Kipróbáltuk: Sony Z5 Premium, a VR véletlen királya

A Sony idén elköszönt Z szériájától, a csúcsmodell-sorozat utolsó darabjai tavaly nyár végén láttak napvilágot. A cég ekkor mindjárt három Z5 verzióval is előállt, szokásához híven az 5,2 hüvelykes standard csúcsmodell mellett egy kisebb, 4,6 hüvelykes változatot is kiadott "Compact" címkével - korábban mindkét eszközt volt szerencsénk kipróbálni. Utóbbiak egyébként hagyományosan népszerű modellek, mára gyakorlatilag ez maradt az egyetlen, kisméretű androidos csúcsmodelleket felvonultató széria. A szokásos két telefonon túl azonban a Sony 2015-ben felfelé is terjeszkedni kezdett, az Xperia Z5 telefonok sorához így - mintegy nagy fináléként - az 5,5 hüvelykes Z5 Premium is csatlakozott.

A készülékben dolgozó hardvert tekintve lényegében egy felnagyított Z5-ről van szó: ugyanazt a processzort, memóriát és kamerát is találjuk a két eszközben. Akad azonban egy fontos különbség, amelynek köszönhetően a Premium címkés telefon még az idei Mobile World Congress frissen leleplezett csúcsmodelljeit is maga mögött hagyja - a kijelző.

Az első okostelefon 4K panellel

Az Xperia Z5 Premiumban a kereskedelmi forgalomban kapható androidos telefonokon eddig használt legnagyobb felbontású panel kapott helyet. Ez az első 4K felbontású kijelzővel felszerelt telefon, a panel egész pontosan 2160x3840 pixelt vonultat fel. A korábban leginkább tévék vagy monitorok paraméterei között felbukkanó érték a Z5 Premium 5,5 hüvelykjén egészen elképesztő, 806 PPI-s pixelsűrűséget produkál.

Hogy ez pontosan milyen előnyökkel jár a mindennapi használat, böngészés, emailezés, videózás vagy játék során egy hasonló méretű Quad HD vagy akár Full HD panelhez képest? Semmilyennel. A csúcstelefonokban manapság népszerű Quad HD panelek ugyanekkora képátló mellett 534 PPI, az idén (különösen a Sony új Xperia X sorozatában) reneszánszukat élő Full HD felbontású kijelzők pedig 401 PPI pixelsűrűséget hoznak - mindkét érték elég magas ahhoz, hogy egy átlagos látással rendelkező ember szabad szemmel ne tudjon különbséget tenni közöttük.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A hasonló óriásfelbontásoknak ezzel együtt nagyon is van létjogosultsága - csak épp nem a mindennapi "utcai" felhasználás során. Az ilyen pixelsűrűségeket felvonultató telefonok az éppen szárnyait bontogató VR, azaz virtuális valóság szemüvegek hullámait lovagolhatják meg - legalábbis azt a vonulatot, amelyben a telefonok látják el a kijelző szerepét.

A VR jelenleg két ágra látszik oszlani, ezek egyikét a mobilokhoz szánt kiegészítő szemüvegek, jobban mondva szemüvegkeretek alkotják, melyeket 2014-ben a Google indított útjára kartonpapírból hajtogatható Cardboard megoldásával, a másikat pedig PC-khez vagy konzolokhoz szánt dedikált eszközök mint az Oculus Rift, a HTC Vive vagy épp a Sony korábban Project Morpheus néven ismert PlayStation VR-ja - a nagyfelbontású telefonkijelzők értelemszerűen az előbbi halmazban lelhetnek otthonra.

A Cardboard és a hasonló szemüvegek lényegében kimerülnek egy műanyagból vagy akár papírból készített keretben, amelybe behelyezhetjük a telefont, annak kijelzőjét pedig két lencsén keresztül nézhetjük - ezek formálják aránylag széles látószögű képpé a telefonon megjelenített, a szemekhez kettéosztott tartalmat. Miután a telefon képét így a szó szoros értelmében nagyítón keresztül nézzük, az alacsonyabb sűrűségű kijelzők azonnal viccesen pixelessé, "szúnyoghálóssá" válnak.

Bár a hasonló szemüvegek, headsetek még ezzel együtt kis kifejezetten látványos élményt nyújtanak, hosszútávon nem túl immerzív az pixelfüggönyön át nézett tartalom. A 4K esetében ugyanakkor már más a helyzet: igaz még az irdatlan nagy felbontás sem gyomlálja ki teljesen a pixeleket a felhasználók látóteréből, azok már korántsem rajzolódnak ki olyan egyértelműen, mint akár a Quad HD kijelzős modellek esetében.

Kihagyott ziccer?

Erről az Z5 Premiumot egy Cardboard keretbe csúsztatva magunk is meggyőződhettünk: a rögtönzött VR-szemüveg meglepően szép képet produkált - igaz, a méretes telefon két vége valamelyest kilógott a kisebb eszközökhöz tervezett papírkeretből. A hatás ezzel együtt impresszív, a különböző Google Cardboard demókban körbenézve sokkal-sokkal szebb a kép, mint az eddigi próbálkozások. Ugyan az app által a renderelésre használt felbontás nem 4K, így némi fűrészfogazás észrevehető, a kijelző pixelsűrűsége hatalmas előrelépést hozott.

^{Google Cardboard: nagyítók mögött a mobil.}

^{(forrás: Mobiwatch)}

Ez egyébként a Z5 Premiumnál több helyen előfordul: mint a készülékrajt után röviddel kiderült, az Android felületeit a rendszer nem a panel natív 4K felbontásán rendereli, hanem pontosan negyedakkora, FullHD méretben. A panel azért nem marad teljesen kihasználatlanul, egyes appok, mint a galéria vagy a 4K-s videók lejátszása a natív felbontást használják. Ebből egyébként semmi nem vezető észre, ha nem nagyítóval vizsgáljuk a felületeket, ellenben az akkus üzemidőt kíméli, hiszen a GPU-t iszonyatosan meg tudja terhelni a kijelző meghajtása.

A 4K panel bevezetése a Z5 Premiumban egyébként kifejezetten érdekes lépés volt a Sony részéről, hiszen a vállalat - legalábbis jelenlegi állás szerint - nem dédelget olyan jellegű VR ambíciókat mint például a Samsung, amely már tavaly piacra dobta csúcstelefonjaival használható GearVR sisakját, a japán cég ehelyett a PlayStationhöz készülő szemüvegére koncentrál. Ennek fényében kifejezetten fura, hogy épp a Sony gondozásában látott napvilágot a mobil-VR-re jelenleg minden kétséget kizáróan legalkalmasabb okostelefon. Mindenesetre ha vállalat nem is, más gyártók hamar kiszúrták az eszközben rejlő potenciált: azt az idei MWC-n mi is láthattuk, több cég (például a Huawei) is a legnagyobb Z5 modellt használta cardboardos VR demóihoz, a készüléket a kartonpapír alatt gondosan elrejtve.

Kinek lehet szüksége tehát ilyen panelre? Egyértelműen azoknak, akik kőkemény médiafogyasztásra használják okostelefonjukat - nem elhanyagolható részben valamilyen Cardboard headset-variáns keretei között, és nincs elég türelmük, hogy kivárják míg a gyerekcipőben járó terület kiforrottabbá válik, valamint kiszélesedik valamelyest a jelenleg kifejezetten gyér tartalomkínálat. Emellett az sem árt, ha ezért hajlandók kicsengetni a készülék még mindig 180 ezer forint környékén mozgó árát.