Firefox: hatalmas változások jönnek
Újraírt stratégiát hirdetett a Mozilla, a Firefox fejlesztése új alapokon, új kiadási ütemtervvel, új prioritások és új célok mentén zajlik a jövőben. A reformfolyamat most indult, ha sikeres lesz, az alaposan átalakítja majd a népszerű böngészőt.
Drámai átalakulás indulhat a Mozilla háza táján, új alapokra kerül a Firefox böngésző és még tovább gyorsul a kiadási ciklus - vonhatjuk le a következtetést abból a két hangadó levélből (1, 2), amit Dave Camp, a Firefox fejlesztésért felelős igazgatója küldött a firefox-dev listára. A Firefox-vezérkar kijelölte az új három elvet is, amely a fejlesztést a jövőben irányítja majd.
Új alapok, gyorsabb kiadási ciklus
A Mozilla technológiai stack két sarokköve a XUL (XML User Interface Language) és az XBL (XML Binding Language). Mindkét technológia a Firefox születésének hajnalán jött létre, amikor a HTML és a webes futtatókörnyezetek még gyerekcipőben jártak. Az eredeti tervek szerint a XUL/XBL fokozatos fejlődéssel platformfüggetlen webes technológiává nemesedik és egy idő után a következő generációs web pillérévé válik. Ez az álom azonban sosem vált valóra, a Firefox saját megoldása helyett HTML5 és a JavaScript vált a web meghatározó technológiájává, amelyre ma már minden böngészőgyártó optimalizál, és amit minden fejlesztőeszköz kezel.
Ezzel érdekes helyzetbe került a Mozilla és a XUL/XBL platform. Maga a technológia természetesen szabad szoftver, mindenre kiterjedő specifikációja, dokumentációja azonban nem létezik, így de facto a Mozilla saját (proprietary) megoldása, amelyre más szereplő akkor sem építhet saját megoldást, ha nagyon szeretné. A fentiek eredménye, hogy az előremutató platform mára komoly teherré vált a Mozilla hátán, a XUL/XBL-motor fejlesztése ugyanis párhuzamosan folyik a HTML5/JS motor fejlesztésével, értelemszerűen utóbbi számottevően gyorsan halad, míg a saját platformra alig van erőforrás - ezt Camp levele egyértelműen ki is mondja.
Logikus döntésnek tűnik tehát, hogy a Mozilla úgy dönt, a XUL/XBL platform fejlesztését fokozatosan leállítja és szoftvereit az általánosan elfogadott webes technológiákra migrálja. A levél szerint ennek az útnak még a legelején jár a Mozilla, jelenleg csupán az ötlet megvitatása, a tervezés, a döntés esetleges negatív hozadékainak felmérése zajlik, a tulajdonképpeni váltás, a HTML-CSS-JS-ben épített új felületek csak sokkal később, akár évek múlva jelenhetnek meg a Firefoxban. Camp nem zárja ki ugyanakkor a natív felületek használatát sem - az Androidon futó Firefox például ilyet használ (a XUL-os verzió látványos kudarca után), elképzelhető, hogy más platformokon, beleértve a Windows-t is hasonló lesz a végleges megoldás.
A platformváltás azonban nem triviális feladat. Egyrészt a Firefox mellett számos más alkalmazás (például a Thunderbird és a SeaMonkey is a XUL/XBL platformra épül, a migrálás tehát nem csak a böngészőt érinti. Komplexebb probléma, hogy ez a platform az alapja a böngészőkiegészítőknek is, amelyek szintén XUL/XBL alapokon készülnek. A kiterjesztések hosszú ideje a Firefox ökoszisztéma stabil elemei, a felhasználók biztosan nem vennék jó néven, ha hirtelen kompatibilitási problémákat tapasztalnának kedvenc pluginjeik kapcsán. A most megkezdett tranzíció a külső fejlesztők inerciája miatt így akár évekig is eltarthat, amíg a Mozillának mindkét platformot életben kell tartania és támogatnia kell.
