Bűnösnek találta a Google-t az orosz versenyügyi hatóság
A vizsgálatot helyi versenytársa, a Yandex kezdeményezte. A részletes ítéletre jövő hétig várni kell, az amerikai vállalat akár komoly pénzbüntetést is kaphat amellett, hogy versenytorzítónak ítélt gyakorlatával is fel kell hagynia.
Részben bűnösnek találta az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat a Google-t a vállalat ellen idén februárban indított versenyügyi vizsgálatban – jelentette be a hatóság. A hivatalos közlemény szerint a Google az orosz piacon visszaélt piaci erőfölényével, amikor a helyi okostelefongyártókat az úgynevezett Mobil Alkalmazásterjesztési Egyezmény (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) keretében kvázi "kisajátította".
A vizsgálatot szorgalmazó Yandex az év elején pont ezért panaszolta be az amerikai keresőóriást: Az orosz keresőpiacon akkor mintegy 60 százalékos részesedéssel rendelkező vállalat álláspontja szerint a Google az Androidot erősen versenytorzító feltételekkel licenceli az OEM gyártópartnerek részére, és így kiszorítja konkurenseit az érintett eszközökről. Mint korábban többször részleteztük, ugyan az Androidot bármelyik gyártó ingyen licencelheti és használhatja, de ha a platform ténylegesen vonzónak számító Google-szolgáltatásokat is telepíteni szeretnék eszközeikre, számos előírással és megkötéssel (kötelezően előtelepített Google-alkalmazások és azok elhelyezkedése, felhasználói interakciók visszacsatolása) járó megállapodást kell aláírniuk a Google-lal.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Yandex panaszában az előre telepített alkalmazások versenytorzító hatását kifogásolta. Az orosz cégnél akkor szakadt el a cérna, amikor három fontos partnere, a Prestigio, Fly és az Explay közölte vele, hogy többé nem áll módjukban előtelepíteni a Yandex szolgáltatásaihoz hozzáférést biztosító alkalmazásokat az általuk gyártott készülékekre. Bár a keresőpiacon az országban a Yandex az elsőszámú szereplő, részesedése a Google-szolgáltatásokat is használó androidos mobileszközök térhódítása miatt csökkenőben van – és mivel a keresőpiacon a hangsúly (globálisan) a mobileszközökre tevődik át, a MADA-al gúzsba kötött OEM-ek miatt a Yandex hátrányba kerül.
A fogyasztók részéről viszont az androidos okostelefonokra és tabletekre, illetve a platform vonzerejét adó Google-szolgáltatásokra/alkalmazásokra igény van, így a gyártók saját üzleti érdekeik mentén belemennek a szigorú licencelési feltételekbe. A kötelezően előtelepítendő alkalmazások listája ugyan nemrég szűkült, de érthető módon a Google csak a kevésbé fontosakat húzta le a listáról.
Bűnös is meg nem is
A Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat csak a piaci erőfölénnyel való visszaélést látta bizonyítottnak, a tisztességtelen piaci magatartás vádját (ilyen lehetne például az árkartellezés) bizonyíték hiányában ejtette. A hatóság a tényleges ítéletet szeptember 28-án fogja nyilvánosságra hozni: Amellett, hogy kötelezheti a keresőóriást jogsértőnek ítélt gyakorlata felhagyására, pénzbüntetést is kiszabhat.
Ennek mértékét egyelőre megbecsülni sem lehet, a Reuters hírügynökség szerint ez az elmarasztaló döntésben érintett piacon elért 2014-es bevétel 15 százaléka is lehet – a Google azonban forgalmát országokra bontva nem részletezi. Az amerikai vállalat egyelőre csak annyit fűzött az ügyhöz, hogy megvárja a részletes ítéletet, majd annak áttekintése után fogja kiadni állásfoglalását.
A Yandex természetesen örül a számára kedvező eredménynek. A cég közleményében azt írta, hiszi, hogy a hatóság döntése segíteni fog "a piaci verseny visszaállításában".
Orosz malom gyorsan őröl
Az orosz versenyügyi vizsgálat első szakasza a Google ellen máshol indított hasonló ügyekkel ellentétben meglepően gyorsan zárult le. Az Európai Bizottság (EB) még 2010 végén kezdett informális vizsgálatot a Google ellen konkurensei beadványára, majd idén áprilisban döntött úgy, hogy az addig összegyűjtött információk alapján formális antitröszt-vizsgálatot indít a vállalat ellen, ráadásul rögtön kettőt: Egyet a Shopping, egyet pedig az Android ügyében. A keresőóriás itt tartja magát ahhoz, hogy semmi versenyellenest nem tett, és nem hátrál meg, nem változtat eddigi, az EB és a konkurensek által is kifogásolt gyakorlatán. A cég ezzel egy hatalmas, legutóbbi teljes éves bevételének akár 10 százalékát is elérhető bírságot kockáztat.
Szeptemberben az Indiai Versenyügyi Hivatal is lezárta egy 2012-ben indított vizsgálat első szakaszát, és jelentésében kimondta, a vállalat a keresőpiacon ott is versenytársai hátrányára manipulálta (és teszi ezt a mai napi) a keresési eredmények megjelenítését. Az ügynek itt sincs még vége, és a maximális büntetési tétel akár a Google legutóbbi három évben elért globális átlagbevételének legfeljebb 10 százalékára, 5,6 milliárd dollárra is rúghat.
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) még 2013-ban zárt le egy Google ellen folytatott versenyügyi vizsgálatot, melyet a fentiekhez hasonlóan szintén a keresési eredmények manipulálása miatt indított. Az FTC vezetői akkor úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem biztos, hogy elegendőnek bizonyulnának egy nagy horderejű jogi eljárásban. Néhány hónapja azonban megjelent egy, a Google egyik versenytársa (Yelp) által finanszírozott tanulmány, melyben a kutatók mindenki által elérhető és kipróbálható módszert használva bizonyították, a keresőóriás az Egyesült Államokban a mai napig saját társszolgáltatásai felé igyekszik terelni a felhasználókat keresőjéből.