prémiumot fizet a brit tervezőcégért. Az ARM részvényei 11,9 dollár környékén mozogtak a bejelentést megelőzően, melyekért cserébe darabonként 17 dollárt kínált a japán vállalat. Részvények nem szerepelnek a tranzakcióban, a SoftBank készpénzben fizeti majd ki a teljes összeget, melynek egy részéhez a japán Mizuho Bank bank nyújt hosszútávú kölcsönt.

Son Masayoshi, a vállalat elnök-vezérigazgatója a SoftBank egyik legfontosabb akvizíciójának nevezte az ARM felvásárlását, a szakember szerint ez lehet a vállalat növekedésének egyik fő pillére. A japán konglomerátumnak már voltak hasonló kaliberű felvásárlásai, a SoftBank bő 10 éve a japán Vodafone-t vette meg, három éve pedig az amerikai Sprint mobilkommunikációs cégbe vásárolta be magát 21,6 milliárd dollárért, melyért 78 százalékos részesedést kapott. Az ARM akvizíciója még utóbbinál is nagyobb értékű, de nem elsősorban az összeg miatt érdekes a felvásárlás.

A SoftBank eddig ugyanis semmilyen formában nem volt érdekelt a félvezetőiparban, a vállalat palettáján elsősorban mobilkommunikáció, online kereskedelem, illetve mobiljáték szerepelt, valamint kisebb mértékben a streaming szolgáltatásokba is belekóstolt a SoftBank, 2010-ben pedig még a magyar gyökerű Ustreamben is részesedést szerzett a vállalat.

Az ARM-os felvásárlással tehát egy teljesen új irányba nyitott a SoftBank, mely egy részről annak a relatíve új trendnek a része, melyben japán vállalatok külföldi akvizíciókkal próbálják kompenzálni a stagnáló hazai gazdasági helyzetet. Ezen felül a vállalat első embere már évek óta azon munkálkodik, hogy a SoftBankból egy technológiai (és inkább hardveres) befektetőcéget csináljon, a mostani felvásárlás ennek lehet az első nagy lépcsője.

Nulláról százra

Japán eddig szinte teljesen kimaradt a mobilos alkalmazásprocesszorok tervezéséből (és gyártásából), a felvásárlással viszont egycsapásra meghatározó szereplővé léphet elő, hisz az amerikai Apple-től a kínai Huawei-ig gyakorlatilag mindenki az ARM architektúrájára és/vagy magjaira épít, az Intel kapitulációjával pedig ez valószínűleg még sokáig nem fog változni.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Emellett az ARM-nak szerveres ambíciói is vannak, és bár ezek továbbra is gyerekcipőben járnak, az ugyancsak japán Fujitsu épp a 64 bites ARMv8-ra építené fel "Post-K" kódnéven emlegetett exascale rendszerét, mely az első ARM-alapú szuperszámítógép lehet.

A processzorok mellett rendkívül fontos lehet az IoT kompetencia, az ARM ugyanis számos erőfeszítést tett ezen a területen, a cég legutóbb épp a képfeldolgozáshoz kapcsolódó technológiákkal foglalkozó Apicalt vásárolta fel. IoT-s megoldások piaca széles, ezek a különféle okoseszközök mellett többek között (önvezető) járművekben, biztonsági rendszerekben, illetve a robotikában is alkalmazhatóak, a kör pedig egyre tágul.

Hova tovább?

Az ARM jelenlegi partnereit várhatóan nem érinti a felvásárlás, a jövőben is marad a mostani licencelési struktúra. Az ARM ugyanis nem gyárt fizikai chipeket, csak az általa kidolgozott IP-ket (szellemi tulajdonot) értékesíti különféle csomagokban. A legegyszerűbb csupán az ARM utasításarchitektúra licencét tartalmazza, ilyet vásárol például az Apple, aki erre saját mikroarchitektúrát készít, majd azt partnereivel legyártatja. A következő lépcsőben már a mikroarchitektúrát (jellemzően a Cortex-sorozatú magokat) is az ARM biztosítja, a gyártás azonban még mindig a partner feladata. A harmadik, egyben a megrendelő számára legegyszerűbb (illetve legdrágább) megoldás a fizikai IP megvásárlása, amit az ARM POP-nak nevezett el, és ez már tartalmazza az adott gyártástechnológián történő implementációt is. Ezek alkalmazásáért nagyjából 1,5-2,5 százalékos felárat számol fel egyetlen megmunkált ostya árára a tervezőcég.

A SoftBank ígéretet tett arra, hogy az ARM Holdings székhelye továbbra is az Egyesült Királyságban, azon belül pedig Cambridge-ben marad - függetlenül az ország kilépésétől az EU-ból. Az ígéret szerint az ARM márkanév és a vállalat struktúrája nem változik. Ezen felül a SoftBank elkötelezte magát az angliai központ alkalmazottainak számának megduplázásában, ezzel a következő öt év során 6000-re nőhet a Cambridge-ben dolgozók száma. Utóbbi valamelyest kompenzálhatja az ARM elvesztését, mely eddig a brit technológia ipar koronájának számított.