A másik fontos bejelentés, hogy a Mozilla vezetése újra megfontolja a böngésző kiadási ciklusának hosszát. A Firefox még 2011-ben, az 5.0-s kiadással váltott az új ciklusra, azóta a verziószám 39-ig emelkedett. Az új ütemterv 6 hetenként írt elő új kiadást, ezt szeretné most tovább gyorsítani a Mozilla. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hogyan írja ez majd át a kiadási ciklust, várhatóan a jelenleg 6hetes periódus tovább rövidül, és alaposan átalakul majd a tesztelés illetve a biztonsági frissítések kiadásának módszertana is.
Három pillér
A második levél is forradalmat ígér. Ebben Camp három olyan fontos területet jelöl meg ("pilléreket"), amelyek a Firefox hosszabb távú fejlesztését irányítják majd. A pilléreket a Mozilla semmitmondó és hívószaktól hemzsegő hivatalos blogposztban is közzétette (bátrak itt lapozhatják fel), szerencsére Camp levele ennél konkrétabb célokat fogalmaz meg. Lássuk tehát, melyik ez a három új elv:
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az első pillér a minőség, az általános kifejezésnek azonban egészen pontos értelmet kölcsönöz a levél. A cél a "great or dead" paradigma: vagyis csak olyan képességek kerüljenek bele a böngészőbe, amelyek meg is kapják a fókuszt ahhoz, hogy nagyszerűvé válhassanak, a már implementált, és fontosnak tartott funkciók pedig megkapják az erőforrásokat ahhoz, hogy igazán színvonalasak legyenek. Emellett extra figyelem jut néhány olyan modernizáció projektnek is, amely a Firefox néhány versenyhátrányát igyekszik nullázni.
Az egyik első projekt, amely ilyen szempontok alapján készül, a hosszú-hosszú ideje szenvedő Electrolysis, amely mára a Firefox egyik legnagyobb kudarcának számít. A réges-régen futó projektről már 2011-ben azt írtuk, hogy a célegyenesben van, de eredményei azóta sem érhetőek el. Az Electrolysis (e10s) a Firefox processekre (folyamatokra) bontását célozza, a koncepció szerint a UI és a tartalom, valamint az egyes fülek is külön folyamaton futnának - eddig azonban a többszöri nekifutásra sem sikerült érdemi eredményeket elérni. A "great or dead" másik oldala persze a "dead", vagyis a félkész, éretlen, elhanyagolt funkciók kegyetlen kigyomlálása a böngészőből. Hogy pontosan mely elemekre gondol Camp, nem világos, de készülhetünk a jelenleginél vékonyabb, de minőségibb Firefox érkezésére.
Az új stratégia hangsúlyt fektet a Firefox egyedi jellemzőire, amellyel meg tudja magát különböztetni a többi böngészőtől. Ez a "uniquely Firefox" pillér, amelyet részletesebben nem vázolt Camp, de egy példát adott: a javított, kibővített Private Browsing-ot egy ilyen megkülönböztető képességnek látja. A lényeg, hogy a minőség pillér alatt inkább olyan képességek és funkciók kapnak majd prioritást, amelyek a Firefox egyedi jellemzőit viszik tovább - azokat, "amelyekért a felhasználók minket választanak".
Egy kicsit elüt a fentiektől a "best of the web" néven emlegetett pillér, amely még jobban kinyitná a Firefox-ot a külső fejlesztők számára és több együttműködést ígér a Mozilla és webes vállalatok között. Camp két példát említ, az egyik a Telefonicával közösen épített Hello, a másik a Pocket-integráció. Ez utóbbi - ismeri el Camp - nem aratott egyértelmű sikert, annak ellenére, hogy a Mozilla még a Pocket adatvédelmi irányelveinek módosítását is elérte. Az eltávolíthatatlan kiegészítő azonban sok felhasználónál kicsapta a biztosítékot, az ígéret szerint a szorosabb együttműködések során jobban odafigyel a szervezet az ilyen kritikákra. Az együttműködések azonban jönnek, azt a Firefox hosszútávú stratégiájának egyik kiemelkedő pilléreként határozta meg a vezérkar. Ha nem tetszik, lehet váltani.