EU: a Google visszaélt mobilpiaci erőfölényével

Hivatalosan is antitröszt eljárást kezdeményezett az Európai Unió a Google ellen, ezúttal a mobilos kereső és a Play Store domináns pozíciójának tisztességtelen kihasználása miatt. A tegnap bejelentett lépés nem meglepő, Margrethe Vestager versenyügyi biztos már tavaly elindította az előkészítő vizsgálatokat, a keresőóriás pedig már akkor is reagált: az Androidot egy szabad, nyílt operációs rendszerként igyekezett beállítani, amelyre a Google mellett más vállalat is tud építeni.

Az EU-nak viszont elsősorban nem az Android-politikával van baja (bár részben azzal is), hanem azokkal a Google szolgáltatásokkal, melyek az operációs rendszer kvázi alapvető tartozékaivá váltak mára (a kereső és a Play Store alkalmazásbolt), valamint a partneri megállapodásokkal (Mobile Application Distribution Agreement, MADA), melyekkel a Google kritikus pontokon köti meg a gyártók kezét.

Az Európai Bizottság vizsgálatai során arra jutott (ahogy ez a korábban kiszivárgott MADA már többé-kevésbé ismert volt), hogy a Google a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte. Ezzel jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, mert a mobil- és tabletgyártóknak nem igazán volt választásuk – még akkor sem, ha a Google szerint (és persze elvileg) igen.

A kínai piacot leszámítva ugyanis a Play Store nélkül egy androidos készülék lényegében csak levélnehezéknek jó, a szolgáltatásról egyetlen józanul gondolkodó gyártó sem fog lemondani, hiszen ezzel saját magát lőné lábon. Gyakorlatilag ez szolgál alapul az egész ügyhöz, és ad a Google-nek lehetőséget a kereső és a böngésző árukapcsolására – azaz fő bevételi forrásának (hirdetések) növelésére. A keresőóriás az EU bizonyítékai szerint anyagilag is ösztönözte a Google-exkluzivitást, ezzel még tovább csökkentve az alternatív beszállítók esélyeit.

Az Android kapcsán a Bizottság azokat a megállapodásokat is kritizálta (Anti-Fragmentation Agreement, AFA), melyek a Google szerint az ökoszisztéma (további) fragmentációját hivatottak kivédeni. Ez az EU álláspontja szerint újabb súlyosan versenykorlátozó tényező a keresőóriás repertoárjában: ha egy gyártó a fontosabb Google alkalmazásokat-szolgáltatásokat telepíteni akarja eszközein, ezzel egyidejűleg nem árulhat Android forkot futtató alternatívákat.

Google: nincs itt semmi látnivaló

A Google továbbra is ragaszkodik azon álláspontjához, hogy az Android egy nyílt és innovációra ösztönző ökoszisztéma mozgatórugója, amely rendkívüli készülékválasztékhoz és alacsony belépési küszöbhöz vezetett. A cég újfent hangsúlyozza, hogy partnermegállapodásai teljes mértékben önkéntesek, az Android pedig mindenki által letölthető, átalakítható és felhasználható - akár készülékgyártáshoz is. Azt is hozzáteszi, hogy a partnerek a Google alkalmazások mellé más appokat is telepíthetnek (például Facebook, Microsoft-alkalmazások, mobilszolgáltatói "szemét"), amit egyébként meg is tesznek.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az EU által megfogalmazott észrevételekre viszont érdemben nem reagált a cég, bár kifogásolt gyakorlata gyakorlatilag nyílt titok az iparágban. Ugyan a büntetés mértéke az ilyenkor szokásos módon akár dollármilliárdokra is rúghat (az éves forgalom legfeljebb 10 százaléka szabható ki), az ilyen vizsgálatok jellemzően hosszú évekig elhúzódnak – így a Google addig egyrészt bőven megkeresheti az erre szolgáló fedezetet, másrészt a panaszt emelő piaci szereplők még évekig számolhatnak a megkötésekkel. Persze csak akkor, ha továbbra is az alapvető Google appokkal - és elsősorban a Play Store-ral - akarják szállítani készülékeiket.

A Google-nek három hónapja van a válaszadásra.