Apple: bérelj appot, tartsd el a fejlesztőt!
Elkezdi újragondolni az App Store működését az Apple, első körben a fizetéses kiemelés és az átdolgozott előfizetéses modell jön. Marad persze a tranzakciós modell, de nem erre felé tolja a fejlesztőket az Apple.
Csak felhallatszik az egyszeri appfejlesztő siráma az Apple legmagasabb szintjeiig - hihetnénk az Apple legújabb bejelentése fényében. A cég ugyanis átdolgozza az App Store mobilos alkalmazásbolt üzleti modelljét, az előfizetéses rendszer ősztől új alkalmazás-kategóriák számára is megnyílik, és pénzügyi ösztönzőt is bedob a cég a fejlesztők irányba terelése érdekében.
Egyszeri tranzakció helyett megújuló előfizetés
Az Apple mobilpiaci sikereit (különösen az első néhány évben) az App Store-ban rendelkezésre álló minőségi alkalmazásoknak is köszönheti, ezek jelentős része pedig fizetős app volt, a kis fejlesztőcsapatok e bevételből tartották fenn magukat és az alkalmazás folyamatos megújulását. Az elmúlt években azonban egyre nehezebbé vált fenntartani ebben a modellben az működést, sok ilyen kis fejlesztőcégnek kellett "eladnia a lelkét" és bérfejlesztésből megélni.
Az okostelefonos forradalom második hullámát ugyanis már az ingyenes alkalmazások képezték, amelyek nem közvetlenül az értékesítés tranzakciójával teremtenek a fejlesztőnek értéket, hanem valahol máshol (például hirdetésekben, vagy egy-egy platformot erősítenek). Így a Facebook, a Google vagy a Microsoft kliensalkalmazásai ingyenesek, de ingyenesek a kisebb startupok appjai is.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A problémát igazából az jelenti, hogy az egyszeri eladásból nem finanszírozható a fejlesztés a végtelenségig. Márpedig fejlesztésre szükség van, hiszen az appokat folyamatosan frissíteni kell például az operációs rendszer fejlődésével párhuzamosan, és természetes elvárás a felhasználók részéről a folyamatos hibajavítás és a funkciók bővülése is. És persze ne felejtsük el, hogy rengeteg app mögött áll valamilyen felhős backend is, amelynek üzemeltetése, működtetése szintén visszatérő költséget jelent. Így a tranzakciós modell picit olyan lesz, mint egy pilótajáték (vagy piramisjáték), amelyben az új belépők tartják el a régieket, és ha nincs elegendő új belépő, akkor összedől a konstrukció.
A tranzakciós modell az asztali platformok esetében hasonlóképp működött, két jelentős eltéréssel. Egyrészt a főverziókért a szoftvercégek pénzt kértek, így tudták finanszírozni a folyamatos fejlesztést, és érdekeltté váltak abban, hogy az újabb verziókat jelentős újdonságokkal dobják meg (hiszen csak így tudták a meglévő bázist a váltásra rávenni). A másik, hogy asztali környezetben az operációs rendszer frissítései ritkábbak, így egy-egy alkalmazás sokkal hosszabb ideig tud stabilan működni.
Az előfizetéses modell azért lehet áttörés, mert egészen más viselkedésre ösztönzi a fejlesztőt, mint az egyszeri tranzakció. Jelenleg (a fizetős appoknál) ugyanis a fejlesztő csak addig a pontig érdekelt, amíg az értékesítés megtörténik, utána csupán arra kell ügyelnie, hogy negatív értékelést ne kapjon a Store-ban. Ezzel szemben az előfizetésnél már abban is motivált, hogy folyamatosan jó szolgáltatást is nyújtson az app mellé, új tartalommal, folyamatos fejlesztéssel nyújtson értéket a vásárlónak. Így a fejlesztő motivációja ebben a modellben egybevág az Apple és a felhasználó érdekeivel is - logikus tehát, hogy a platformtulajdonos ebbe az irányba terelje az üzleti modellt.
A felhasználók szemszögéből azért valószínűleg nem lesz ennyire egyértelműen pozitív ez az irány: a ma fenntarthatatlan üzleti modell pont attól válik majd fenntarthatóvá, hogy több pénz jut a fejlesztőknek - ennek a pénznek pedig a felhasználóktól kell majd származnia. Az app-bérlet tehát valószínűleg többe kerül majd hosszú távon, mint simán megvenni a szoftvert - ez pedig bizony fájni fog sok esetben.
