Tényleg nem lesz Európában netsemlegesség
Megszavazta az Európai Parlament azt a nyári egyezményt, amely az EU csúcsszervei között jött létre, ezzel gyakorlatilag hivatalossá vált, hogy 2017 júniusától (korlátozott körülmények között) megszűnik a roamingdíj. De ezért nagy árat fizetnek a felhasználók, a hálózatsemlegességről kell majd lemondani.
Elfogadta az Európai Parlament a Telecoms Single Market néven emlegetett szabályozást. Ennek szövege már korábban kialakult az uniós csúcsszervek közötti egyeztetés során, a Parlament most levette az asztalról a módosító indítványokat, így nincs akadálya, hogy a szöveg immár szabályozássá váljék. A szabályozást korábban már részletesen bemutattuk, alapvetően két fontos újdonságot hoz: a korábban egyeztetett 2017 június 15-i időponttól fogva bizonyos körülmények között eltörli a roamingdíjat és gyakorlatilag felmentést ad a hálózatsemlegesség alól a szolgáltatók számára.
Cinikus hozzáállás
Az Európai Bizottság által kiadott dokumentumok (a sajtóközlemény és a gyakran intézett kérdések listája) finoman szólva ferdítenek (gyakorlatilag cinikusan hazudnak) a kérdésben. A kiadott szövegek szerint az elfogadott szabályozás tiltja az online tartalom, alkalmazások és szolgáltatások blokkolását vagy fékezését. Ezzel ellentétben a szabályok egyértelműen szabad kezet adnak a szolgáltatóknak mind a "specializált szolgáltatások", mind a forgalomszabályozás kapcsán. A szöveggel kapcsolatban talán Barbara van Schewick által megfogalmazott fajsúlyos kritikát érdemes elolvasni. Ez azt is kiemeli, hogy a szabályozás meg sem említi a zero-rating kérdését, vagyis az olyan szolgáltatásokat, amelyeket a hírközlési szolgáltatók kiemelnek az adatforgalmi limitek alól. Ezek hatásáról az internetes ökoszisztémára korábban már többször írtunk, érdemes visszalapozni.
Andrus Ansip, a digitális piacért felelős biztos és Günther Oettinger, a digitális gazdaságért felelős biztos. Az új szabályozás két arca.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Pozitív hír, hogy az elfogadott laza szabályok értelmezésével a BEREC, a nemzeti hírközlési hatóságokat összefogó testület (Body of European Regulators of Electronic Communications) foglalkozik majd, a rengeteg homályos kifejezés definíciója erre a szervezetre hárul majd. Ebben segíthet, hogy a szabályozás szövege helyes irányelveket fektet le (a kiskapuk mellett), így ha a BEREC ezt követi, akkor van némi esélye egy sikeres értelmezésnek is.
A negatív hír, hogy a nemzeti hatóságok és nemzeti parlamentek ennél szigorúbb szabályozást nem fogadhatnak el, a holland és a szlovén szigorú hálózatsemlegességi törvényt az új szabályok felül is írják. Ez fontos elem, Magyarország korábban egyértelműen a hálózatsemlegesség mellett állt, a magyar kormány az Európai Tanácson belül (Hollandiával és Szlovéniával karöltve) az árdiszkrimináció ellen foglalt állást, Deutsch Tamás pedig támogatásáról biztosította korábban a kulcsfontosságú módosító indítványokat.
"Elszalasztott lehetőség"
Elszalasztott lehetőségként hivatkozik a most elfogadott szabályozásra Marietje Schaake, az európai liberálisok (ALDE) szakpolitikusa. Schaake szerint a szöveg nem eléggé szigorú a hálózatsemlegesség definíciójában, a kérdést megnyugtatóan rendezni hivatott módosító indítványát pedig az Európai Parlament nem fogadta el.
A szabályozás ellen komoly front alakult ki, Tim Berners-Lee-től az EFF-ig és a Riporterek Határok Nélkülig, az európai digitális jogvédő szervezetek (Initiative Netzfreiheit, EDRi, La Quadrature du Net, Digitale Gesellshaft, Bits of Freedom), az európai startupokat tömörítő Allied for Start-Ups és számtalan más személyiség, szervezet valamint kezdeményezés kérte a hálózatsemlegesség szigorúbb definícióját, az eredmény szerint hiába.
Roamingdíj: nem lesz*
Az Uniós szervek kemény csatája volt a roamingdíj eltörlése. Ezt ma a felhasználók akkor fizetik, ha saját országukat elhagyva szeretnék használni saját mobilelőfizetésüket. Ennek 2017 júniusától vége szakad, a szolgáltatók nem kérhetnek többé pénzt azért, ha az előfizető más uniós országban használja majd a telefonját. Arról sajnos szó sincs, hogy a határidő után bármely uniós szolgáltatóval köthetnénk szerződést és azt szabadon használhatnánk bármely országban - a szabályozás szerint "fair use" korlátok lesznek a roamingon. Ezekről még tárgyalás folyik, jelenlegi állás szerint mind a napi ingyenes használaton, mind az évente roamingolással töltött időre vonatkozóan lesznek majd korlátok, így értelemszerűen az egységes hírközlési piac létrehozásáról sincs szó.