Szuperszámítógépes szövetséget kötött az Intel és a HP
Top 100-as teljesítményű szuperszámítógépek özönét várja a HP az Intellel kötött együttműködési megállapodástól. Az erőviszonyokat átrendező szövetség az OpenPOWER érkezése előtt, csendben rendezi a sorokat, de a HP számára fontos eszköz lesz a csúcsgépek készítéséhez.
Az együttműködés szót ebben az esetben szó szerint kell érteni, a technológia átadásán túl az Intel és a HP mérnökei heti rendszerességgel találkoznak és tárgyalják meg a felmerülő problémákat. Ez nyilván mindkét cégnek hasznos, a HP első kézből származó (és adott esetben exkluzív) információk alapján épít majd gépeket, az Intel pedig azonnal megkapja a vásárlók oldaláról érkező visszajelzéseket, így azokat a fejlesztésekbe is gyorsabban tudja visszacsatornázni. A két cég a HP grenoble-i és houstoni központjában dolgozik majd együtt.
A megállapodás értelmében a HP a jövőben az Intel HPC-s platformjára építi majd saját szuperszámítógépeit. Ezt a platformot a készülő Aurora szuperszámítógéphez fejleszti az Intel, része a Xeon és Xeon Phi chipeken túl az OmniPath fabric és egyéb kapcsolódó technológiák is. A hardveres technológiákon túl a HP hozzáférést kap az Intel szoftvereihez, a fabric menedzsment rendszerhez és a Lustre elosztott fáljrendszer Enterprise Edition kiadásához is, ezek hamarosan megjelennek a HP kínálatában is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A HP tavaly ősszel leplezte le Apollo sorozatú szervereit, amelyeket kifejezetten a magas számítási igényhez tervezett a vállalat. Az Apollók számos műszaki újdonságot felvonultattak, a fejlesztés fókusza a magas teljesítménysűrűség és az egységnyi teljesítményre jutó fogyasztás minimalizálása volt. A gépek ezért langyos vizes hűtést használnak, ami magasabb hatékonyságot ígér, mint a hűtött vizes hűtés. Ezt persze nem a HP találta fel, az IBM SuperMUC és a Dell moduláris adatközpontjai már évek óta használnak ilyen hűtést, de nagyobb sorozatú szervereknél még viszonylag ritka a megközelítés.
Az Apollók ráadásul májusban tovább bővültek a belépő szint felé, az új 2000-es és 4000-es sorozatú gépek már kifejezetten megfizethető alternatívát jelentenek az olyan szervezetek számára, amelyek eddig általános célú szervereket fogtak be HPC feladatokra.
Eltolódó szimbiózis
A most aláírt szerződés viszonylag pontosan kijelöli a HP és az Intel helyét a HPC szektorban: gyakorlatilag az Intel szállítja az összes fontos technológiát, a HP pedig elvégzi a gyártás és logisztika mellett az értékesítési, rendszerintegrátori felatatot, sőt, házon belül hitellel is segíti a vásárlást. Márpedig van ebben bőven hozzáadott érték, az ügyfelek pontos igényeit felmérni, majd ahhoz legyártani a (sokszor egészen egyedi) berendezéseket, majd azt kiépíteni a specifikációk szerint - sok vásárló szervezet szemében ez jelenti a valódi hozzáadott értéket, nem a puszta teljesítmény.
A HP persze igyekszik ezt a pozíciót kihasználni és olyan integrált megoldásokat értékesíteni, amelyben a konkrét HPC-szerverek mellett vagy mögött is HP eszközök dolgoznak, hálózati vagy tárolós oldalon. Ez jelenleg a HP HPC-s divíziójának gyenge pontja, a cég átlagosan sokkal kevesebb kapcsolódó terméket tud értékesíteni a szuperszámítógépek mellé, mint a versenytársak. A cég tudatában van ennek a hiányosságnak, a cég tárolós specialistái a jövőben sokkal aktívabban részt vesznek az értékesítési folyamatban - ezt nyilatkozta legalábbis Bill Mannel, a frissen létrehozott HPC and Big Data divízió igazgatója a The Registernek.
