Beleáll a Google az EU antitröszt-vizsgálatába
A vállalat szerint a minőség javítása nem versenyellenes, áll a további vizsgálat elébe, mellyel hatalmas bírságot kockáztat.
Benyújtotta hivatalos, mintegy 150 oldalas válaszát a Google az Európai Bizottságnak (EB) a Shopping árösszehasonlító szolgáltatása miatt ellene folyó ügyben. Bár Kent Walker, a keresőóriás jogi ügyekért felelős alelnöke hosszú blogbejegyzésben jelentette be a lépést, a lényeget elég röviden össze lehet foglalni: A Google nem tett semmi versenyellenest, az árösszehasonlító szolgáltatások piacán a mai napig nagy a verseny, a Shopping révén pedig hatalmas pluszforgalmat generált azokban az országokban, ahol azt bevezette. A vállalat nem hátrál meg, nem változtat eddigi gyakorlatán és áll a további vizsgálat elébe – melynek végén akár hatalmas, az éves forgalmának legfeljebb 10 százalékát kitevő bírságot is kaphat a nyakába.
Az Európai Bizottság (EB) még 2010 végén kezdett informális vizsgálatot a Google ellen konkurensei beadványára, mely szerint a keresőóriás úgy próbálta meg hátrányos helyzetbe hozni őket, hogy a találati listájába közvetlenül beemelte a tematikus keresőkből az adatokat, így a felhasználónak nem kellett átkattintania a versenytársak oldalaira. A vádak szerint a Google az európai keresőpiacon élvezett elsöprő, 90 százalék fölötti részesedését kihasználva igyekszik a szomszédos piacokra, például tematikus keresőkre is rátelepedni, ezzel kiiktatva például az árösszehasonlító oldalakat a rendszerből.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az EB végül idén áprilisban döntött úgy, hogy az addig összegyűjtött információk alapján formális antitröszt-vizsgálatot indít a vállalat ellen, ráadásul rögtön kettőt: Egyet a Shopping, egyet pedig az Android ügyében. A Google most az előbbire adott kimerítő választ, amit az EB bizonyára hetekig vagy akár hónapokig is fog vizsgálni, mielőtt bejelenti, mi lesz a következő lépése.
Google: a minőség javítása nem versenyellenes
A Google szerint "egy évtizednyi gazdasági adat, számos dokumentum és a panaszt tévők nyilatkozatai támasztják alá, hogy a termékkeresés piacán nagyon erős a verseny". Kent Walker azt írja, a keresési eredmények felett megjelenített kiemelt termékhirdetési rész megalkotását egyrészt a konkurenciaharc diktálta, másrészt a cég tisztában volt azzal, hogy a felhasználók a "10 kék link" típusú eredménymegjelenítésnél célzottabb segítségre vágynak.
Walker azt is megjegyezte, hogy a Google álláspontja szerint az olyan szolgáltatásokat, mint az eBay vagy az Amazon nem vette figyelembe az árösszehasonlító piac elemzésekor, pedig azok a cégek is a piac (meglehetősen nagy) szereplői - Európában is. A cég szerint a versenytársak elnyomását cáfolja az az adat is, hogy az elmúlt évtizedben a Google mintegy 20 milliárd ingyenes kattintást hozott az aggregátor oldalaknak, az EB által vizsgált országokban pedig a felőle érkező ingyenes forgalmat összesen 227 százalékkal növelte.
"Nem hisszük, hogy ez a formátum versenyellenes. A felhasználók és a hirdetők megerősítették, hogy szeretik ezt a formátumot. Ez tehát nem kivételezés - csak megadjuk felhasználóinknak és hirdetőinknek azt, amit a leghasznosabbnak tartanak" - írja a Google vezető jogi szakértője.
Nem vagyunk közmű
A Google az EB-nek adott válaszában azt is részletezte, hogy álláspontja szerint miért nem kell más összehasonlító oldalak rangsorolása alapján megjelenítenie a találati eredményeket. Az érvelés pedig vélhetően sok jövőbeli vita alapja lesz: A vállalat azzal érvel, hogy ezt csak akkor kellene megtennie, ha egyedüliként üzemeltetne egy, a társadalom számára kritikus erőforrást (mint például elektromos hálózat) és emiatt kötelessége lenne azt versenytársai előtt is megnyitni. " Ez pedig az EB szerint sincs így, a Google emiatt úgy véli, a Bizottság vizsgálatának szilárd jogi alapjai sincsenek.
Hogy az ügynek mi lesz a kimenetele és egyáltalán mikor kerülhet pont a végére, tippelni sem érdemes. Az EU malmai hagyományosan rendkívül lassan őrölnek, bár nem egy múltbéli példa (például Intel és Microsoft) támasztja alá, hogy az antitröszt-vizsgálatok vége hatalmas összegű bírság is lehet, egyéb más feltételek megszabása mellett. Az EB egyelőre csak nagyon röviden kommentálta a Google válaszát, szóvivőjén keresztül annyit üzent, hogy alaposan megvizsgálja a Google válaszát mielőtt döntene a következő lépésről, a vizsgálat végeredményét illetően pedig nem kíván jóslatokba bocsátkozni.
Az EB egyébként jelenleg a keresőóirás mellett az Amazon és a Qualcomm ellen is folytat antitröszt-vizsgálatot.