Kína 47 milliárd dollárt fektetne chipgyártásba

A Tsinghua Unigroup magántőke-befektetési alap a kínai kormány erős hátszelével jó néhány komoly befektetést vitt véghez a közelmúlt során. Májusban például a HP által kiszervezett hálózati és szerveres egység 51%-át kaparintotta meg, míg októberben szerzett a Western Digitalban jelentős részesedést. A legújabb bejelentés értelmében a Tsinghua Unigroup 300 milliárd kínai jüant, azaz körülbelül 47 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget tervez befektetni chipgyártással kapcsolatos fejlesztésekbe és akvizíciókba a következő öt esztendő során. A kínaiak célja világszinten a harmadik hely, ami az Intel és a Samsung mögötti pozíciót jelenti.

A kínai vezetés technológiai és gazdasági szempontból is kulcsfontosságúnak tekinti a félvezetőgyártást, nem véletlenül. A kínai elektronikai ipar nagyban függ az (elsősorban amerikai) chipek behozatalától, amelyek ráadásul a kész termék profittartalmának túlnyomó részét el is viszik. Jellemző, hogy Kína több elektronikai felszerelést (elsősorban részegységeket, komponenseket) importál, mint kőolajat, ezek az ország importjának már 21 százalékát teszik ki.

^{Zhao Weiguo}

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Zhao Weiguo, a csoport elnöke elárulta, hogy még jelenleg is folynak a tárgyalások egy amerikai céggel, melyben egy nagyobb, de nem többségi részt próbál szerezni a Tsinghua Unigroup. Az üzlet legkorábban a hónap végére zárulhat le, ugyanakkor az érintett vállalat nevét egyelőre homály fedi, ezzel kapcsolatban nem árult el információt Zhao.

Nem zárható ki, hogy a kínaiak továbbra is a Micronra, pontosabban annak egy részére pályáznak. Korábban már írtunk arról, hogy egy 23 milliárd dolláros felvásárlási ajánlattal már bepróbálkoztak a memóriachipek tervezésével és gyártásával foglalkozó cégnél. Az üzletből végül nem lett semmi, ugyanakkor ennek a pontos okát máig nem tudni. Lehetett túl alacsony a kínaiak kivásárlási ajánlata, de lehet, hogy nemzetbiztonsági szempontok játszottak közre a felvásárlás kudarcában. A hírek szerint mindenesetre a Tsinghua Holding nem adja fel, tovább kopogtat, immár egyre több készpénzzel.

Az elnök kiemelte, hogy a következő öt év kulcsfontosságú lesz Kína a félvezetőgyártásban betöltött jövője szempontjából. A vezetés nyilvánvalóan csökkentené az importot, szeretne függetlenedni, ergo az ország chipszükségletének jelentős részét a határain belülről ellátni. Ez ugyanakkor nem csak gazdasági szempontból lenne fontos. Augusztustól az Intel már csak külön engedéllyel szállíthat kínai szuperszámítógépekbe Xeon és Xeon Phi processzorokat, ami nagyban megnehezíti az újabb szuperszámítógépek építését, a különféle hadászati fejlesztésekről nem is beszélve. Végül, de nem utolsó sorban, a megfigyelési és kémkedési botrány után Kína joggal tarthat az amerikai vállalatok termékeitől. Korábban a HP, az IBM, a Cisco és más amerikai cégek is gyanúba keveredtek, miszerint az általuk szállított eszközökbe a kormányzat hátsó kapukat helyezett el. Saját tervezésű, illetve gyártású eszközökkel mindez kivédhető lenne.

Zhao elmondta, hogy a közelmúltban egy világszintű memóriagyártóval is folytattak tárgyalásokat. A téma egy közös, 90 milliárd jüanos üzem építése volt, melynek segítségével többek között a gyártáshoz szükséges szellemi tulajdonra is szert tehetnének. Első körben NAND lapkák gyártására koncentrálnának, a vezető elmondása szerint DRAM csupán később jöhetne szóba. Amennyiben a 47 milliárd dolláros tervezett befektetés megvalósul, úgy az jelentősen átrendezheti a NAND piacot.

Az elnök a tajvani befektetésekre is kitért. A chipek összeállításával, tokozásával, illetve tesztelésével foglalkozó Powertech-ben szerzett tulajdonrészük után nem terveznek több befektetést a szigetországban. Ennek legfőbb oka, hogy a tajvani kormányzat korlátozza a befektetések mértékét, így a Tsinghua már csak az Egyesült Államok felé koncentrál.