Picit halad az uniós szerzői jogok újraszabályozása
Újraszabályozza és a digitális világhoz szabja a szerzői jogokat az Európai Bizottság most bemutatott új tervezete - ígérte az uniós "kormány". Ehhez képest a bemutatott új tervezet viszonylag szerény előrelépéseket hozott.
Hosszú ideje esedékes az uniós szerzői jogi szabályozás frissítése, a Bizottság tegnap be is mutatta a frissített irányelvek első verzióját. Az előzetes ígéretekkel ellentétben a tervezet csupán apró módosításokat tartalmaz a 2001-es verzióhoz képest, a rendkívüli érdekellentétek megint felőrölték a Bizottság lendületét. Lássuk milyen változásokat javasol az uniós "kormány"?
Érkezik a tartalom-roaming
Az Unió alapelve a közös piac, vagyis a termékek, szolgáltatások és munkavállalók szabad áramlása a tagországok között. A digitális tartalmak esetében azonban az államhatárok jelenleg is meghatározóak, a különböző tartalomszolgáltatások jellemzően csak a nagyobb európai országokban érhetőek el (Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország), a kisebbek pedig csak később (vagy soha) nem kapnak hozzáférést ezekhet. A gátat a szerzői jogok jelentik, ezen a területen továbbra is nagyon erős a jogtulajdonosok érdekérvényesítése, és ők abban érdekeltek, hogy a tartalmat országonként licenceljék, eltérő feltételek mentén.
A jelenlegi gyakorlat eredménye, hogy az országhatárok igen szigorúan meghatározzák, hogy a felhasználó mihez férhet hozzá és mihez nem. A probléma rendkívül súlyos, és a szerzői jogok alapos reformja nélkül nem is oldható meg érdemben - a Bizottság nem is vágott bele ebbe a reformba, a probléma egy tünetét azonban kezelni igyekszik. A tervezet szerint ha egy felhasználó hozzáférést vásárol egy tartalomszolgáltatáshoz, akkor ezt a hozzáférést nem csak az eredeti országban, hanem más országokban is biztosítani kell számára. Ez gyakorlatilag a mobiltelefonos roaming megfelelője lesz, tartalomszolgáltatásra alkalmazva: ha a brit diplomata Brüsszelbe utazik, akkor ott is elérheti majd a BBC iPlayer tartalomkínálatát, legalábbis ha viszonylag rövid ideig tartózkodik ott.
Arról tehát szó sincs, hogy a geoblocking jelenlegi formájában megszűnne, a tartalom tulajdonosa a jövőben is eldöntheti majd, hogy mely országokban mely szolgáltatásoknak biztosít hozzáférést, és egyedi árazást is használhat, illetve természetesen egész országokat tilthat majd le. Egy szó mint száz, nem lesz Netflix Magyarországon - legalábbis a jelenlegi célok alapján.
Jön már az uniós Google-adó?
A Google News spanyolországi és németországi kalandjairól már korábban beszámoltunk, röviden: a nagy kiadók elérték, hogy a helyi törvényhozás törvénybe iktassa a "kiegészítő szerzői jogot" (ancillary copyright), amely kiterjeszti a jogot a cikkekből készült kivonatokra is. A szabályozás mindkét országban a Google News ellen irányult, a kiadók a keresőóriástól reméltek pénzt a "snippetek", néhány soros kivonatok átvételéért cserébe. A szabályozás mindkét országban masszív kudarcnak bizonyult: a német kiadók visszavonulót fújtak és egységesen elengedték a jogdíjat. A spanyol példa még abszurdabb véget ért, ott a szabályozás nem teszi lehetővé a jogdíj elengedését, így a Google egyszerűen bezárta a spanyol News-t, ami számottevő forgalomesést okozott a médiumoknál.
A Google-adó (vagy link-adó) bevezetését a fenti tapasztalatok alapján a Bizottság csendben levette a napirendről, így egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy Brüsszel például a magyar lapok számára hasonló "áldást" osztogatna. A hivatalos álláspont szerint a Bizottság még fontolgatja a kiterjesztett szerzői jogok bevezetését, Andrus Ansip biztos azonban többször is elmondta, hogy ez már nincs valójában napirenden (a DSM-ért felelős másik biztos, Günther Öttinger azonban támogatná a javaslatot).
Fotózni legalább szabadon lehet?
Kevéssé ismert, de egyes európai országok a szerzői jogok elképesztően szigorú értelmezését hasznáják, ebbe a sorba tartozik Franciaország, Belgium és Olaszország is. A helyi törvények szerint ugyanis az épületek építészei vagy a szobrok alkotói ugyanúgy szerzői joggal rendelkeznek a mű fölött, mint mondjuk a zeneszerzők, vagyis ugyanúgy kérhetnek jogdíjat is a reprodukciók után. Emiatt például a brüsszeli Atomium csak magánhasználatra fotózható, kereskedelmi kiadványokban a képe nem jelenhet meg előzetes engedély nélkül.
Jogvédett épületek - ilyen tényleg van.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az úgynevezett "freedom of panorama", vagyis a panoráma-szabadság 2001 óta az uniós jogi keretrendszer része, de csupán lehetőségként, a tagállamokat semmire nem kötelezi. A szerzői jogok felülvizsgálatánál a Bizottság egyelőre nem zárkózott el attól, hogy a panoráma-szabadságot az egész Unióra nézve kiterjeszti, vagyis a szerzői jogi szabályozás alól hivatalos kivételként fogalmazza meg. Ezzel kapcsolatban a hivatalos álláspont még képlékeny, de könnyen előfordulhat, hogy az abszurd törvényeket az EU most racionális módon írhatja felül.
Nincsenek igazán progresszív elemek
Az új szabályozással kapcsolatban felmerülő legerősebb kritika, hogy nincsenek igazán progresszív elemei, amelyek a szerzői jogok területét alaposabban szabnák a szerzők és a fogyasztók igényeihez. Az egyik ilyen a már említett geoblocking teljes eltörlése lenne, ez valósítaná meg szó szerint a célul kitűzött Digital Single Market, az egységes digitális piac koncepcióját.
Egy másik számonkérhető probléma a fair use jogkörök szabályozása - a feldolgozások és paródiákat a tervezet nem említi, a kritikusok szerint azonban ezeket a felhasználásokat védeni kellene a szerzői joggal szemben. Ugyanígy eredetileg a Bizottság célkitűzése volt meghatározni a szerzői jogi kivételek uniós minimumát, vagyis az olyan esetek listáját, amelyekre nem vonatkozik a szerzői jog. Ilyen kivételek minden országban vannak, de szokás szerint 28 különböző listáról beszélünk, így ami legális az egyik tagországban, büntethető lehet a másikban.