Digitális írástudás: nem is állunk rosszul?
Tudjuk használni digitális eszközeinket - legalább közepes szinten az internetezők fele képes kezelni a változatos internetes végpontokat. Az oktatási rendszer helyett azonban a családok látják el a digitális írástudásra tanítás funkcióját.
A június folyamán végzett kutatás hat-hat tevékenységre kérdezett rá, ezek közül választhatták ki a résztvevők azokat, amelyeket valaha elvégeztek PC-n, okostelefonon, tableten illetve eszköztől függetlenül az interneten. A kutatásban az 1 illetve 2 megjelölt tevékenység "alacsony", a 3-4 tevékenység "közepes", az 5-6 pedig "magas" digitális kompetenciának felel meg. "Minél szélesebb tevékenységi kört jelölt meg valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak", mondja a kutatási jelentés.
A fenti kategorizálás alapján csupán a felhasználók 20 százaléka került az "alacsony digitális kompetencia" csoportba, 47 százalék ért el "közepes", 37 százalék pedig "magas" szintet ért el. Ahogy az előre sejthető, messze a legtöbben az email-küldést jelölték meg (94%), ezt követi az internetes információkeresés (88%). Kifejezetten sokan használnak chatet/fórumot/hírcsoportokat (66%), de az internetezők bőven több, mint fele internetes telefonálást és fájlmegosztást is megjelölt az elvégzett tevékenységek között. Messze leszakadt ugyanakkor a tartalomelőállítás, a weblap készítésébe csupán 21 százalék fogott.
A kutatás arra is rákérdezett, hogy mely tevékenységet mely eszközön végzik a felhasználók. Ez már árnyalja a képet, az okostelefon/tablet páros messze lemarad, míg a PC és a web elhúz. Ennek két magyarázata is lehet, az eNET szerint a felhasználókban kell keresni az okot, míg sokan készségszinten használják már a webet és az asztali operációs rendszereket, az okostelefonokat még sokan "csak telefonálásra" tartják alkalmasnak. Mi azért egy másik magyarázatot is felvetnénk, lehetséges ugyanis, hogy a nagy képernyős, fizikai billentyűzettel ellátott hagyományos számítógépek egyszerűen alkalmasabbak a komplexebb tevékenységek elvégzésére - és nem a kompetencia, csupán a kényelem miatt inkább ezeket választják a felhasználók - például weblap-készítésre vagy fájlmegosztásra.
Az iskolai oktatást a felnőtt internetezők több, mint kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54 százalékuk szerint pedig a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kell tenni. Jelenleg iskolában csak a számítógép-használatot oktatják (bár azt is igen egyenetlen minőségben), a válaszadók többsége ezt kiterjesztené a modernebb internetes végpontokra is.
Az internethozzáférés tipikus "bootstrap" az információs társadalomban: a felhasználó "saját cipőfűzőjénél fogva" húzza ki magát a tudatlanságból. Esetünkben ez úgy néz ki, hogy az internetezők pontosan az internetet használják digitális kompetenciájuk fejlesztésére, 60 százalékuk válaszolta azt, hogy ha valamit nem tud, akkor egyszerűen utánanéz az interneten. Nagyon erős emellett a "házi IT" szerepe is, 41 százalék jelölte meg azt is, hogy családtagjai, barátai segítségét (is) igénybe veszi. 14 százalék az oktatásban illetve munkája során, 11 százalék pedig oktatóanyagokból, könyvekből fejleszti digitális kompetenciáját.
Ott tartunk, mint száz éve
A huszadik század hajnalán még általános volt, hogy a gyerekek otthon, a szülőktől tanultak meg írni-olvasni. Hasonló a helyzet jelenleg a digitális írástudást tekintve, a gyermekes felnőtt internetezők 69 százaléka rendszeresen ül le gyermekeivel a digitális világ lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgetni, és tanítani az eligazodást ebben a világban. Teszi ezt azért, mert úgy gondolja, hogy az otthoni minta sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a gyermek digitális ismereteinek bővítéséhez, mint az oktatási rendszer - a Móra Ferenci párás ablak helyett azonban már digitális tábla szolgálja az otthoni oktatás folyamatát.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A tudatosságra nevelés mellett ugyanakkor eltörpül a szűrőt vagy gyerekzárat használók száma, az ilyen eszközök használata nem gyakori - inkább szóbeli szabályokat alkotnak a szülők, a háztartások kétharmadában vannak ilyenek.
Metodológia
Az eNET-Telekom felmérése a VeVa (Véleményem Van) online kutatási közösségen végzett panelkutatás. A fenti kérdésekre 742 fő válaszolt, a kutatás típusából fakadóan értelemszerűen ők mind internet-felhasználók. A kutatás a felnőtt internetező lakosságra reprezentatív, ez a minta megfelelő súlyozásával érhető el egy-egy panelkutatás esetében - a fenti adatok tehát általánosíthatóak erre a csoportra.
A kérdésekre kitérve: az eNET nem talált fel új kérdéssort, hanem az Eurostat bevett, általánosan elfogadott kategóriáiból válogatott. A két végpontot a legegyszerűbb (email küldése csatolmánnyal) és legbonyolultabb (weblap készítése) jelentette, a kutatók várakozásait visszaigazolták az eredmények, ez a kettő tényleg a legkönnyebb illetve legnehezebb tevékenységnek bizonyult a válaszok alapján.