Ex-ciscósok húzták ki a gyufát a Ciscónál
A feltörekvő, főleg egykori ciscósok által alapított gyártó viszontperli a Ciscót, amely megítélése szerint aktívan bátorította azt a gyakorlatot, melyet később az Arista váratlan piaci sikere miatt jogsértőnek minősített.
Két nappal az első ítélet kihirdetése előtt a 2014 vége óta folyó Cisco-Arista perek egyikében, az Arista viszontperelte a hálózati eszközök piacvezetőjét. Az indoklás: a Cisco az ezredforduló óta aktívan bátorította konkurenseit, hogy parancssoros konfigurációs felületét kvázi iparági standardként kezeljék, és azzal kompatibilis saját CLI (command line interface) implementációkat készítsenek külön erre szolgáló licencmegállapodás nélkül.
A kisebb cég szerint a Cisco piaci erőfölényével is visszaél, mert SmartNET támogatási- és szervizszolgáltatásának árazásakor negatív diszkriminációt (így magasabb díjszabást) alkalmaz a nem kizárólag Cisco hálózati eszközöket üzemeltetők ellen. Az Arista beadványa szerint "ha egy vásárló egy versenytárs Ethernet switch termékét szeretné választani, büntetést kap a SMARTnet díjszabásában", így a Cisco gazdasági nyomásgyakorlással elzárja versenytársai elől az értékesítési lehetőségeket.
A Cisco természetesen azonnal reagált a vádakra, melyeket porhintésnek, figyelemelterelésnek nevezett, és továbbra is kiáll amellett, hogy csak tisztességes versenyt szeretne elérni és saját szellemi tulajdonát megvédeni. A vállalat jogi főtanácsosa szerint az Arista azért "részesül" speciális bánásmódban a Cisco többi versenytársával szemben, mert azok csak a kompatibilitáshoz legszükségesebb mennyiségben mintázták a Cisco megoldásait. Az Arista viszont arcátlanul átemelt mintegy félezer parancsot saját hálózati operációs rendszerébe, sőt, még a felhasználói útmutató egyes részeit is lemásolta – a bennük maradt nyelvtani hibákkal együtt.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Mark Chandler egy novemberi blogbejegyzésében ennek alátámasztására egy (állítólagos) interjúból kivágott részletet is közzé tett, melyben (szintén állítólag) Kenneth Duda, az Arista műszaki vezetője azt mondja, mindent (mármint a CLI-t) "szolgaian" lemásoltak a Cisco termékekről való átállás megkönnyítésére – még az egyébként "nagyon hülyeségnek" tartott dolgokat is.
Miről is van szó?
Az Arista Networksöt 2004-ben alapították többségében ciscós múlttal rendelkező, tapasztalt szakemberek. A cég vezérigazgatója, Jayshree Ullal a Cisco adatközpontokért és switch-ekért felelős alelnöként fejezte be ottani másfél évtizedes karrierjét, Andreas Bechtolsheim fejlesztési vezető pedig a Gigabit Systems divízió első embere volt (és számos egyéb érdeme mellett a Sun Microsystems alapítója is) – de úgy általában a felsővezetés többsége erősen ciscós kötődésű.
Már a cégépítés első éveiben gyakran felröppentek a személyes ellentétekről szóló pletykák, de az Aristát a Cisco sokiág nem tartotta igazán veszélyesnek, ahogy egyébként versenytársai többségét se nagyon a hálózati eszközök piacán. Mára azonban a Cisco már nem számít egyeduralkodónak (bár továbbra is egyértelműen a legjelentősebb és legnagyobb befolyású szereplő), az Arista pedig látványos sikereket ért el a kiemelten fontos felhős és adatközponti telepítésekben.
A cég tízévesen, 2014 nyarán lépett tőzsdére, az onnantól nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok pedig egy egészséges és folyamatosan, gyors ütemben bővülő üzletet mutattak. A Ciscónak ekkorra már érezhetően nagyon a begyében volt az Arista, ami nem csoda – a jórészt ott kinevelt gárda egyre nagyobb szeletet hasított le a tortából, és sikere más gyártóknak is megmutatta, van keresnivalójuk a Cisco ellenében.
A Cisco végül az elsődleges részvénykibocsátást követő részvényeladási moratórium lejáratakor adott be két keresetet az Arista ellen – nyilvánvalóan azért, hogy az árfolyamot negatívan befolyásolja (egyébként sikerrel), és így a tőzsdei bevezetésen keresni akaróknak keresztbe tegyen. A moratórium alatt ugyanis a tőzsdére lépéskor belsős információkkal rendelkezők nem adhatják el részvényeiket (értelemszerűen az árfolyammanipuláció lehetősége miatt), utána viszont kisebb-nagyobb csomagoktól sokan megszabadulnak, ha az árfolyam érdemben meghaladja a kibocsátáskori szintet.
Az egyik kereset 14 szabadalom megsértésével vádolja az Aristát (12 funkcióval kapcsolatban), és a Cisco a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnál (ITC, International Trade Commission) indította el az eljárást. Azért nem szövetségi bíróságon (a másodikat már ott), mert a szabadalomsértés megállapítása esetén az érintett Arista termékek amerikai importjának ideiglenes tiltását is szeretné elérni, az ITC pedig ilyen ügyekben általában gyorsabb és tapasztaltabb, mint a szövetségi bíróságok.
Itt az eddigi információk szerint nem áll túl jól az Arista szénája. Ugyan a Cisco később csökkentette az ügybe bevont szabadalmak körét, az ITC szakértői előzetes véleményezésükben a vizsgált ötből három esetben megállapították a jogsértést. Az első döntés kihirdetésére a hét második felében kerül sor, az Arista egy korábbi nyilatkozata szerint a legrosszabb eshetőségre készül, és a kifogásolt implementációkat mára (vagy a közeljövőben) saját fejlesztéssel tudja helyettesíteni.
A másik kereset egy kaliforniai szövetségi bíróságnál landolt, a CLI parancsok indokolatlanul nagyarányú átemelése és a dokumentáció egyes részeinek lemásolása miatt. A Cisco szerint az Arista elsősorban ezt az eljárást akarja hátráltatni az ellentámadással, ami az ITC előzetes véleménye és az Arista beadványának ismeretében persze nem túl meglepő megállapítás. A tárgyalásra viszont csak az év második felében kerül sor, így az Arista a viszontperrel megpróbálhat valamiféle meghátrálást kicsikarni – bár erősen kétséges, hogy a Cisco ilyesmire hajlandó lenne.