Kijelzőfronton újít nagyot az AMD

Egy rendezvény keretein belül ismertette néhány, 2016-ban debütáló újítását az AMD-ből külön üzletágba átszervezett Radeon Technology Group. A jövőre érkező vadiúj GPU-król, illetve azok mikroarchitektúrájáról egyelőre nem esett szó, a cég első körben csupán a kijelzőkhöz kapcsolódó egyes fejlesztéseit részletezte. A Radeon kártyák jelenleg ezen a téren (is) elmaradnak az aktuális legújabb GeForce modellektől. Ennek oka, hogy a második generációs Maxwell GPU-kra épülő grafikus adapterekkel ellentétben még a legújabb Fury kártyák sem támogatják a HDMI 2.0-t, ami elsősorban televíziók esetében lehetetleníti el a 4K felbontás melletti 60 Hz-es képfrissítés, és ezzel a megfelelő játékélmény lehetőségét.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az AMD szeretne ezen fordítani, jelenlegi hátrányából pedig előnyt kovácsolna. Nem hivatalos források szerint a HDMI 2.0 támogatásának jelenlegi hiánya a 20 nanométeres GPU-család teljes lefújására vezethető vissza, mely egy új kijelzővezérlő blokkot tartalmazott volna. A vállalat jövőre érkező grafikus adapterei ezen mindenképp változtatnak, ugyanis az összes termék HDMI 2.0a támogatással érkezik. Az "a" jelölésű szabvány a 4K60p mellett már a 4:2:0 chroma mintavételezést, a BT.2020-as színteret, valamint az ahhoz kapcsolódó HDR videolejátszást is támogatja.

HDMI-hez köthető újítás a FreeSync támogatásának kiterjesztése. A G-Sync és a FreeSync esetében egyaránt fennáll a probléma, miszerint a technológia támogatásához elengedhetetlen a DisplayPort aljzat jelenléte. Bár utóbbi csatoló már hosszú évek óta elérhető, ennek ellenére nem terjedt el igazán. A csatoló jelenleg a piacon lévő monitorok nagyjából csupán 30 százalékán van jelen, a televíziók kínálatában pedig ritka mint a fehér holló. Ennek okán számos kijelző esik ki a FreeSync támogatásának lehetősége alól, amin az AMD egy saját fejlesztésű kiterjesztéssel próbál változtatni.

A FreeSync over HDMI egy olyan zárt szabvány, melyhez már elég lesz a kijelző-csatoló széles körben elterjedt 1.4a verziója. Mivel a DisplayPort 1.2a-val ellentétben egyik HDMI szabvány sem támogatja a változó képfrissítést, az AMD-nek hardveres módosításokat is eszközölnie kellett. Ehhez a megjelenítőkhöz szükséges TCON-ok (timing controller) gyártóival (pl.: Realtek, Novatek, Mstar) dolgozott együtt a cég.

Az AMD elmondása alapján az új szabvány kifejlesztés hardveres oldalról csupán kisebb módosításokat kívánt meg, ami így a költségekre csak minimális hatással lesz, ráadásul mindezért licencdíjat sem kérnek a partnerektől. Ezt valószínűleg a G-Sync miatt emelte ki a vállalat, hisz a konkurens csupán DisplayPortot támogató megoldása egy költségesebb kiegészítő modult kíván meg a monitorok belsejében.

A fejlesztések a legvégső fázisban járnak, így a vállalat reményei szerint már a jövő év első felében elérhetőek lesznek a FreeSync-et támogató HDMI-s monitorok. Első körben az Acer egy, az LG kettő, a Samsung pedig hat darab ilyen megjelenítővel fog előrukkolni. Az AMD a grafikus kártyák felőli támogatásról egyelőre nem beszélt, de valószínűleg a jelenleg elérhető, FreeSync támogatással rendelkező modellekkel működni fog a szabvány HDMI-s variációjával is.

A HDMI-s fejlesztések mellett a DisplayPort sem marad érintetlenül. A kifejezetten a monitorok igényeihez szabott csatoló, illetve annak újabb iterációinak implementálásában eddig élen járt az AMD. Enne tükrében nem meglepő, hogy jelen állás szerint tőlük várható az első, a szabvány 1.3-as verzióját támogató megoldás is. A HDMI a 2.0-val gyakorlatilag beérte a DisplayPort 1.2-t, ugyanakkor a VESA már tavaly bejelentette a szabvány 1.3-as (HBR3) verzióját, mely tovább növeli a tempót. A számok nyelvén ez 50 százalékos sávszélesség emelést jelent, így a DisplayPort 1.3 már 32,4 Gbps-os átviteli sebességre képes.

Mindez nagyobb elérhető felbontásokat, illetve képfrissítést eredményez. 4K felbontás mellett már a 120 Hz-es frissítés sem lesz akadály, Full HD mellett pedig akár a 240 Hz is elérhető lesz. Emellett a 8K felbontás is támogatottá válik, azaz a következő generációs Radeonokon található csatoló 7680x4320 pixelt is képes lesz továbbítani. A legújabb szabványt lehetőségeit a cég termékei ki is tudják majd használni, hisz a Radeon Software programcsomaggal debütált Low Framerate Compensation (LFC) működéséhez elengedhetetlen a minél magasabb frissítés, ehhez pedig kapóra jön a nagyobb sávszélesség.