Túl fontos lett a HPC
A szuperszámítógépes piacon a HP toronymagasan vezet, a cég az IDC friss felmérése szerint az első negyedévben mintegy 36 százalékos piaci részesedéssel és 911 millió dolláros bevétellel áll az élen. Messze lemaradva következik a Dell és a Lenovo, 17 illetve 15 százalékos részesedéssel - a kínaiakat a felvásárolt IBM szerveres üzletága repítette a dobogóra ebben a szegmensben. Az IBM jelenléte ugyanakkor látványosan elolvadt, maradék Power-alapú gépeivel csak a piac 4,7 százaélkát tudta megszerezni. Érdekes látni a vásárlók elfordulását, a kombinált IBM-Lenovo piaci részesedés egy évvel ezelőtt még 30 százalék volt, most azonban 20 százalékra esett, úgy tűnik a piac nem viselte túl jól a tulajdonosváltást.
A régi IBM-ügyfelek megszerzésére egyébként a HP is igyekszik rájátszani. A Lenovóhoz kerülő ágazat sok potenciális vásárlóban keltett bizonytalanságot, az ügyfelek egyelőre nem látják át, hogy az új beszállítótól mit várhatnak. A HP ezért igyekszik kihangsúlyozni saját nagyvállalati hátterét, és megbízható, stabil partnerként pozicionálni magát.
A HPC-piac hagyományos vásárlói a kutatóközpontok és az egyetemek, ezek továbbra is nagy tételben ruháznak be számítási kapacitásba. A piac növekedésének nagy részét azonban a nagyvállalatok adják, amelyek egyre gyakrabban építenek ki dedikált HPC kapacitást házon belül, amelyen a big data és a HPC határterületein található feladatokat futtatnak. Az IDC szerint a vállalati vásárlók megjelentése látványosan meg fogja hajtani a piacot, a 2014-es 10 milliárdról 2018-ra akár 15 milliárd dollárra is nőhet a szegmens összértéke, nem véletlen, hogy az önállósodó Hewlett-Packard Enterprise vérszemet kapott.
Kihívás: bekerülni az igazán nagyokhoz
A piac sajátossága, hogy a bevétel túlnyomó részét néhány nagy vásárló generálja, a "long tail" hosszú, de viszonylag vékony. Jól illusztrálja ezt, hogy a HP által szállított gépek adják a Top 500-as lista 178 tagját, köztük a magyar gépet is a cég szállította. De ezek a lista alján-közepén találhatóak, a legjobb százba mindössze 6 géppel került be a vállalat , a top 20-ba pedig egyáltalán nem. Márpedig egy-egy ilyen számítógép értékesítése önmagában képes a divízió mutatóit megmozgatni, egy több tíz- vagy több százmillió dolláros gép már látványos bevétel még egy olyan nagy cég esetében is, mint a HP.
Végső soron ezt célozza az Intellel aláírt egyezmény: az Intel-féle technológia birtokában a HP szállítóként meg tudja célozni ezeket a top 100-as telepítéseket, anélkül, hogy kiemelkedően költséges és magas üzleti kockázatot hordozó saját fejlesztésekbe fogna. Az Intel technológiája bizonyítottan alkalmas a nagy teljesítéményű számítógépek létrehozására (bár a Phi kapcsán azért merültek fel kérdések), a HP pedig mögé tudja tenni azt a hátteret, amire a vásárlóknak szükségük van.
Popcornt bekészíteni, nagy csata lesz
Persze a másik oldal is elkezdett kirajzolódni az OpenPOWER szövetség képében, amely óriási HPC-s ambíciókkal indul. A szövetség magját egyre inkább az IBM és az Nvidia partnersége adja, amely ütős ellentételezése az Intel-féle technológiai stacknek. Ráadásul az OpenPOWER mögött egészséges ökoszisztéma is kezd kirajzolódni, amelyben az olyan nagy vállalati szereplők is becsatlakoznak, mint az Avnet, a Bull, a Hitachi vagy az Inspur, és persze ne felejtsük el, hogy az IBM-nek továbbra is a HP-vel bőven egy súlycsoportba eső globális szolgáltatási-támogatási részlege van. A következő években érdemes lesz majd figyelni, hogy a szövetség komoly kihívójává válik-e majd az Intelnek (és saját szövetségeseinek).