Változtat ez valamin?
Az Apple eddig kizárólag a hírek, felhős szolgáltatások, társkeresők, videós és zenés streaming esetében tette elérhetővé az előfizetéses modell használatát, a legfontosabb változás tehát az, hogy ez a lehetőség immár minden kategória számára elérhető lesz majd, ez immár kizárólag a fejlesztő döntése.
A másik változás, hogy a standard 70/30-as bevételmegosztási modell, amelyben az Apple megtartja a bevétel 30 százalékát, a jövőben csak az első évben érvényes. Az egy évnél idősebb előfizetése esetében ugyanis az Apple-adó 15 százalékra mérséklődik, és ennyivel több jut a fejlesztőnek innen. A 15 százalékos "bónusz" távolról nem tűnik olyan nagy különbségnek, de az érintett cégek gazdasági helyzetét ismerve ez döntő lehet: a fix költségek, bérköltségek és egyéb kiadások levonása után pont ez a 15 százalék döntheti el, hogy egy alkalmazás nullszaldós, vagy egészséges profitot termel. Emiatt sok fejlesztő fogja majd megcélozni ezt az egy éves küszöböt, és igyekszik majd mindenáron megtartani az előfizetőket.
Szerencsére az Apple ebben a tekintetben (szokás szerint) vasmarokkal védi a felhasználók érdekeit, így átverős előfizetésekre nem nagyon ad lehetőséget. Például ha a fejlesztő árat emel, akkor az automatikusan opt-out-ot jelent - ha a felhasználó nem fogadja el expliciten az áremelést, akkor azt a rendszer lemondásként kezeli.
Hirdetések? Hirdetések.
Az Apple másik komoly horderejű bejelentése, hogy megjelennek az App Store-ban is a fizetett hirdetések, a fejlesztők kiemelhetik az alkalmazásaikat a Store különböző felületein, pénzért cserébe. Ma már elképesztően nagy üzlet a user acquisition, vagyis a felhasználószerzés, a Google és a Facebook mobilos hirdetési bevételeinek jelentős része származik ebből. Most az Apple is kinyújtotta a kezét a torta egy szeletéért, adja magát, hogy a platformtulajdonos is keressen valamit az app-hirdetéseken.
A hirdetések az App Store-ban kizárólag egy felületen, a keresési találatoknál jelennek majd meg - nyugtatott meg mindenkit az Apple. Tehát sem a kiemelt appok listáját, sem a toplistákat nem lehet majd teleszemetelni, kizárólag a keresési találatoknál, keresési kulcsszóra jelennek meg. A felhasználók számára ez talán a legkevésbé fájdalmas opció, marad az App Store viszonylag letisztult kinézete, és a fejlesztők is kapnak releváns elérést a felhasználókhoz.
A hirdetéses rendszer egyébként az általánosnak számító aukciós rendszerben működik majd, különböző keresési kulcsszavakra lehet hirdetni, az ár pedig a második legmagasabb ajánlat ára. A felhasználói profilok adatait azonban az Apple nem adja át a fejlesztőknek, az analitikai funkciókat egészen minimálisra szorítja vissza a megoldás (célozni különböző demográfiai mutatók alapján valószínűleg lehet majd).
A bejelentés kapcsán az Apple szokatlan módon le is ült a The Verge-dzsel, egyenesen Phil Schillert kérdezte az amerikai lap az App Store-újdonságok kapcsán. És hogy miért pont őt? Mert amellett, hogy az Apple globális marketingigazgatója, Schiller egyre nagyobb szerepet vállal az App Store újragondolásában is. Ez jól mutatja, hogy a cégen belül újra felértékelődni látszik az alkalmazásbolt, Schiller ígérete szerint komoly erőforrásokat dedikál a cég a bolt fejlesztésére, és nagyon figyel a fejlesztők és felhasználók visszajelzéseire-igényeire. Hogy ez középtávon pontosan mit jelent, egyelőre nem tudni, de jó eséllyel a közeljövőben további jelentős változásokra lehet számítani.