Szűkült a kötelezően telepítendő Google-appok köre
A Google módosította licencfeltételeit, négy alkalmazás került le a "muszáj-listáról". Az egyre zavaróbb méretet öltő bloatware-problémát ugyan ez nem oldja meg, de a jövő androidos készülékeire legalább ennyivel is kevesebb kéretlen app kerül.
Kevesebb előtelepített Google-alkalmazással kell számolnia a jövőben az androidos okostelefonok vásárlóiak – tudta meg az Android Central. A lap információi szerint a keresőóriás megváltoztatta a Google Play Apps licencfeltételeit tartalmazó, egyébként szupertitkos Mobil Alkalmazásterjesztési Egyezményt (Mobile Application Distribution Agreement, MADA), és lehúzott néhány appot a kötelezően előre telepítendőek listájáról.
Bloatware vagy nem?
Bármelyik okostelefon-platformot nézzük, átlagos végfelhasználóként, legálisan és egyszerűen nagyon nehezen vagy sehogy sem szabadulhatunk a gyárilag előre telepített, de kéretlen és nagyon sok esetben gyakorlatilag haszontalan, csak a szűkös tárhelyet foglaló alkalmazásoktól. Androidos készülékek esetén ez fokozottan igaz, hiszen a gyártók általában a saját levakarhatatlan appjaikat is előtelepítik a Google-alkalmazások garmadája mellé, és ezt sokszor még egy feleslegesen túlbonyolított és túlcsicsázott, de legalább lassú felhasználói felülettel is tetézik.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
És Google-appokból bizony bőven akad, ugyanis bár maga az Android operációs rendszer nyílt forrású és szabadon felhasználható, módosítható, a platform igazi értékét és vonzerejét képviselő Google-alkalmazások és a Play Services nem az. Ha egy gyártó ezeket is szeretné telepíteni készülékeire – és miért ne szeretné, hiszen Gmailt, Google Mapset vagy YouTube-ot a legtöbb androidos felhasználó szeretne – akkor kénytelen aláírni a fentebb említett MADA-t, ami igen szigorú licencfeltételeket szab.
Ezek sokáig szupertitkosnak minősültek, az első kapcsolódó információk tavaly kerültek napvilágra, amikor az Oracle kontra Google perben (melyben egyelőre a Google szénája nem áll túl jól, bár messze még az ügy vége) nyilvánosságra került egy-egy ilyen szerződés. A keresőóriás által támasztott feltételekről akkor részletesen írtunk, a lényeg röviden: egy OEM nem dönthet úgy, hogy csak egy-egy kiválasztott appot (például Gmailt) telepít – vagy az összes Google által meghatározott szoftvert telepíti, vagy egyikre sem lesz jogosult. Így kerül fel mindig a Google+ vagy a Newsstand és egyéb Google-appok, ha kellenek, ha nem (de inkább nem). Egy kis tárhellyel rendelkező mobileszköz esetében a legzavaróbb ez, melyeken akár néhány tíz megabájt pluszban használható tárterület is számít.
Éppen ezért jó hír, hogy a Google jelentősen csökkentette a gyártók által kötelezően előtelepítendő alkalmazások számát. Lekerült a listáról a már említett Google+ és Newsstand, valamint a Google Play Books és Google Play Games is. Persze akinek igénye van rá, a jövőben a Play Store-ból utólag bármelyiket telepítheti, de így legalább tényleg csak akkor fogják a helyet foglalni, amikor indokolt.
Persze a keresőóriás nem felebaráti szeretetből hozta meg ezt a döntést. Egyszerűen olyan appokról van szó, melyek mögött kevésbé népszerű és jövedelmező szolgáltatások sorakoznak, így nem nagy áldozat lehúzni őket a listáról, piros pontokat szerezve ezzel a gyártóknál és felhasználóknál egyaránt. A Google ellen az év elején az orosz keresőpiac közel kétharmadát birtokló Yandex élt panasszal az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatnál a Google-appok erősen versenytorzító licencelési feltételei miatt, és nem lepődnénk meg, ha az Európai Bizottság a keresőpiaci vizsgálat mellett újabb, szintén alaposan indokolt vizsgálatot kezdeményezne.