Kipróbáltuk: Huawei Nexus 6P, 2015 legjobbja

A platform Szent Grálja - így tekint sok Android-felhasználó a Google által tervezett, és különböző partnerekkel gyártott Nexus készülékekre, mióta a széria első modellje, a Nexus One legördült a HTC gyártósorairól 2010-ben. A telefonok szabályos rajongói tábort építettek ki a tiszta, "eredeti Android" kezelőfelülettel, amely mentes a gyártói "bloatware-től", és jellemzően felső kategóriás hardvert kínál kimondottan alacsony áron.

Persze a Nexusokból is egyaránt voltak sikeresebb és kevésbé népszerű modellek: a 2013-ban megjelent Nexus 5 például óriási siker lett, rengetegen kapkodtak utána, míg a 2014-es, hatalmas, hathüvelykes Nexus 6 jóval kisebb érdeklődést váltott ki. Ez persze belefér, a Google kísérleti-fejlesztői telefonjai nem az üzleti sikert hajszolják - arra ott a több száz más androidos termék.

A tavalyi év végéhez közeledve a Google stratégiát váltott. Egyetlen készülék helyett mindjárt két új Nexus modellt dobott piacra, két különböző gyártótól. A valamivel szerényebb, de kis jóindulattal még mindig a felső kategóriába sorolható hardverrel szerelt Nexus 5X-en, akárcsak X nélküli elődjén és az azt megelőző generáción, a már rutinos gyártópartnernek számító LG logója virít, a telefon felmenőihez híven a kiemelkedően jó ár-érték arányra fekteti a hangsúlyt. A másik, Nexus 6P névre keresztelt modellel viszont a keresőóriás egészen új irányt vett, azzal kimondottan a prémium kategóriát célozta meg, mind a teljesítmény, mind pedig a felépítés minőségének szempontjából - talán még érdekesebb lépés, hogy ehhez nem egy jól bevált gyártópartnert választott, mint a Samsung vagy az említett LG, helyette a Nexusok történetében először Kínában talált gyártót, a Huawei formájában.

A lépés nincs kockázat nélkül, hiszen a céget fejben sokan rögtön az olcsó, belépőszintű telefonokhoz kötik (ami ellen a Huawei egyébként az utóbbi időben gőzerővel elkezdett dolgozni) így szkeptikusan állhatnak a prémium Nexus 6P-hez. A Google szerencsére kockáztathat, hiszen a Nexus vonalban megjelenő termékeket sokkal inkább szánja referenciaeszközöknek, mint közvetlen bevételi forrásnak. Sztereotípiák ide vagy oda, a Nexus 6P-vel kapcsolatos kétségek a telefont kézbe véve gyorsan eloszlanak.

Kitűnő ujjlenyomat-olvasó, pont ahol kell

A ház alumíniumból készült, a "fémszappan" anyagát az élein végigfutó, 45 fokos csiszolás különösen a színezett (esetünkben fehér) modelleknél még inkább kihangsúlyozza. Két dolog tűnt fel rögtön az első kézbevételnél: az első, hogy igen nagy eszközről van szó, a második pedig, hogy azon nagyon eltalálták az ujjlenyomat-olvasó pozícióját - mert hogy az egy prémium eszközről már 2015-ben sem maradhat le. A kerek, a Google eszközein Nexus Imprint néven futó szenzor gödre természetesen a mutatóujj ujjbegye alá esik, ahhoz az ívelt hátoldal szinte kézmérettől függetlenül odavezeti a felhasználó ujját. A készülék feloldásához tehát azt a szó szoros értelmében elég kézbe venni. Az érzékelő emellett gyors és pontos, a nagyjából kéthetes teszt alatt talán 3-4 alkalommal fordult elő, második leolvasásra is szükség lett volna. Emellett, még ha nem is beszélhetünk olyan extrém sebességekről mint az iPhone 6s esetében, a kijelző feloldása gyakorlatilag így is azonnali.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Ergonómiai szempontból tehát a feloldás kifogástalan, egyetlen helyzetet leszámítva, mégpedig ha a telefon az asztalon pihen. Ilyenkor az ujjlenyomat beolvasásához fel kell venni a készüléket, ennek (kényelmetlen) alternatívája a jobb élen található bekapcsológomb megnyomása majd a PIN vagy jelszó megadása. A biztonságért bizony fizetni kell kényelemmel, erre jobb megoldást egyelőre senki nem talált fel.

