Reklámblokkoló böngészőn dolgozik a JavaScript kifejlesztője

A hirdetésblokkolók az utóbbi hónapokban főleg az Apple mobil operációs rendszere kapcsán kaptak nagy nyilvánosságot, miután a cupertinói cég az iOS 9-cel lehetővé tette azok bevezetését platformján - a megoldások ugyanakkor továbbra is az asztali rendszereken virágoznak leginkább, a mobilos platformok mellett így ezeket is célba veszi a terület legújabb versenyzője, a reklámoknak alapértelmezetten gátat szabó Brave böngésző is.

Az egyelőre fejlesztés alatt álló, 0.7-es verziószámot viselő, nyílt forrású böngésző azért különösen érdekes, mert mögötte a JavaScript kifejlesztője, illetve a Mozilla korábbi vezérigazgatója, Brendan Eich áll. A Chromiumra épülő böngésző a felhasználók privát szférájának megóvására helyezi a hangsúlyt, ennek megfelelően a hirdetések mellett alapértelmezetten minden, az adott user tevékenységének követését szolgáló kódot is kigyomlál a weboldalakból.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A felhasználóknak igény szerint lehetőségük van lekapcsolni a blokkolást, bár a fejlesztői verzióban erre szolgáló opciók - amelyeket a The Register is idéz - nem túl egyértelműek, a vonatkozó menüpontok megfogalmazásából (pl.: "Viszonozd a weboldal erőfeszítéseit") nem derül ki, hogy azokkal pontosan milyen felhasználókövető vagy hirdetési funkciók állíthatók vissza - ez remélhetőleg a "pontnullás" verzióban változik majd. Ahogy a hasonló reklámblokkoló megoldások háza táján lenni szokott, a hívószavak közül most sem hiányozhat a gyorsabb böngészés: Eich és csapata másfél-négyszeres sebességnövekedést ígér online böngészés közben riválisaihoz képest.

A Brave ugyanakkor nem minden reklámmal bánna ilyen szigorúan: hogy bevételhez jusson, a cég gyakorlatilag ugyanazt a stratégiát követné, amelyet az Adblock Plusnál (ABP) is láthattunk, azaz egyfajta kapuőrként működne, és csak az "elfogadható" reklámokat engedné át. Ebbe a kategóriába az olyan hirdetések esnek, amelyek nem gyűjtik be a felhasználók adatait - és nem utolsó sorban amelyek kiadói részesedést fizetnek a Brave-nek a hirdetési bevételekből.

Úgy látszik az ABP etikai szempontból megkérdőjelezhető taktikájában a fejlesztők mellett a befektetők is látnak fantáziát, a nyílt forrású böngésző ugyanis múlt év végén mintegy 2,5 millió dollárt tudott összekalapolni. A sikerhez vezető út persze még hosszú, hogy az elképzelés hosszútávon is életképes legyen, nagyjából 5-10 millió felhasználóra lesz szüksége, azaz a Safarival megegyező, 3,7 százalékos szeletet kell kihasítania a piacból. Egyelőre nem tudni, a Brave pontosan mikor dobja el a béta címkét, a merészebbek mindenesetre már most jelentkezhetnek tesztelésre a szoftver weboldalán, a projekt továbbá GitHubon is követhető.