Mindenki segít a terror-propaganda felszámolásában
Sokkal több erőforrást fordítanak a nagyobb online cégek a közösségi tartalom szűrésére - az új önkéntes vállalás értelmében minden bejelentést 24 órán belül ki fognak vizsgálni, a törvénytelen tartalmakat pedig törölni fogják. Az EU-s kezdeményezés az ISIS-féle internetes propaganda visszaszorítását célozza.
A probléma az internettel egyidős: egy szabad, jobbára törvényen kívüli médiumon hogyan lehet megakadályozni a társadalomra különösen káros eszmék terjedését? Ez mára igen komoly kihívássá vált, amint arra az új európai terrorhullám és a radikalizáció terjedése is rávilágított: a változatos szélsőséges csoportok igen aktívan használják az online szolgáltatásokat az ideológiájuk terjesztésére.
Először Németország indított kampányt a szélsőségesek ellen, a német kormány elsőként a Facebookot kényszerítette rá, hogy sokkal aktívabban lépjen fel a felületén a helyi törvényekbe ütköző posztok ellen. A Facebook januárban adta be a derekát, egymillió eurós finanszírozási kerettel antirasszista kampányt indított, és együttműködésre lépett a helyi civil szervezetekkel. Az akkor bejelentett megoldás részeként a Facebook egy külső céget bízott meg azzal, hogy a felhasználói bejelentéseket megvizsgálja, az egyértelműen törvénysértő anyagokat pedig azonnal törölje.
A most bejelentett uniós kezdeményezés gyakorlatilag ennek a kiterjesztése, a programban pedig a Facebook mellett több más nagy tech-cég is részt vesz, így a közösségi oldalon túl a Twitter, a Google, a YouTube és a Microsoft is nyilatkozott arról, hogy (önkéntesen) vállalják a részvételt a programban. Eszerint 24 órán belül kivizsgálják a bejelentések "többségét", és az uniós illetve tagországi törvényekbe ütköző (idegengyűlölő, rasszista, zsidó- és iszlámgyűlölő, szélsőséges csoportokba beszervező) tartalmakat törölni fogják - aktívan.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
"Nincs helye a gyűlöletbeszédnek a Facebookon" - mondta Monika Bickert, a Facebook globális kormányzati igazgatója. "Az 1,6 milliárdos globális közösségünk kapcsán keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a szólásszabadság és a tiszteletteljes környezet közötti egyensúlyt." A cégek egyébként kormányzati nyomásra már aktívan nekifogtak kitakarítani az Iszlám Állam különböző toborzó csatornáit, oldalait és fiókjait, a Twitter például saját bevallása szerint az elmúlt évben 125 ezer, az ISIS-hez kötődő fiókot számolt fel.
Az Egyesült Államokban egyébként a szólásszabadság szabályozása sokkal kevésbé szigorú, mint Európában, gyakorlatilag a közvetlen erőszakra való felhíváson, közvetlen veszéllyel történő alaptalan riogatáson túl más nem is ütközik törvénybe. Ennek a hagyománynak az online térben is van folytatása, a webes cégek rendkívül szabadon értelmezik a szólásszabadságot. Ugyan az egyes cégek saját hatáskörben az extrém megnyilvánulásokat szűrik, ezt csupán a felhasználóbarátság nevében teszik - a túlzott engedékenység ugyanis a felhasználók számára is riasztó lenne.