Pénzért segítene a nyomravezetésben a Telenor
Elképesztő mennyiségű adatlekérés érkezik évente a mobilszolgáltatókhoz a hatóságok irányából különböző nyomozati események kapcsán, melyet a szolgáltatók a hatályos törvényeknek megfelelően többnyire át is adnak a szerveknek. Ez ugyanakkor komoly erőforrásokat vesz igénybe, és olykor indokolatlanul sok információra éhesek a hatóságok - vélik a Telenornál.
Régóta ismert tény, hogy a mobiltelefonok sok mindent elárulnak a használójukról, mondhatni egészen pontos profilt nyújtanak arról, hogy ki, kivel, hol, mikor és milyen módon lépett kapcsolatba. Ezeket a számlázási rendszerekből, valamint különböző naplófájlokból kinyerhető adatokat régóta használják a nyomozati szervek bűncselekmények felderítéséhez, vagy adott esetben akár megelőzéséhez, a mobilszolgáltatóknak pedig gyakorlatilag kérdés nélkül át is kell adniuk minden információt az ügyfelekről a hatóság kérésére.
Ahol a nyomravezető fizet
A Telenor Magyarországnál külön, nyolc munkatársból osztály látja el az adatszolgáltatási feladatot, akikhez évente nagyságrendileg 40 ezer hatósági adatlekérés érkezik. Van ezek közül olyan, ahol mindössze egyetlen telefonszám előfizetői adataira kíváncsiak a szervek, de van olyan is, ahol gyakorlatilag egy egész városnyi ügyfél lokációs adatait ki kell szolgáltatni az adott időintervallumra (jellemzően ez a bűncselekmény elkövetésének időpontja) vonatkozóan.
Egy tegnapi sajtórendezvényen a szolgáltató munkatársai hangsúlyozták, a cég igyekszik minden ilyen adatlekérést maradéktalanul teljesíteni, ez azonban jelentős erőforrásokat emészt fel a cégnél, melynek csak egy része a fenti csoport tagjainak munkabére. Mint azt a Telenornál elmondták, a teljes költség az adatok biztonságos tárolását szolgáló szoftverektől kezdve a fejlesztési és üzemeltetési költségeken át számos tételt tartalmaz még, és összességében évi százmillió forintos kiadást jelent a szolgáltatónak.
Az operátor szerint a költségeket az is magas szinten tartja, hogy a hatóságok olykor olyan adatokat is bekérnek a szolgáltatóktól, melyek nem relevánsak az adott ügy szempontjából, vagy indokolatlanul nagy a bekért adatok köre - néha ezek kiadását meg is tagadja a szolgáltató. A Telenornál úgy vélik, mindkét problémára megoldást jelenthetne, ha a hazai jogszabályok számos skandináv országhoz hasonlóan lehetőséget adnának az adatszolgáltatónak arra, hogy pénzt kérjen az adatok kiadásáért, ezzel kompenzálva az azzal járó kiadásokat, valamint ezzel párhuzamosan értelemszerűen csökkenne is a fizetős adatlekérések száma.
Rendőrök intézkednek az ivádi gyilkosság gyanúsítottjával szemben. A Telenor segítségével kapták el.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A mobilszolgáltatóknak egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyomozóhatósági adatszolgáltatáshoz 1 évig kötelezően tárolni kell az ügyfelek híváslistáit, tehát azt, hogy az előfizető mikor milyen számokat hívott fel, és meddig beszélt velük, vagy kinek küldött üzenetet, mely egyébként a számlázáshoz is elengedhetetlen információ. Ezek az adatok azt is tartalmazzák, hogy a hívás során milyen bázisállomásokhoz csatlakozott a készülék, ami információt ad az előfizetés földrajzi helyéről. Az is tudható, hogy a mobilinternet használata esetén milyen IP-címet kapott az ügyfél mobiltelefonja, így ha például online fórumon névtelenül megfenyegetnek valakit, az üzenet forrása visszakövethető, ha a fórum üzemeltetője kiadja fenyegetőző IP-címét.
A szakszolgálat nem kér, nem kérdez
Egészen más szabályok vonatkoznak a telefonos lehallgatásra, vagy szakszóval monitoringra, melyre minősített esetben a szakszolgálatok jogosultak. Itt semmilyen adatlekérésre nincs szükség a nemzetbiztonsági szervek részéről, mivel azok saját rendszereikkel közvetlenül rákapcsolódnak mindegyik távközlési szolgáltató hálózatára. Ez esetben magának a szolgáltatónak sincs információja arról, hogy éppen melyik ügyfeléről milyen adatot gyűjtenek.
Bár az ügyfelek személyes adatainak védelmét mindegyik szolgáltató kiemelten fontos szempontként kezeli, így is juthatnak ügyféladatok illetéktelen kezekbe. Így például nyílt titok, hogy a megbízásos alapon nyomozati tevékenységet végző vállalkozások (magánnyomozók) is használnak felderítés során mobilszolgáltatóktól származó információkat, melyeket többnyire a bűnüldöző szerveknél dolgozó kapcsolataikon keresztül szereznek be.
A mobilforgalommal kapcsolatos hatósági lekérdezések, megkeresések rendjét az Európai Unión belül is külön szabályozzák, különösen az olyan terrorcselekmények óta, melyek végrehajtásához mobiltelefont vettek igénybe (ilyen volt például a 2004-es madridi robbantás). A vonatkozó EU-s irányelvnek megfelelően a szolgáltatóknak 6-24 hónapig kell megőrizniük a forgalmi információkat (fogadott, nem fogadott hívások, SMS-forgalom iránya stb.). Idén ezt a szabályozást több európai országban felülbírálták, illetve megsemmisítette az alkotmánybíróság.
Napjainkban a madridihoz hasonlóan nagy horderejű, életellenes bűncselekmények, terrorcselekmények megszervezéséhez már jóval szofisztikáltabb eszközöket vesznek igénybe az elkövetők - itt a mobilszolgáltató legfeljebb a közvetítő közeg szerepét játssza. Ismert tény például, hogy az ISIS egyes csoportjai a Telegram titkosított kommunikációs csatornáit veszik igénybe. Ilyen esetekben a nyomozati szervek értelemszerűen a szolgáltatás üzemeltetőjét keresik meg adatgyűjtés, megfigyelés céljából.