Már béta az alternatív Vivaldi böngésző

Egyelőre a böngésző stabilitásának javítása és a bugok kijavítása áll a Vivaldi fejlesztőinek fókuszában - jelentette be a csapat. A januárban indult projekt kimondottan haladó felhasználóknak (power usereknek) szeretne böngészőt kínálni, hasonlóan az Opera régi filozófiájához. A fejlesztés eddig 50 "snapshot" és 4 különböző műszaki előzetes után elért a béta fázisba, a többé-kevésbé stabilnak tekinthető kiadás már letölthető a készítők oldaláról.

A rajt eddig nem volt sikertelen, a fejlesztők által publikált adatok szerint a böngészőt eddig mintegy kétmilliószor töltötték le - ez persze eltörpül a "nagyok" mellett, a Vivaldi által megcélzott néhány tízmillió felhasználós piachoz képest viszont nem számít kicsinek. Korábbi cikkünkben már beszámoltunk az első tapasztalatokról, érdemes visszalapozni. Azóta több új funkció is megjelent, ilyen a böngészős fülek fejlett kezelése - a Vivaldi gyakorlatilag beépített ablakozó rendszerrel rendelkezik, a párhuzamosan megnyitott oldalakat tetszőlegesen megjeleníthetjük egymás mellett. Emellett a felület teljesen testre szabható, a füleket lenn is, fenn is elhelyezhetjük, csoportosíthatjuk, halmokba rendezhetjük, stb. A véletlenül bezárt füleket is vissza lehet hozni - ezt persze más böngészők is tudják.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Izgalmasabb újdonságnak tűnik a Quick Commands, amellyel egy kvázi konzolt nyithatunk és írott parancsokat adhatunk a böngészőnek. A fejlesztők ígérete szerint komplex, repetitív feladatokhoz ideális ez a felület. A böngésző természetesen a billentyűkombinációkat is támogatja, gyakorlatilag minden funkció eléréséhez van megfelelő parancs, ezekhez pedig egérgesztusok is beállíthatóak, mint az Operában annak idején.

A bétából egyelőre két beígért fejlesztés kimarad, sem az email-kliens, sem a szinkronizációért felelős megoldás nem készült még el, így a Vivaldi egyelőre "csak" böngésző. A csapat egyikről sem mondott le, továbbra is a termékterv része mindkét képesség, de első körben a fókuszt a böngésző és annak minősége kapja. Ennek megfelelően az első előzetesek óta a csapat az alap funkciólista kipofozásán és a hibák levadászásán dolgozik, hogy az első stabil kiadás is elkészülhessen. A most kiadott verzió újdonsága egyébként az előző műszaki előzeteshez képest a javított és bővített kiterjesztés-kezelés. Szerencsére a Vivaldi nem akar újabb fejlesztői ökoszisztémát létrehozni, a böngésző a Chrome-hoz készült kiegészítőkkel kompatibilis.

A cég vezetője egyébként az a Jon Stephenson von Tetzchner, aki az Opera alapítója, majd hosszú éveken keresztül vezérigazgatója volt. A publikus történet szerint von Tetzchner nem értett egyet az Opera által újabban követett iránnyal, a Presto motor leváltásával és a My Opera közösség felszámolásával, így otthagyta a céget, és új böngésző fejlesztésébe, új közösség építésébe fogott. A vezérelv alapvetően különbözik attól, amit a Google Chrome vagy a Microsoft Edge képvisel, a Vivaldi nem akar eltűnni a webes tartalom mellett, hanem hatékony, a webes munkát megkönnyítő, fejlett eszközzé kíván válni.

Izgalmas kérdés, hogy sikerül-e mérhető piaci részesedést szereznie majd a piacon a Vivaldinak, valószínűleg ettől függ majd, hogy hosszabb távon életképes lesz-e a kezdeményezés. Túl nagy részesedésre amúgy nincs szükség, globálisan megszerzett néhány tized százalék már elegendő lehet ahhoz, hogy a projekt fennmaradjon, a böngészőhöz kapcsolódó szolgáltatások, bizonyos kevésbé szem előtt lévő felületek vagy épp a keresőmező értékesítésével a kis cég könnyen szerezhet néhány tízmillió dollárra rúgó bevételt.