Természetesen a panel mellett sem mehetünk el szó nélkül, azt a Nexus 6P a Samsung Galaxy Note 5-től vette kölcsön. Szerintünk ez 2015 legszebb mobilkijelzője, amiből az sem von le túl sokat, hogy itt a Note 5-höz képest valamivel alacsonyabb a maximális fényerő. A gyakorlati használat során ez semmiféle problémát nem jelentett, képernyő még napsütésben is jól olvasható marad, a maximumnál valamivel lejjebb vett fényerősség mellett is. AMOLED panelről lévén szó a színek roppant látványosak az eszközön, de nem annyira túlszaturáltak mint a Samsung készülékein alapértelmezett beállítások mellett. Az irdatlan, QuadHD felbontás továbbra is tűéles képet produkál, a tervezők pedig az Android skálázási lehetőségét is kihasználták, a nagyméretű kijelzőre több tartalmat sűrítettek, amit a kompatibilis alkalmazások is ki tudnak használni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kijelző több listaelemet jelenít meg egyszerre, például míg a Huawei Mate 8 nagyobb kijelzőjén (a kisebb skálázási faktor miatt) kevesebb, de nagyobb elemek találhatóak.

Igaz a panel mérete azonos a Note 5-ével, a Nexus 6P mégis érezhetően, 6,1 milliméterrel magasabb, mint a koreai cég telefonja. A több, mint fél centi részben indokolható a panel fölött és alatt elhelyezett előlapi hangszórókkal, ugyanakkor ugyanezt a konstrukciót az immár egészen Lenovo név alatt futó Motorolának sikerült jóval vékonyabb peremekkel összehozni. A kijelző méretéhez képest a telefon tehát kicsit hosszabb a kelleténél, egykezes használat közben sűrűn van szükség fogásváltásra - kijelenthetjük, hogy a Huawei Nexusa egy kétkezes telefon. A hangszórók pozíciója mindenesetre abszolút dicséretes, az eszközt két kézben, vízszintesen tartva sem érzékelhető semmi tompítás, aminek játékosok különösen örülhetnek. Szükség esetén feltűnően nagy hangerőt produkál, hangminősége viszont nem kiemelkedő.

Megosztó, de bátor formaterv

Ami a teljesítményt illeti, az eszköz elsőre ijesztően gyors, a főképernyős navigáció során szinte előbb teszi a dolgát mint hogy az ember ujja a kijelzőhöz érne. A telefonban dolgozó Snapdragon 810 chip bár nem "büntetlen előéletű", a korábbi tapasztalatok szerint melegedésre és throttlingra hajlamos lapkát a Google-Huawei páros a szoftveres órajelállítással egészen ügyesen megregulázta, az játékok alatt is szépen teljesített. Mindeközben a telefon nem vált feltűnően forróvá, ami valószínűleg az alumínium ház hőelvezetésének tudható be, az nem egy ponton, hanem egyenletesen melegedett. Játékoknál egyébként furcsa módon a töltési idők esetenként egész hosszúra nyúltak, tényleges játék közben viszont a telefon probléma nélkül teljesített.

