Elég volt a licenc- és jogdíjas kodekekből!
Az iparág legnagyobbjai társultak, hogy nyílt, ingyenes tömörítési technológiákat fejlesszenek. Az Alliance for Open Media alapító tagjai - az Amazon, a Cisco, a Google, az Intel, a Microsoft, a Mozilla és a Netflix - első körben a HEVC alternatíváját kívánják létrehozni.
Betelt a pohár a három legnépszerűbb böngésző, az online videostreaming-piac vezetői és lejátszáshoz sokszor hardveres támogatást is nyújtó legnagyobb processzorgyártónál. Az Amazon, a Cisco, a Google, az Intel, a Microsoft, a Mozilla és a Netflix megelégelték a H.264 és főleg az utódjának szánt HEVC (H.265) szabványok körüli licenc- és jogdíjbonyodalmakat, és szövetségre léptek, hogy együtt fejlesszék ki nyílt, ingyenes alternatíváját.
Az Alliance for Open Media (AOM) közleménye szerint a hétfős szövetség hosszú távú célja nem csak egy új videokodek létrehozása, a cégek új kép- és hangtömörítési technológiák fejlesztését is tervezik. Ugyanakkor a fókuszt első körben a videóra helyezik, ez ugyanis a legégetőbb probléma, melynek megoldása során a technológiai fragmentációt és a fejlődést gátló licencelési és jogdíjgondokat is fel kell számolni.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az AOM hitelességét annak alapítói adják. A Google, az Amazon és a Netflix hármasa a világ legnagyobb videostream-szolgáltatói, így elemi érdekük, hogy ne kelljen állandóan a hátuk mögé nézniük az általuk használt technológiák bonyulult és sokszor szabadalomtrolloknak, ügyvédi irodáknak hasznot hajtó jogi hercehurca miatt. A szövetség egyben a három legnépszerűbb böngésző (Chrome, Internet Explorer és Firefox) fejlesztőit is tömöríti, a Cisco pedig a videokonferencia-megoldások piacvezetőjeként szintén érdekelt az új szabvány létrehozásában. Az AOM-ben jelenleg egyedül az Intel képviselteti magát hardvergyártóként.
Az új videoformátum műszaki részleteiről egyelőre nem esett szó, és azt sem tudni, a háttérben a szövetségre lépő vállalatok mióta dolgoznak együtt, és egyáltalán elindult-e már a közös munka. Mindenesetre a fejlesztés főbb műszaki irányvonalaiként az AOM a nyíltságot, az interoperabilitást, az eszköz- és készülékfüggetlen skálázhatóságot, az alacsony erőforrásigényt, a hardveres támogatottságot, a magas minőséget, a webes optimalizációt.
Ami az új szabvány jogi oldalát illeti, a Mozilla idevágó blogbejegyzése szerint az AOM a szabadalmakat a W3C szabályai, a forráskódot pedig Apache 2.0 licenc mellett fogja elérhetővé tenni. A technológiát így majd bárki szabadon használhatja, kereskedelmi és magáncélra is.
Olvasztótégely lesz?
A fejlemény egyik érdekessége, hogy a tagok közül többen is dolgoztak és dolgoznak saját fejlesztésű, streaming környezetben is alkalmazható videós szabványokon. A Google a VP9-en és annak utódján, a HEVC-nek ellenfelének szánt VP10-en, a Mozilla a Daalán, a Cisco a Thoron. Ezek a projektek vélhetően jó ideig párhuzamosan futnak majd a közös fejlesztéssel, és ha az sikeres lesz, elkezdődhet az átállás az egységes technológiai alapokra.
A társulásra a végső lökést a HEVC Advance létrejötte adhatta meg. Egyes, HEVC-hez köthető szabadalmak tulajdonosai úgy döntöttek, hogy kiválnak a H.264 licencelését és jogdíjgyűjtését végző MPEG LA konzorciumból, és saját útjukat járva az addiginál szigorúbb feltételek mellett, több pénzt próbálnak beszedni a kodeket (kereskedelmi) célra használóktól.
Az új jogi képviselet szabályozásában eltörölte az MPEG LA által alkalmazott 6,5 millió dolláros limitet (legfeljebb ennyit lehetett beszedni évente a H.264-et üzletszerű tartalomszolgáltatásban alkalmazóktól), és megszüntette a bizonyos esetekben alkalmazott díjmentességet is. A tartalomszolgáltatóknak a HEVC-alapú szolgáltatásokból származó bevételük fél százalékát venné el a HEVC Advance, ami a szabadalomtulajdonosoknak néhány év múlva már komoly bevételforrást jelenthetne.