Az LFC akkor hasznos, ha a kirajzolt másodpercenkénti képkockák száma alacsonyabb mint a FreeSync támogatással bíró kijelző minimális frissítése. A technológia működéséhez ugyanakkor magas maximális frissítés szükséges, egészen pontosan a minimum érték legalább kettő és félszerese, ami például 40 Hz-es minimum esetében már 100 Hz-et feltételez. Ez 4K felbontás mellett majd jó darabig csak a DisplayPort 1.3-as verziójával lesz elérhető.

PC-re is jöhet a HDR

A HDR-t (High Dynamic Range) is elhozná a PC-k világába az AMD. A filmiparban és a televíziózásban jelenleg épp szárnyait bontogató technológia nem ismeretlen a játékok világában, a több mint 10 éve megjelent Half Life 2 részben már támogatta azt. A megfelelő, szemmel is érzékelhető élmény előtt ugyanakkor még ott áll a megjelenítés, pontosabban a kijelző mint akadály, ugyanis a monitorok továbbra sincsenek felkészítve a HDR által nyújtott vizuális extrák kirajzolására.

A megfelelő élmény eléréséhez elsősorban a kijelzők fényerejét kell lényegesen feljebb tornászni. Egy átlagos monitor fénysűrűsége manapság 300 cd/m² körül mozog, a HDR-hez pedig ennek legalább három-négyszeresére kellene. Emellett a kijelző különböző részein, az adott képhez vagy képkockához igazodó, dinamikusan változó fényerő lehetősége is szükséges, ami monitoroknál jelenleg szintén nem teljesen megoldott. Ehhez televízióknál rendelkezésre áll az úgynevezett local dimming, a tökéletes megoldást ugyanakkor az OLED nyújthatná, ennél viszont egyelőre problémát jelent a magas ár.

A másik megoldandó problámát a színadatok tárolása és továbbítása jelenti, illetve maga a színtér jelenti. Utóbbi szerepére sem az sRGB, sem pedig az AdobeRGB nem alkalmas, ugyanis ezek túl szűkek a HDR-hez. A megoldást a HDMI 2.0a által is támogatott BT.2020-as színtér jelenti, mely az emberi szem által érzékelhető paletta 75,8 százalékát képes lefedni. Ennek működéséhez színkomponensenként 8 bit helyett 10 bitre van szükség, amivel az elsődleges színeknél 256 helyett 1024 árnyalat jeleníthető meg. Ez már a jelenlegi Radeon kártyák számára sem jelent problémát, hisz hardveresen már az aktuális, illetve az elmúlt néhány generáció is támogatja a 10 bitet, ugyanakkor az extra színadatok továbbítása nagyobb sávszélességet kíván meg a kijelző-csatoló oldaláról.

Itt jön képbe ismét a DisplayPort 1.3, melynek nagyobb sávszélessége megoldást jelent a HDR tartalmak kirajzolása. Segítésével 4K felbontásban 60 Hz-es képfrissítés mellett is továbbíthatóak lesznek a különféle HDR anyagok. A jövőre érkező Radeon kártyák esetében ez a játékok és fényképek mellett mozgóképeket is lefedhet, ugyanis a HDMI 2.0a és a DisplayPort 1.3 mellé HDCP 2.2 támogatása is jár majd, ami a jogvédett filmek lejátszásához elengedhetetlen.

A HDR megfelelő kezelése egyelőre az operációs térfeléről sem biztosított. A Windows 10 még nem támogatja a technológiát, így az AMD egyelőre csak az operációs rendszer színkezelésének megkerülésével, teljes képernyőn tudja tesztelni megoldását. A hírek szerint ezen már dolgozik a Microsoft, így csak idő kérdése, hogy a Windows 10 natívan támogassa a HDR megjelenítést.

A technológia formális támogatásával jövő év első felében jelentkezhet az AMD, mely az új széria mellett a már jelenleg elérhető 300-as sorozatot, illetve a Fury kártyákat is érinti majd. A HDR-képes kijelzők szállingózósára 2016 második felében számít a vállalat, mely vélhetően az OLED panelek árának csökkenésével fog felfutni.

Kérdés, hogy a piac milyen fogadtatásban részesíti majd a HDR-t. A 3D kaland mind a filmek mind pedig a játékok szempontjából kudarccal végződött, a vásárlók nem haraptak rá igazán a térbeli élményre. A HDR előnye, hogy nem kell hozzá szemüveg vagy más kiegészítő, ami sokak számára zavaró tényező lehetne. A szükséges megjelenítők ugyanakkor az átlagosnál biztosan jóval magasabb árcímkével kerülnek majd a polcokra. A felár kifizetéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű tartalomra is szükség lesz, hisz e nélkül semmilyen ígéretes technológia nem lehet eléggé vonzó a vásárlók számára.

A HDR jövőbeni sikerétől függetlenül az AMD 2016-ban felzárkózhat, sőt akár át is ugorhatja a rivális Nvidiát, már ami a megjelenítők, illetve az azokhoz kapcsolódó különféle technológiák támogatását illeti. Ugyanakkor ez csak a képlet egyik, kisebb jelentőségű tagja. A döntő fontosságú most is a GPU-k számítási teljesítménye, illetve fogyasztása lesz, amiről majd csak valamikor jövő év első felében kaphatunk pontos képet.