A kamerának a Nexus 6P-nél nem csak a fotózásban van jelentősége, köré épül ugyanis a telefon legfeltűnőbb formai eleme: a szenzor a készülék hátoldalán végigfutó, kissé kiugró fekete üvegcsíkban helyezkedik el. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Nexusok közül a 6P formaterve osztotta meg legjobban a közönséget, ami érthető, hiszen ez a készülék rugaszkodik el leginkább a konvencionális dizájnoktól. Szubjektív véleményem szerint külsőre egy határozottan vagány eszközről van szó - ezzel minden valószínűség szerint Alex J. Murphy is egyetért.

^{Megtévesztő hasonlóság}

De térjünk rá, a szenzorra. A Nexusoknak hagyományosan nem nagy erőssége a kamera, ám erre az előítéletre Nexus 6P hamar rácáfol. Az okostelefon sötétben, illetve természetes és mesterséges fénynél is remek, részletes fotókat lő, nyoma sincs olyan problémáknak, mint az egy-két generációval ezelőtt jellemző fókuszkeresési nehézségek vagy gyenge éjszakai teljesítmény. A telefonon Nexus lévén a Google saját kameraappja található mindenféle plusz funkció nélkül.

A készülék mindezt a legfrissebb 6.0.1-es Andorid rendszerrel fejeli meg. Mint már fentebb is kitértünk rá, teljesen tiszta, Google-féle Androidról van szó, mindenféle gyártói extra nélkül, a legfrissebb biztonsági frissítésekkel kiegészítve - ezekből e cikk keletkezésekor a tavaly december 1-ére datálható biztonsági patch volt az eszközön, néhány nap múlva pedig várhatóan a januári csomag is megérkezik rá. Az akkumulátor mérete kapcsán a telefonnak nincs oka panaszra, persze a jókora telepnek jókora kijelzőt, illetve egy nagy teljesítményű processzort is táplálnia kell. A prémium Nexus ezzel együtt ha nem is kiemelkedően, de jól teljesít, a kijelzőidő nagyjából 10 százalékra merülve 2 óra 45 perc környékén mozog, ez persze "játéknehéz" használattal lejjebb tornázható.

Sajnos a vezeték nélküli töltés, részben a fém hátlapnak köszönhetően kimaradt a telefonból, annak dacára, hogy a korábbi Nexusok a technológia úttörői között voltak, pedig a megoldásnak számos előnye van. Azért ezen a téren is akad nem elhanyagolható újdonság a telefonban, azt akárcsak az LG által gyártott testvérét már az új, orientációtól függetlenül bedugható USB-C csatlakozóval szerelték fel. A telefon támogatja a nyílt szabványú gyorstöltést (USB Power Delivery 2.0), a saját töltőjét használva egy óra alatt nyolcvan százalékos töltöttség érhető el. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a Google a technológiai trendek elé vágva, töltőjéhez egy mindkét végén USB-C-vel szerelt kábelt mellékelt, amelyet adatátvitelre a napokkal ezelőtt, a CES-en bejelentett újdonságok mellett kevés eszköznél használhatunk - szerencsére egy hagyományos USB-vel szerelt adatkábel is jutott a telefon dobozába, igaz ez alig arasznyi hosszú.

A prémium fókusz sajnos a Nexus 6P képességein túl annak árából is érezhető: a készülék hazánkban 180-210 ezer forint között kapható. Ezért az összegért viszont a tavalyi év egyik legjobb okostelefonját kapjuk, készen az USB-C-s jövőre, ráadásul a Google közvetlen felügyelete alatt. Az ár persze tagadhatatlanul borsos, ráadásul aki csúcskészülékre (és a következő generációs lapkákra) vágyik, csupán néhány egy-két rövid hónapig kell még türelemmel lennie, hogy az idei modellek közül válogathasson - igaz a Nexus 6P még ezen az áron is számottevően olcsóbb, mint például a Samsung vagy az Apple rivális zászlóshajói. Ha a csúcskategóriás vas mellett fontosak a rendszeres biztonsági frissítések és a módosítatlan Android, a Nexus 6P határozottan jó választás lehet.