Kesztyűs kézzel nyúlna a szerzői jogokhoz az EB
A kérdéskör az egységes európai digitális piac alapköve, a Bizottság drasztikus átalakítás helyett célzott beavatkozásra készül.
Az Európai Bizottság idén tavasszal jelentette be stratégiai tervét az egységes európai digitális piac létrehozására. Hogy a meglehetősen ambiciózus elképzelések mikor kezdenek a gyakorlatban is megvalósulni, az Európai Unió bürokrációjának "sebességét" ismerve még tippelni sem merünk. Jelenleg az érdemi tárgyalások aktív előkészítése, a piaci szereplők igényeinek felmérése folyik (egy e-kereskededelmi antitröszt-vizsgálattal kiegészítve): A Bizottság több átfogó felmérést is elindított, például az online szolgáltatások országalapú blokkolásáról (geoblocking), az online platformok társadalmi és gazdasági szerepéről és a műholdas és kábeles műsorszórásról szóló irányelvről.
A májusban bemutatott terv alapját három pillér képezi, ezek egyikéről, a digitális termékek és szolgáltatások szabad áramlásáról és a kérdéskör szerves részét képezi szerzői jogi reformokhoz fűződő bizottsági tervekről beszélt a programért felelős EB-alelnök, Andrus Ansip a Strasbourgi Egyetemen. Beszédéből kiderült, radikális változásokra nem érdemes számítani, a Bizottság nem akarja teljesen lerombolni és átírni a jelenlegi szerzői jogi szabályokat. A politikusok azokon a területeken akarnak beavatkozni, ahol az szerintük ténylegesen pozitív hatással járna.
Tartalom határok nélkül
Első lépésként az online tartalomszolgáltatás- és fogyasztás határok (geoblocking) nélküli szabadságára tesznek javaslatot – ennek megvalósulása esetén az EU-n belül bármelyik tagállamban kínált tartalmat bármelyik tagállamban tartózkodva el lehetne érni. Ésszerű elsőre ennek nekifutni, mert az egységes digitális piacnak ez alapvető követelménye. Ha a Bizottság ezt nem tudja hitelt érdemlően, belátható időn belül kivitelezni, akkor az egész stratégiai terv csak egy nagyratörő álom marad.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ansip kitért a kalózkodásra is, amit jelenleg a tagállamok többnyire eltérően próbálnak kezelni és a jogkövető magatartást kikényszeríteni. A streaming tartalomszolgáltatás korában azonban a régióalapú hozzáférési korlátozás is nagy szerepet játszik abban, hogy sokan az illegális letöltést választják – hiszen hiába szeretnének fizetni az adott tartalomért, azt nem tehetik meg. A Bizottság alelnöke egy friss felmérésre hivatkozva azt mondta, az európaiak 22 százaléka tartja elfogadhatónak az illegális letöltést olyan esetben, amikor a legális hozzáférést régiókorlátozásra hivatkozva megtagadják tőle.
Az EB a kereskedelmi szintű jogsértőkre is le kíván csapni oly módon, hogy elzárja előttük az eddigi pénzcsapokat. Számos népszerű torrentoldal ugyanis hirdetésekből él, a reklámkampányokat pedig nagy, ismert cégek finanszírozzák –erre Magyarországon is bőven akad példa. A Bizottság nagy márkákkal és reklámszakemberekkel dolgozna együtt a probléma megoldásán, de konkrétabb tervekről Ansip nem beszélt.
A Bizottság a terveit részletesen decemberben fogja ismertetni.