Önmagát verte Kína a szuperszámítógépes TOP500-ban
Nyomasztó kínai dominanciát mutat a szuperszámítógépes TOP500 legújabb frissítése, a távol-keleti ország már jóformán mindenben vezet, ennek pedig Amerika a nagy vesztese.
Új királyt avatott az évente kétszer frissülő szuperszámítógépes TOP500 lista. A Sunway TaihuLight ugyanakkor nem csak hatalmas, 125 000 teraflopsos elméleti csúcsteljesítménye miatt igazán érdekes, mely a korábbi első helyezett Tianhe-2-nél ez több mint kétszer nagyobb számítási teljesítményt jelent. A rendszer igazán nagy durranása a teljesen saját tervezésű architektúra, már nyoma sincs Intel, Nvidia, IBM, vagy AMD terméknek, a kínaiak teljesen függetlenedni tudtak az amerikai gyártóktól, ezzel együtt pedig az azokat érintő export korlátozásoktól.
Az új géppel Kína saját magát verte meg, a 2013-as üzembe helyezése óta első helyet elfoglaló, Intel Xeon processzorokat Xeon Phi gyorsítókkal kombináló Tianhe-2 visszacsúszott a második helyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy Amerika még hátrébb szorult, az AMD Opteronokkal és Nvidia Tesla gyorsítókkal kalkuláló Titan már csak a harmadik helyre elég. Ennél talán rosszabb hír, hogy a TOP500 23 évvel ezelőtti indulása óta először nem az Egyesült Államok, hanem Kína birtokolja a lista legtöbb gépét.
A Sunway TaihuLight felbukkanásán kívül nem történt más változás az első tíz helyen, de panaszra így sem lehet ok, a kínaiak új szerzeménye ugyanis egymagában elég izgalmas történése a szuperszámítógépes világnak. Ennek okán az új rendszerrel és az abban található újdonságokkal egy külön cikkben foglalkozunk majd, részletesebben.
Egy év alatt mindent letarolt Kína
Nem csak a legerősebb, de már a legtöbb szuperszámítógép is Kínában található. A legfrissebb adatok szerint az ország 167 rendszert birtokol van a TOP500-as listában, ami kettővel előzi meg az amerikai gépek számát. Ennél érdekesebb, hogy egy éve még csupán 37 kínai rendszer szerepelt a rangsorban, azaz 12 hónap leforgása alatt nagyjából 4,5-szörös növekedést ért el a távol-keleti ország, miközben Amerika 233 darab résztvevőről esett egy jókorát. Európa három gépes csökkenéssel, összesen 105 szuperszámítógéppel áll a harmadik helyen, országok szerint pedig Német (26), Francia (18), és Egyesült Királyság (12) a sorrend. Említésre érdemes még Japán, ahol 36-ról 29 darabra esett vissza a listás szuperszámítógépek száma.
Így állnak a gyártók
Az 500 gépből már csak 127 darabot (25,4 százalék) szállított a HPE, akik fél éve még 155 rendszert tudhattak magukénak. A második helyen egy újabb kínai érdekeltség szerepel, itt 84 szuperszámítógéppel a Lenovo foglalhat helyet. A harmadik pozíciót a Cray foglalja el 60 rendszerrel, az amerikai gyártó fél éve még 69 géppel szerepelt a listán, az IBM pedig már csak az ötödik helyre jó 38 szuperszámítógépével.
Processzorok tekintetében az Intel toronymagasan vezet, a gyártó termékei összesen 455 rendszerben vannak jelen. A második az IBM, a Nagy Kék termékei 23 gépben dohognak, AMD Opteronok pedig már csak 13 gépben vannak jelen.
Érdekes, hogy a különféle gyorsítókat és koprocesszorokat tartalmazó gépek száma 104-ről 93-ra csökkent. Ezekből 67 darab Nvidia, 26 Xeon Phi, illetve 3 darab valamilyen Radeon kártyát alkalmaz, kettő pedig a PEZY-től származik. Ezen felül három rendszer Nvidia és Xeon Phi gyorsítókat egyaránt tartalmaz.
És hogy áll a növekedés?
Az új kínai rendszertől eltekintve nem történt forradalom, ami alátámasztja a 2008 óta tartó lassuló trendet, miszerint az elmúlt években inkább a már meglévő rendszereket bővítik tovább, már amennyiben arra szükség van. 1994 és 2008 között évente átlagosan nagyjából 90%-ot nőtt a szuperszámítógépek teljesítménye, mely érték 2008 óta már csak 55% körüli, ami az új első helyezettnek köszönhetően most épp megindult felfele.
(logaritmikus skála)
A szakemberek szerint ennek több oka is van, illetve lehet. Az egyik legvalószínűbb, hogy a rendszerek mérete sokkal kisebb mértékben növekszik mint korábban. A szuperszámítógépek tulajdonosai egyre kevésbé hajlandóak kifizetni az óriási rendszerek tetemes felárát, az ár/megtérülés mutatóra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megrendelők. Bár a különféle gyorsítókkal már a rendszer méretének növelése nélkül is lehet javítani a számítási kapacitáson, a járulékos költségek sokszor visszatartják az átállást, a kártyák megvásárlása mellett ugyanis ez átfogó szoftveres optimalizációt is kíván, ami komoly kiadást jelent.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A teljes képet az is torzítja, hogy a lista legelején található szuperszámítógépeket teljesen más célra tartják mint a lista utolsó 100 rendszerét, előbbiek jellemzően állami támogatásból épülnek meg.
A TOP500 aktuális rendszereinek összesített teljesítménye mindezek ellenére növekedett, igaz ebben oroszlánrészt vállalat a Sunway TaihuLight. A tavaly novemberi 420 petaflopsos összteljesítmény 567-re nőtt, ami pontosan 35 százalékos előrelépés. A több mint fél exaflopból 127 petaflops Kínában található, ami a teljes kapacitás közel negyede, így Kína ebben is átvette a vezetést az Egyesült Államoktól.
Még két érdekes adat: a küszöb 206,3 teraflopsról 285,9-re mászott fel hat hónap alatt, azaz a TOP500 utolsó helyezettje ekkora számítási teljesítménnyel bír, mely egyébként novemberben még a 351. helyre volt jó. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a legutóbb még a a 400. helyet elfoglaló, Debrecen városában található Leó szuperszámítógép bő másfél év után szereplés után most kicsúszott a listából.