Már a Sony is SSD-t kínál, de minek?

Konzumer piacra szánt SSD-kkel rukkolt elő a Sony. A múlt hét során felbukkant meghajtók egyelőre csak Ázsia bizonyos országaiban kerülnek piacra, de nem kizárt, hogy idővel más kontinenseken is elérhetőek lesznek. A NAND flash-alapú háttértárak 240 és 480 gigabájtos kapacitással vásárolhatóak meg. A lépés meglehetősen furcsa, hisz az elmúlt években a japán cég folyamatosan helyezte át a fókuszt a kisebb konkurenciával, illetve nagyobb profittal kecsegtető piacok felé, amibe a konzumer flash-alapú meghajtók egyáltalán nem illenek bele. Miért épp most dobott piacra SSD-ket a Sony?

2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.

Egy hongkongi oldal alaposabban megvizsgálta a meghajtókat, ennek köszönhetően pedig kiderült, hogy az SLW-M típusjelzésű, SATA csatolós modellek a Phison referenciadizájnjára épülnek. Ez az jelenti, hogy a vezérlőn (PS3110-S10) túl a NYÁK, illetve a firmware is a Phison műhelyéből származik, egyedül a TLC típusú NAND chipek érkeztek a Sony régi partnerének számító Toshibától. A szoftveres körítés sem egyedi, a japán cég egyszerűen a Phison ToolBox nevű alkalmazást keresztelte át saját nevére.

Sony ízesítésű SSD

Egy szó mint száz, az SSD-k fémborításán látható márkajelzéstől eltekintve nem sok Sony található a meghajtókban, a vállalat csupán a nevét adta az SSD-khez, azokba semmiféle érdemi fejlesztést nem tett. Ezzel ugyanakkor a cég nincs egyedül, a Kingston mellett például a Corsair is alkalmazta már a Phison referenciamegoldását, az SSD-k hajnalán pedig egészen általános volt a "sajátmárkás" meghajtókat piacra dobni. A vállalatok ily módon megtakaríthatják a kutatásra és fejlesztése szánt kiadást, ugyanakkor ennek hátránya lehet, hogy nem tudják kellőképp differenciálni a termékeket. Ugyanakkor utóbbi a SATA felületű SSD-knél egyre kevésbé probléma, hisz ebben az esetben már jó ideje a csatoló limitál, egyre nehezebb érdemi fejlődést elérni a több mint 10 éves interfész mögött.

Ennek fényében már tökéletesen érthető a Sony nulla fejlesztéses stratégiája, de még így sem teljesen világos, hogy milyen indíttatás vezérelte a meghajtók piacra dobását. A cég nagyon hosszú ideje nem gyárt PC-s komponenseket, a pendrive-okon és régen monitorokon és optikai meghajtókon kívül sosem volt számottevő szereplője ennek a területnek. Ezért is nagyon meglepő, hogy a japánok pont egy SSD-vel akarnak betörni erre a piacra, hiszen sem az ellátási lánc, sem a partneri hálózat nincs erre felkészülve.

A belépőszintű SSD-k piaca már így is telített, a profit pedig ennek megfelelően vékony. A 240 gigabájtos modell jelenleg 700 hongkongi dollárért, azaz nagyjából 25 000 forintért rendelhető, ami 10-20 százalékkal magasabb a konkurensek hasonló meghajtóinak árcímkéjénél, egyszóval az SSD jelenleg bizonyosan nem az árával fog hódítani. Ezek ismeretében joggal merülhet fel az újabb kérdés, mégis ki fogja megfizetni a Sony márkajelzéséért cserébe a felárat?

Az egyetlen reális célközönség a PlayStation 4 tulajdonosainak egyre növekvő tábora lehet. Korábbi tesztekből kiderült, hogy a játékok betöltési sebességén sokat dob az SSD, a Sony konzoljainak tulajdonosait pedig valószínűleg könnyebb lesz meggyőzni egy hasonló márkajelzésű kiegészítő megvásárlásáról, mint bárki mást.